Ilyen világban fogunk élni 2050-ben

A globális gazdasági válság felgyorsította a gazdasági súlyok eltolódását, 2050-re Kína, az USA, valamint India válhatnak a három legnagyobb gazdasággá. A fejlődő országoknak azonban sok kihívást kell leküzdeniük annak érdekében, hogy fenntarthassák jelenlegi erőteljes növekedési ütemüket - állapítja meg a PwC makrogazdasági elemzői által közzétett legfrissebb “A világ 2050-ben” című tanulmánya.

A felmérés kimutatta, hogy az elkövetkezendő négy évtized során a fejlődő gazdaságok várhatóan nagyobb ütemben növekednek majd, mint a G7-ek. A vásárlóerő-paritás alapján számított GDP átlagos növekedését tekintve látható, hogy Nigéria vezet a 2012-től 2050-ig terjedő időszakban, majd Vietnám, India, Indonézia, Malajzia, Kína, Szaúd-Arábia és Dél-Afrika követik a sorban.

Kibővítve...
Az első, 2006-ban készült „A világ 2050-ben” című PwC felmérés a világ 17 legnagyobb gazdaságát tanulmányozta: a G7-et, valamint Spanyolországot, Ausztráliát és Dél-Koreát, továbbá az E7-et (Brazília, Oroszország, India, Kína, Indonézia, Mexikó és Törökország). A 2013-ban megjelent bővített tanulmány, melynek címe „A világ 2050-ben – A BRIC-országok és az őket követők: perspektívák, kihívások, lehetőségek”, magába foglalja Vietnámot, Nigériát, Dél-Afrikát, Malajziát, Lengyelországot, Szaúd-Arábiát és Argentínát is.
Átveheti az E7 a vezetést

“A globális gazdasági válság rövid távon sokkal inkább megrázta a G7 országait, mint az E7-et. Ezzel egyetemben a válság a G7-ek hosszú távú növekedési kilátásait is negatívan befolyásolta, főként azokat a gazdaságokat Európában és az USA-ban, amelyek korábban túlzottan is a magán-, valamint a közszféra hitelezésére alapozták növekedésüket”- emelte ki John Hawksworth, a PwC vezető közgazdásza és egyben a tanulmány egyik készítője. 

Összehasonlíthatóság
Nincs egyetlen abszolút helyes módszer a fejlődő országok relatív méretének meghatározására az OECD országokhoz képest. A feladat céljától függően a GDP piaci valutaárfolyamon vagy vásárlóerő-paritáson alapuló számítása lehet a legmegfelelőbb módszer. Általánosságban a vásárlóerő-paritás szerint számított GDP jobban mutatja az átlag életszínvonalat vagy a teljesítmény és ráfordítás mértékét, míg a piaci valutaárfolyamon számított GDP jobban méri az OECD országokon belüli, kemény valutában működő exportőrök és befektetők piacának méretét egy adott időpontban.
Ez a vásárlóerő-paritást tekintve azt jelenti, hogy az E7 átveheti a gazdasági vezetést a G7-től még 2020 előtt, 2050-re pedig Kína, az USA, illetve India válhatnak a legerősebb gazdaságokká, messze mögöttük elmaradva Brazília a negyedik helyen, megelőzve Japánt. 

Orosz, mexikói és török előretörés

Ez idő alatt Oroszország, Mexikó és Indonézia nagyobb gazdaságokká válhatnak, mint Németország vagy az Egyesült Királyság. Törökország megelőzheti Olaszországot, és hosszú távon Nigéria is felemelkedhet a rangsorban, Vietnámmal és Dél-Afrikával egyetemben. 

A legnagyobb gazdaságokon túl Malajzia rendelkezik a legkecsegtetőbb hosszú távú növekedési kilátásokkal, míg Lengyelország az elkövetkezendő évtizedekben továbbra is növelheti előnyét nyugati szomszédjaival szemben.

A fontosabb változásokat a kiemelések (vastagon szedett) jelölik a rangsorokban.

Milyen veszélyek kockáztathatják a fejlődő országok növekedését?

A PwC felmérése a makrogazdasági és politikai instabilitás lehetséges forrásaként például a következő tényezőket említi meg: •             Magas költségvetési hiány Indiában és Brazíliában •             Nigériában és Oroszországban a túlzott függés a gáz- és az olajbevételektől •             Kínában és más gyorsan növekvő gazdaságokban a keresetek közötti egyre nagyobb különbségek társadalmi feszültséget váltanak ki •             Vietnámra pénzügyi és makrogazdasági instabilitás jellemző

Főbb megállapítások
2050-re: • Kína, USA és India messze a legerősebb gazdaságokká válnak • Indonézia, Nigéria és Vietnám gyorsan felzárkózhatnak • Brazília válhat Japán helyett a 4. legnagyobb gazdasággá • Törökország lehet az egyik vezető európai gazdaság
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a fejlődő országok gyors növekedése miatt egyre nagyobb az igény a természeti erőforrások iránt, és egyre nehezebb 2˚C alatt tartani a globális felmelegedést. Miközben az új, nem szokványos energiaforrások (például a palagáz) csökkentették a fosszilis üzemanyagok kimerülése miatti félelmeket, az újabb veszélyt az elkövetkezendő négy évtizedben inkább az egyre ingadozóbb éghajlati tényezők jelentik.

„A globális gazdasági súlyok eltolódása egyértelmű, azonban a fejlődő országoknak még mindig jelentős kihívásokat kell leküzdeniük, hogy fenntarthassák jelenlegi intenzív növekedésüket. A nyugati cégek számára óriási lehetőséget jelentenek a fejlődő gazdaságok, ugyanakkor ezen országok gyorsan növekvő vállalatai versenytársakként is megjelennek. A kormányok is igazi kihívásokkal szembesülnek, nem utolsó sorban a globális felmelegedéssel, amely a gyors gazdasági növekedés következménye” - foglalta össze Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

 

Véleményvezér

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo