Indul a földtörvény vitája

2012. október 15. hétfő - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

A héten elindul a mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat vitája az Országgyűlésben. A törvényjavaslathoz a kormány már nem kíván módosító indítványokat benyújtani, de képviselői indítványok még lehetnek.

Az új jogszabály elsődleges célja a dokumentumot az Országgyűlésnek benyújtó Vidékfejlesztési Minisztérium indoklása szerint a magyar föld védelme, a bel- és külföldi spekulánsok és a zsebszerződésekben résztvevők kiszűrése, valamint a helyben lakó, földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó magyar gazdák helyzetbe hozása. A jövőben csak természetes személyek szerezhetik meg a termőföld tulajdonjogát, kizárólag előzetes hatósági engedélyezés után.

Átfogó agrárcsomag
A földtörvény a kormányzati szándékok szerint a földforgalmat szabályozó átfogó jogszabálycsomag első eleme. Ezt követik majd az üzemszabályozási és a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslatok. Ezzel a törvénycsomaggal szeretné a kormány hosszú távon szabályozni a magyar mezőgazdaság működési környezetét – mondta el Bányai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztériumának államtitkára az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén, amelyen a testület a jogszabályt általános vitára alkalmasnak találta.

A földjog első számú alanya a földműves lesz

Fazekas Sándor az Országgyűlés őszi ülésszaka legfontosabb jogszabályának nevezte a földtörvényt, hiszen pótolhatatlan nemzeti vagyonról, a földről rendelkezik. A miniszter emlékeztetett arra is: tekintettel a terület fontosságára, a Vidékfejlesztési Minisztérium széles körű társadalmi vitát folytatott a törvénytervezetről, mielőtt az Országgyűlés elé terjesztette. Ebben a vitában részt vettek társadalmi és szakmai szervezetek, továbbá az ellenzéki és a kormányoldalhoz tartozó parlamenti képviselők. A javaslatról úgynevezett többkörös egyeztetést folytattak.

 

A földjog első számú alanya a törvényjavaslat elfogadását követően a földműves lesz, Magyarországon csak ők birtokolhatnak földet. A törvényjavaslat a birtokméretet 1200 hektárban maximálja, amely a jogszabályt a Tisztelt Háznak benyújtó tárca indoklása szerint biztosítja az élet- és versenyképes családi birtokok működését Magyarországon. Ez a birtokméret egy négyfős család megélhetéséhez szükséges, és a fejlesztéshez is biztosít teret. Az agrártárca és a kormány célja pedig az agrárközéposztály megerősítése.

Osztják az állami földeket
A kis- és közepes családi vállalkozások és állattartó gazdaságok megerősítését szolgáló 2011 októberében meghirdetett földhaszonbérleti szerződések keretében eddig 840 szerződést kötöttek, 18 300 hektárt osztottak ki. A földművesek átlagban 19-20 hektár földet vehetnek használatba.

Bírálatok

A jogszabálytervezetet több szervezet is bírálta a júliusi benyújtást követően. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége becslései szerint 40 milliárd forintnyi adókiesést, 100 milliárd forintnyi támogatást veszélyeztet, valamint 2 és fél millió földtulajdonost tart bizonytalanságban. Álláspontjuk szerint elkerülhetetlenül a termőföld árának csökkenéséhez vezet majd, és nem csupán az új hitelezést nehezíti meg, hanem az eddigi hitelállomány és eszközállomány sorsát is kérdésessé teszi.

A Bankszövetség szerint a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat, amely elsődlegesen a termőföld tulajdonjogának megszerzésére és a földhasználat rendszerének újraszabályozására irányul, jelenlegi tartalmával jelentősen megnehezíti a termelők, különösen a mezőgazdasági üzemek hosszú távú finanszírozását, és növeli a hitelezés kockázatát. A szakmai szervezet témában kiadott közleményében jelezte, hogy a mezőgazdasági vállalkozások által használt földterület maximálása 1200 hektárban nemzetgazdasági léptékű kérdéseket, az agrár-GDP visszaesését vetíti előre. A nagyüzemek által művelt földterület kényszerű csökkentése munkahelyek megszűnését, a termelőeszközök kihasználtságának csökkenését, így a hatékonyság romlását, és végső soron a vagyon leértékelését okozza.

Előírnák a mezőgazdasági alapismeretek meglétét

A kormány ugyan a bejelentések szerint már nem kívánja módosítani a tervezetet, de mint jelezték képviselői indítványok még lehetnek. A múlt héten több ilyen érkezett, ezek azonban az alapkérdéseket nem érintették. Turi-Kovács Béla, a Fidesz-frakcióban politizáló kisgazda képviselő mezőgazdasági alapismeretekhez kötné a termőföldtulajdon szerzését. Az indítvány szerint aki termőföldtulajdont kíván szerezni, de semmilyen mező-, illetve erdőgazdasági szakképesítéssel nem rendelkezik, valamint hároméves termelési gyakorlata sincs, csak abban az esetben juthat termőföldhöz, ha alapfokú vizsgát tett mezőgazdasági alapismeretekből. A honatya szerint a mezőgazdasági alapismeretek oktatását kötelezővé kellene tenni az általános iskolákban. Ez alól csak olyan városokban tenne kivételt, ahol a mezőgazdasági tevékenység nem jellemző, és helyette ipari, kisipari vagy kereskedelmi, szolgáltatási alapismeretek oktatása szerepel a tantervben.

A Kisgazda Polgári Egyesület elnöke egy másik módosító javaslatot is benyújtott az indítványhoz. Ebben kiegészítené a jogszabály preambulumát azzal, hogy – az alaptörvénnyel összhangban – termőföld tulajdonlására minden magyar ember a földtörvényben meghatározott térmértékig jogosult. Indoklása szerint a termőföld olyan nemzeti érték, amelyet minden tulajdonos csak korlátozott mértékben jogosult tulajdonolni. A képviselő szerint ugyanakkor azt is biztosítani kell, hogy a földtörvény szabályai szerint bármelyik helyben lakó szerezhessen termőföldet.

 

 

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek