Indulhat a versenyfutás!

2017. augusztus 02. szerda - 12:00 / piacesprofit.hu
  •    

Magyarország a 2014–2020-as pénzügyi ciklusban messze megelőzte a többi EU-tagállamot az uniós pályázatok gyors kiírásában – március 31-ig mindegyik megjelent – és a források időarányos lekötésében. A nyerteseknek most már a vállalt fejlesztések minél gyorsabb végrehajtására kell törekedniük, a még pályázni szándékozóknak pedig lassan el kell felejteniük az „ajándékpénzt”. Az utolsó szakaszban előtérbe kerültek a hitellel, kockázati tőkével és garanciával kombinált pénzügyi eszközök.

A 2007–2013-as pénzügyi ciklusban több szempontból sem volt kellőképpen kiegyensúlyozott az uniós források szétosztása: lassan indult be, majd a végén a fejlesztéseket hirtelen és nagy sebességgel kellett végrehajtani. Ekkor már nem is működött jól a szűrés, így olyan cégek is jelentős pályázati forráshoz jutottak, amelyek a szokásos ügymenetben valószínűleg nem kaptak volna ekkora megrendelést. Ezért szakértők mindenképpen jó ötletnek tartják, hogy a 2014–2020-as időszakra szigorú ütemezés készült. Az egyenletes időbeli megoszlás azonban most sem valósult meg. Az új ciklus első két évében szinte semmi kézzelfogható nem történt, majd a kormány – többek között a britek Európai Unióból való kiválására hivatkozva – alaposan felgyorsította a menetrendet. Így a hatóságok a hét évre rendelkezésre álló mintegy kilencezer-milliárd forintnyi támogatási keret összes pályázatát kiírták ez év március végéig. Ennek több mint a felét, ötezer-milliárd forintot már le is kötötték nyertes pályázatokkal. A tervek szerint az év végére ezt az arányt feltornázzák 75 százalékra (időnként 85 százalékos célszámot is emlegetnek kormányzati források). Ez még teljesíthetőnek tűnik, de az már túlságosan ambiciózus vállalásnak bizonyulhat, hogy 2018 közepére szinte az összes támogatást folyósítsák a pályázóknak, miközben a kifizetési mutató most 21 százalékon áll.

Kép: Fotolia

Kép: Fotolia

A feszített tempó amúgy is felvet számos problémát – vélik szakértők. A fejlesztési támogatási rendszer lényege ugyanis nem az, hogy a lehető leggyorsabban kisöpörjék az összes pénzt, hanem az, hogy a legutolsó euró, illetve forint is megfelelő helyre kerüljön, és a magyar gazdaság felzárkózását szolgálja.

– Komoly fegyvertény ugyanakkor, hogy mostanra megjelent a hétéves ciklus összes pályázata, hiszen a vállalkozások így átláthatják a teljes kínálatot – jelentette ki Essősy Zsombor, a MAPI Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója.

Ráadásul épp a végére írtak ki olyan fontos gazdaságfejlesztési, illetve munkahelyi képzési pályázatokat, amelyekre cégek ezrei várnak évek óta.

Újra bizakodók a vállalkozások az uniós pályázatokkal kapcsolatban
Az előző negyedévhez képest közel dupla annyi vállalkozás talált a cég számára vonzó pályázati kiírást, és növekedett a benyújtott pályázatok aránya is. Jelenleg tízből négy kkv véli reálisnak, hogy uniós forráshoz juthat – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.

Tavaszi pályázateső

A márciusi pályázati dömping eredményeként a hónap végére meghirdették a hét évre szóló keret összes, csaknem 500-féle pályázatát. A Portfolió.hu összesítése szerint a nagy hajrában csaknem annyi kiírás jelent meg (113 darab), mint amennyi az előző négy hónapban összesen. Ezek közül 26 pályázat a kis- és középvállalkozásokat (kkv) leginkább érdeklő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programhoz (GINOP) kapcsolódik, közel 400 milliárd forintos keretösszeggel. További 20 kiírás – 37 milliárd forint értékben – a közép-magyarországi programot érinti, és még 67 különböző pályázat jelent meg csaknem 500 milliárd forintnyi forrásra. Így egyetlen hónap alatt több mint 900 milliárd forintnyi pályázat zúdult a vállalkozásokra. Ez nem jelenti azonban azt, hogy az érintett felhívásokra már áprilisban be lehetett adni a kérelmeket. A hatóságok ügyeltek arra, hogy fokozatosan nyíljanak meg a pályázatok, így bőven akadnak olyanok, amelyekre csak májusban, júniusban, fél év múlva vagy még később lehet jelentkezni. Ami nem is baj, hiszen így a vállalkozásoknak van idejük felkészülni s kiválasztani a megfelelő bankot és a pályázatíró céget beruházásaikhoz.

A kormány korábban azt ígérte: 2014 és 2020 között az összes forrás 60 százalékát fordítják gazdaságélénkítésre, és ennek jó része a kis- és középvállalkozásokhoz (kkv) kerül.

– Az előző ciklusban csak tizenhat százaléknyi támogatás jutott közvetlenül a gazdaságba, sőt, a 2007–2013-as időszak forrásainak hatvanhat százaléka külföldi cégeknél landolt, áttételesen vagy közvetlenül – szögezte le Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.

Ehhez képest valóban kedvező elmozdulást hozhat a mostani ciklus, de még van hová előrelépni: a kritikusok szerint azokon a területeken is csak 30-40 százalékban jutnak el a források a cégekhez, ahol a teljes összegnek a versenyszférában lenne a helye.

Fókuszban a képzettség

A piaci szereplőknek leginkább a GINOP kiírásai között érdemes keresgélniük, a program kiemelt célja ugyanis a kkv-k versenyképességének javítása, a kutatás és fejlesztés támogatása, illetve az infokommunikáció fejlesztése. A GINOP keretében több mint 2500 milliárd forintra (az összes forrás közel 30 százalékára) lehet pályázni, 1300 milliárd forintra már ki is hirdették a nyerteseket. A legnépszerűbb kkv-s tenderek közé tartoztak, illetve tartoznak a telephely- és kapacitásbővítő beruházások: ezek meghirdetésük után gyakran néhány óra leforgása alatt kimerültek, és nem volt ritka a négy-ötszörös túljelentkezés sem, ami többezres érdeklődést jelent. A két legnépszerűbb felhívásra (a GINOP-1.2.2-15 és a GINOP-1.2.2-16 jelű pályázatokra) például 102 milliárd forintnyi kérelemmel 4560-an jelentkeztek be, s bár az elbírálás még nem fejeződött be, az biztos, hogy a jelentkezők igényei jóval meghaladják a rendelkezésre álló forrásokat.

Hasonlóan kapós kiírás volt a mikro- kis- és középvállalkozásoknak szóló prototípus-, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés, valamint a pályakezdők támogatását szolgáló gyakornoki program. Az innovációs felhívás még nem zárult le abban az értelemben, hogy a pályázók zöme közel egy évet várt a megfelelő hatóság zöld jelzésére, és még mindig kevesen kaptak értesítést. A 20 milliárdos keretre egyébként csaknem 170 milliárd forint erejéig, 2688-an adtak be kérelmet.

A márciusban megjelent, utolsó GINOP-pályázatok jó része a munkahelyi képzéshez kapcsolódik, és májustól, illetve júniustól adhatók be. Ezek közös jellemzője, hogy vissza nem térítendő támogatásokról van szó, amelyek az ország egész területén és mindenfajta cégméretnél szóba jöhetnek. A központi régión kívüli kkv-k – 19,04 milliárd forintos keretösszeg erejéig – 3–50 millió forintos támogatásra pályázhatnak június 30-tól. A Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (VEKOP) keretében kiírt hasonló tender csak 1,84 milliárd forint erejéig vehető igénybe, és szintén 3–50 millió forint vissza nem térítendő támogatást ad a nyerteseknek. Előre borítékolható, hogy hatalmas lesz az érdeklődés e pályázatok iránt, noha szigorúak a feltételek.

– Régóta vártak erre a lehetőségre a cégek, a továbblépéshez ugyanis már az emberi tudás fejlesztésére van szükség – emelte ki Essősy Zsombor. – Az előző években rengeteg uniós pénzt hívott le Magyarország, és a vállalkozások jelentős része már beszerezte a működéséhez szükséges technológiákat, gépeket, berendezéseket. Ennek ellenére hazánk nemhogy előrelépett, hanem inkább visszacsúszott a versenyképességi ranglistán, az Európai Unió 28 országából a 25. helyen állunk. Most már ugyanis jól szervezett működésre, a munkavállalók képzettségének, nyelvtudásának és motivációjának javítására is szükség van a versenyképesség növeléséhez – tette hozzá. Ezért tartja különösen időszerűnek az összesen 41 milliárd forint (ebben a nagyvállalatok is benne vannak) keretösszegű képzési kiírásokat.

