IMF: ki beszélt itt megszorításokról?

2012. október 04. csütörtök - 13:59 / piacesprofit.hu
  •    

Folynak az egyeztetések a nemzetközi pénzügyi intézmények és Magyarország között a hazánknak nyújtandó hitelkeretről. A kommunikációval a sajtóban megjelenő nyilatkozatok alapján azonban lehet némi baj. Egyelőre csak annyi tűnik biztosnak, hogy a magyar delegáció az október közepi IMF közgyűlésen egyeztet majd a kérdésről partnereivel.

A magyar fél álláspontjáról a legfrissebb információkat Varga Mihály Heti Válasznak adott interjújából lehet megtudni. A tárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter ebben arról beszélt: reméli, hogy a szóbeli egyeztetéseket követően érdemben is felgyorsulhatnak a pénzügyi védőhálóról szóló tárgyalások Magyarország, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió között. Magyarország is jelen lesz az IMF október 14-i tokiói közgyűlésén, amelyen az országot Varga Mihály fogja képviselni, s a tervek szerint találkozik majd Olli Rehnnel, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosával is.

Egyeztettek a túlzottdeficit-eljárásról

Másként számolnak
A kormány és az IMF eltérően ítéli meg az ország növekedési lehetőségét, és a két álláspont között több mint 600 milliárd forintra rúg-e a különbség. E kérdést illetően Varga Mihály hangsúlyozta: az IMF szakértői szerint a gyengébb magyar gazdasági növekedés miatt az államháztartásban jövőre jóval három százalék fölött várható a hiány. A kormány a bővülés mértékét másképp ítéli meg, így az ebből fakadó különbség nagyságát Varga Mihály közlése szerint 300-350 milliárd forintra tehető. Július óta csak rosszabb adatok jöttek ki a gazdaságról, ezért a kormány nem tudja elkerülni, hogy ne vizsgálja felül a gazdasági növekedésre vonatkozó terveit. Ha mindenhol visszavesznek a növekedésből Európában, akkor mi sem engedhetjük meg magunknak, hogy úgy teszünk, mintha semmi sem történt volna. Magyarország mérete és beágyazottsága miatt nem lehet külön világ a világban – emelte ki Varga.

A miniszter beszámolt arról is, hogy a magyar kormány a héten tárgyalt Barbara Kauffmann-nal, az Európai Bizottság küldöttségvezetőjével, aki az ország ellen korábban indított túlzottdeficit-eljárás miatt érkezett Magyarországra. Az Orbán-kormánynak október 5-ig be kell mutatnia, milyen intézkedéseket tervez az államháztartási hiány három százalék alatt tartására. Az Európai Bizottság ez alapján fog dönteni októberben, vagy legkésőbb november elején arról, hogy felfüggeszti-e hazánk esetében az uniós támogatásokat vagy sem.

Ezen az egyeztetésen a miniszter elmondása szerint Barbara Kauffmann arra is kíváncsi volt, mit válaszol a kormány az IMF-nek, amely további pontosításokra szólította fel a magyar felet az alternatív tárgyalási javaslat kapcsán. Mivel az IMF alacsonyabb növekedést vár Magyarország esetében 2013-ban annál, mint amivel a kormány számol, ezért tudni szeretné, milyen hiánycsökkentő intézkedéseket tervez szükség esetére a kabinet.

Több forrás jutna a kisvállalkozások támogatására

Varga Mihály szerint a valutaalapra azért van szükség, mert bizonytalan időszak előtt áll az európai gazdaság, a tagországok súlyos gondjai kiszáríthatják az állampapírpiacokat, és Magyarország magas adósságállománya miatt ellehetetlenülhet az ország finanszírozása. “Az IMF-megállapodás olyan, mint a C-vitamin: nem véd ugyan a meghűléstől, de ha már megfáztunk, segít minél hamarabb meggyógyulni” – mondta a miniszter.

Varga Mihály: az IMF-fel való megállapodásra a kormány két legfontosabb gazdasági célkitűzése – az adósságcsapdából való kiszabadulás és a munkahelyteremtés – miatt is szükség van.

A gazdasági növekedés beindulását pedig a miniszter szerint annyiban tudná segíteni a megállapodás, hogy a megkötését követően a kockázati felárak csökkenhetnek, s az így felszabaduló pénz gazdaságfejlesztésre mehet. Az IMF-fel való megállapodásra a kormány két legfontosabb gazdasági célkitűzése – az adósságcsapdából való kiszabadulás és a munkahelyteremtés – miatt is szükség van – emlékeztetett a miniszter.

Lehet, hogy nem is lesz megállapodás?

Mindezzel együtt a miniszter arra a kérdésre, hogy mikor kerülhet sor a megállapodásra, nem válaszolt egyértelműen. Mint mondta: “Amikor a miniszterelnök felkért a tisztségre, arra a kérdésre kellett válaszolnom, hogy mi minősülhet majd a munkám eredményének. Szerintem az, ha az ország finanszírozása és működése számára sikerül a legkedvezőbb feltételrendszert kialakítani. Éppen ezért könnyen lehetséges, hogy a végén az számít majd eredménynek, ha mégsem állapodunk meg az IMF-fel. Személyes meggyőződésem továbbra is az, hogy egyezségre kell jutnunk. Ezt persze nem lehet évekig elhúzni. Ezért is kötöttem ki a magam számára egy határidőt. Remélem, még annak letelte előtt sikerül a józan ész és a nyilvánosság elvárása szerint megkötni a megállapodást.”

Az EB levele még nem érkezett meg

A nemzetközi intézményekkel folyó levélváltásokról – a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában – a tárca nélküli miniszter ma reggel úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság levele még nem érkezett meg. A Nemzetközi Valutaalaptól kapott válasz alapján az IMF számára a magyar kormány szeptemberi leveléből elsősorban a makrogazdasági pálya, az ehhez tartozó államháztartási, költségvetési intézkedések voltak fontosak.

Nem akar megszorításokat az IMF
A Nemzetközi Valutaalap nem vár el további megszorításokat Magyarországtól, olyan “kiegyensúlyozottabb” intézkedéseket javasol, amely javítja a gazdaság növekedési kilátásait. Iryna Ivaschenko, az IMF magyarországi képviselője a Bloomberg hírügynökség megkeresésére ma reggel közölte, “nem várunk el több költségvetési kiigazítást azon felül, amelyet a kormány már eddig is tervezett, javaslataink között nincsenek további megszorítások”. A nemzetközi intézmény képviselőinek véleménye szerint sokkal kiegyensúlyozottabb intézkedésekkel kellene elérni a kiigazítást, általában gazdasági növekedést segítő politikát látnának szívesen.
A megállapodás formáját illetően Iryna Ivaschenko közölte, hogy az IMF készenléti hitelmegállapodását a magyar kormány álláspontjuk szerint tekintheti elővigyázatosságinak.
A magyarországi képviselő szerdán az MTI kérdésére válaszolva beszélt arról is, hogy továbbra sincs időpont az IMF-tárgyalások magyarországi folytatására. Közölte azt is, hogy a menetrendet sem határozták meg, de az IMF éves összejövetelén Tokióban rövid találkozó lesz a valutaalap vezetése és a magyar delegáció között.

A jövő évi gazdasági növekedés megítélésében közeledni tudtak az álláspontok, hiszen az 1,6 százalékos GDP-növekedést jelző magyar prognózis még az év elején készült, azóta sok minden történt a világban. Egyes területeken a gazdaságpolitikai döntések könnyítettek a helyzeten, míg más területen az európai válság továbbra is kedvezőtlenül hat. Ezek arra sarkallják a magyar kormányt is, hogy a növekedési kilátásokat átértékelje.

A kormány Varga Mihály nyilatkozata szerint lát lehetőséget a fogyasztást terhelő adóknál – elsősorban az általános forgalmi adónál – az adóbevételek hatékonyabb beszedésére. A vita eddig arról folyt, hogy mekkora összeget lehet még a feketének, szürkének nevezett gazdaságból behajtani. A kormány optimista – hangsúlyozta a miniszter és hozzátette, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelentős átszervezésen ment keresztül az elmúlt két évben, sokkal hatékonyabbá vált az állami bevételek beszedése.