A jövő slágere

Az előző pénzügyi ciklus támogatási Kánaánja után a vállalkozók körében minden bizonnyal csalódást okoz, hogy egyre kevesebb a vissza nem térítendő támogatás. Míg 2007 és 2013 között a források alig három százalékát kellett visszafizetni, addig a jelenlegi ciklusban a keretösszeg több mint nyolc százalékát visszatérítendő támogatásként kell lehívni. S miután az uniós „ingyen pénzt” már elkapkodták az elmúlt években – figyelmeztet a szakértő –, a kkv-k már csak a hitellel kombinált termékekre pályázhatnak a közelmúltban kiírt pályázatok mintegy 80 százalékában. A pénzügyi termékeknek is két típusa van: az elsőnél mintegy 10 százalékos önrész mellett a vállalkozás a saját beforgatott pénzének tízszeresét igényelheti nulla százalékos kamatra hitel formájában, amelynek fedezeteként maga a beruházás szolgál. A másik kombinált termék hitelből, támogatásból és önerőből áll, ebben a konstrukcióban 20-30 százalékos önerő mellett a vissza nem térítendő támogatás és egy-két százalékpontos banki hitel adja a tervezett fejlesztés fedezetét. Ezt számos fejlesztésre, köztük innovációra, kapacitásbővítésre, energetikai korszerűsítésre, informatikai rendszerfejlesztésre lehet fordítani.

Nyílnak az új MFB pontok
Az OTP Bank, az MKB Bank, a GRÁNIT Bank és az NHB Bank egy-egy fővárosi fiókjában tartott megnyitóval elindult az MFB Pontok hálózatának bővítése. 2017. július 31-vel 126 új MFB Pont kezdte meg működését, melyet – legkésőbb év végéig – további 74 MFB Pont megnyitása követ majd. Ezzel összesen 642 elemből álló hálózat gondoskodik majd az európai uniós hitelek és támogatással kombinált hitelek közvetítésével a vállalkozások és a lakossági ügyfelek számára.

A banki hitelezésen felül az állam egyéb pénzügyi eszközöket is bevon a vállalkozásfejlesztés finanszírozásába, így különféle kockázati tőkéket – piaci kockázati és célzott állami tőkealapok formájában – és garanciákat, amelyek a GINOP és a VEKOP keretében összességében mintegy 800 milliárd forintot tesznek ki. E termékeket az országszerte megtalálható 442 MFB Pont közvetíti, ahol érdemes előre is tájékozódni. (A Magyar Fejlesztési Bank több mint ezermilliárd forintnyi uniós forrás kihelyezését vállalta magára.) A termékek terítésében részt vesznek más pénzintézetek is: közbeszerzés útján eddig a TakarékBank, a B3 TAKARÉK Szövetkezet, a Budapest Bank és az FHB kapott lehetőséget arra, hogy saját fiókhálózatában, az MFB Pontok arculatával közvetítse a kombinált termékeket. Így például a Budapest Bank 12 különböző termék keretében kínál vissza nem térítendő támogatással kombinált kedvezményes hiteleket, valamint nulla százalékos kölcsönöket. A konzorcium tagjai összesen mintegy 650 milliárd forint forrást terítenek, a kockázatitőke-programok további mintegy 250 milliárd forintot tesznek ki. A kombinált termékek a vállalkozások fejlesztési igényeit szinte teljes körűen lefedik – tudtuk meg a Budapest Banktól. Lehetőséget nyújtanak többek között kapacitásbővítő beruházásokra, élelmiszeripari középvállalkozások komplex beruházásainak megvalósítására, komplex energetikai fejlesztésekre, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység támogatására. Két konstrukció kifejezetten az informatikai ágazatban működő vállalkozások szolgáltatásainak fejlesztését és piacra jutását segíti. A kombinált termékeken kívül önálló hitelprogramok nyújtanak lehetőséget a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatására, illetve napelemparkok és más, jövedelemtermelő megújuló energiaforrást előállító projektek finanszírozására. (A Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése célú beruházási hitelprogramot az MFB a keret kimerülése miatt ideiglenesen felfüggesztette, így erre jelenleg nem adható be igénylés, eddig 1300 pályázó nyert.)

E programokra már csak azért is nagy szükség van, mivel egy felmérés szerint a magyar vállalkozók 64 százaléka – különösen a jegybank kedvező kamatozású Növekedési Hitelprogramjának kifutása után – egyáltalán nem szeretné felvenni a szokásos kereskedelmi banki kölcsönöket. Igaz, sokszor nem is hitelképesek kereskedelmi banki szempontból, mert például, kezdő vállalkozás lévén, nem rendelkeznek elég nagy árbevétellel. Nem véletlen, hogy az MFB Pontokon befogadott hitelkérelmek jó része a 0 és 200 millió forint éves árbevétellel rendelkező mikrovállalkozásoktól érkezik. Márciusi állás szerint a vállalkozások átlagosan 84 millió forintos hitelt igényeltek a Budapest Banknál, a 150 millió forint feletti kölcsönkérelmek elenyészőek voltak. A kérelmek 35 százaléka a szolgáltatószektorban, 25 százaléka a kereskedelemben, 18 százaléka a feldolgozóiparban, 13 százaléka az építőiparban, 5 százaléka pedig a turizmusban aktív cégektől érkezett.

Az enyhébb hitelfedezeti elvárások ellenére a vállalkozások még sokszor tartanak a kombinált hitelektől is, és nem ismerik a kockázati tőke működését sem. Pedig a cél az, hogy egyre inkább olyan pályázók kapjanak fejlesztési forrásokat, amelyek alaposan kidolgozott pénzügyi stratégiával rendelkeznek, és valódi piaci igényt igyekeznek kielégíteni. A kombinált termékek lassú térnyerésére utal, hogy az MFB közlése szerint a februárban meghirdetett visszatérítendő EU-források 32 százalékára érkezett már be igénylés. A közvetítő pénzintézetek szerint egyébként mindegyik program iránt óriási az érdeklődés, ami annak is köszönhető, hogy az esetek többségében ezek a kiírások olyan fejlesztésekre jelentenek megoldást, amelyekre egyáltalán nem volt támogatás eddig.

Az operatív programok korai kiírásával az egész pályáztatás ötéves előnyben van az előző ciklushoz képest, de az egyes vállalkozásoknak csak egy-két évük lesz arra, hogy a vállalt konstrukciókat megvalósítsák.

– Nem érdemes halogatni a beruházásokat, a tapasztalat ugyanis az, hogy a kivitelezési díjak folyamatosan emelkednek, ami megnehezíti a korábbi számokkal beadott pályázatok megvalósítását, sőt, abba a problémába is belefuthatnak, hogy nem találnak kivitelezőt – figyelmeztet Essősy Zsombor.

A bankoknak összességében eddig pozitívak voltak a tapasztalataik: úgy látják, a keretek mérete miatt is több idő áll a pályázók rendelkezésére, hogy megfelelően előkészítsék beruházásaikat, így sokkal jobban kidolgozott projektekkel találkoznak, amelyek összességében várhatóan hatékonyabban hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez.

Facsinay Kinga

Uniós pénzosztás számokban
  • A magyar kormány több mint 34 Mrd eurónyi támogatásról állapodott meg az Európai Bizottsággal a 2014–2020-as pénzügyi ciklusra, ez önerővel együtt 12 ezer Mrd forintos fejlesztést jelent az évtized végéig.
  • A tíz operatív programra összesen 8921 Mrd forintnyi európai uniós keret jut. A tagországi túlvállalás nyomán az uniós forrást 307 Mrd forint állami támogatás egészíti ki, így március végére összesen 9228 Mrd forintnyi EU-s pályázat vált elérhetővé.
  • Eddig mintegy 2000 Mrd forintot (a hivatalos adatbázisban április végén ebből 1864 Mrd forint látszott) már ki is fizettek a győzteseknek, ami a teljes keret 21%-a.
  • A legnagyobb, és a kkv-k számára legfontosabb uniós operatív programra (GINOP) már csaknem 17 ezer támogatási igény érkezett be, és április végén 608 Mrd forintnál járt a kifizetett gazdaságfejlesztési források összege.
  • Az idei évre a hatóságok eredetileg minimálisan 2200, maximálisan 2700 Mrd forintban állapították meg a kifizetési célt, de egy friss kormányhatározat alapján úgy tűnik, megelégednek 2064 Mrd forint szétosztásával.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek