Így magyarázkodik a kormány

2012. március 26. hétfő - 11:41 / PP/MTI
  •    

Nagy Reformkönyvet jelentetett meg és küldött meg elemzőknek a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a napokban azzal a céllal, hogy bemutassa az elmúlt másfél évben Magyarország gazdasági felemelkedése érdekében hozott kormányzati intézkedéseket és a jövőben tervezett lépéseket.

Az NGM honlapján megjelent 276 oldalas dokumentum rögzíti: a magyar sajátosságokra és erőforrásokra épülő gazdasági stratégia célkitűzése, hogy az eddigi és a jelenleg is folyó átszervezések eredményeként a válság utáni években Magyarország Európa legversenyképesebb gazdasági környezetet biztosító országa legyen.

Az öt fejezetből álló – A fenntartható fejlődéshez vezető növekedés és foglalkoztatás magyar útja alcímmel megjelent – tanulmány sorra veszi a már bejelentett reformcsomagokat, ismerteti a kormányzati stratégiákat, majd felvázolja a magyar gazdaság versenyképességének helyzetét.

Versenyképesség tenni az országot

A Széll Kálmán Tervet (SZKT) ismertető fejezet a 2012. évi GDP arányos államháztartási hiányt a kormány által kitűzött 2,5 százalékban adja meg, amelynek elérése érdekében a dokumentum szerint elsősorban a kiadási oldalon szükséges megtakarításokat elérni. Az SZKT keretében az idei évre javasolt intézkedések egyenlegjavító hatása 550 milliárd forint, ebből már döntés született, illetve döntés várható 458 milliárd forint összegben, ami a várt megtakarítás 83 százalékával egyenlő – áll a tanulmányban.

A Széll Kálmán Tervben foglaltak szerint a megoldás a következetes és meggyőzően hatásos átszervezés, ami a piacok számára is fontos jelzés lehet. A dokumentum leszögezi: Magyarország továbbra is vonzó célpont befektetők számára, „hiszen politikailag stabil, a rossz gazdasági folyamatoknak pedig már az eddigi akciótervekkel megálljt parancsolt az új kormány. Ha a Széll Kálmán Tervet megismerik, az újabb jelzés lehet számukra, hogy a politikai mellé Magyarországon immár végérvényesen létrejött a gazdasági stabilitás is". Ez pedig a kormány eredeti reményei szerint majd csökkenti a kockázati felárat, az államadósság csökkenésével és a strukturális reformok beindításával a jegybanki alapkamat, valamint a banki kamatok is csökkenthetők. Ennek következtében a vállalkozások hitelezésének költsége is mérséklődik, így a beruházások élénkülnek, gyorsulhat a növekedés, a munkahelyek számának gyarapodása, s mindez együtt a körbetartozások mértékét is jelentősen csökkenteni fogja.

Megvédeni a családokat

Az Otthonvédelmi Akciótervet bemutató fejezet a rögzített árfolyamon való törlesztés mellett a 100 millió forint jegyzett tőkével és 1,9 milliárd forint tőketartalékkal megalapított Nemzeti Eszközkezelő Társasággal (NET) foglalkozik. Eszerint a Bankszövetséggel kötött megállapodás értelmében a NET 25 ezer ingatlant vásárol meg 2014 végéig. Ebből az idén 8 ezer ingatlant, jövőre 7 ezret, 2014-ben pedig 10 ezret. (Az eszközkezelő azoknak a hiteleseknek nyújthat segítséget, akiknek 90 napot meghaladó késedelmes hiteltartozásuk van. A NET az állam nevében minden olyan ingatlant megvásárol, amelynek eladásához a hitelező hozzájárult, elfogadta a NET által fizetendő vételárat, s a hiteladóssal szemben lemondott minden további követeléséről. Az adósok bérlőként otthonukban maradhatnak, s ha helyzetük rendeződik, visszavásárolhatják ingatlanjaikat.)

A dokumentum részletezi a már decemberben bemutatott Magyar Növekedési Tervet. "A következő időszak a növekedésről szól, amelynek középpontjában a hazai gazdaság motorjainak beindítása áll annak érdekében, hogy a kormányprogramban vállalt gazdaságpolitikai célok megvalósíthatók, és az államháztartás egyensúlyi helyzete hosszú távon is biztosított legyen" – áll a tanulmányban.

150 milliárdos kiigazítás

A múlt héten az Európai Unió Tanácsa egyértelművé tette a Magyarországnak jutó kohéziós források befagyasztásával, hogy nem tartja elfogadhatónak, ha egyszeri tételekkel operálva próbál a kormány mozgásteret teremteni a költségvetésben. Ennek egy nagyon egyértelműen számszerűsíthető követelménye is van, mégpedig az, hogy idén 150 milliárd forintos kiigazító csomagot kell végrehajtani a magyar költségvetésben. Ez a mennyiség költségvetési szempontból nem tűnik jelentősnek, ugyanakkor amiatt, hogy ezt még ebben az évben kell megvalósítani, olyan léptékű feladat, amely komoly politikai konfliktusokat hozhat – írta múlt héten Policy Agenda.

150 milliárdos kiigazítás kell
150 milliárdos kiigazítás kell

Szinte minden kormányzat egy ilyen pénzügyi helyzetben automatikusan a zárolás eszközéhez nyúl. Azaz, a már elfogadott kiadási tételek közül valamilyen szakmai-szakpolitikai metódus alapján nem engedi elkölteni a pénzek egy részét. A Policy Agenda megítélése szerint a már most is feszített költségvetési helyzetben minimális mozgásteret lehet találni az egyes minisztériumoknál, háttérintézményeknél ilyen megszorításokhoz. Ezt a lépést hitelesen, és érzékelhető mértékben nem látják megvalósíthatónak.

Ugyanígy szintén kivitelezhetetlennek tűnik, hogy újabb létszámcsökkentéseket hajtson végre a kormány. Ezt az évet ugyanis 6700 kormányzati alkalmazott azonnali elbocsátásával kezdte. Még egy, akár kisebb mértékű leépítést nem bírhat el a rendszer, és időbelisége miatt erre az évre nem járna jelentősebb megtakarítással sem.

A harmadik gyors lehetőség az év közbeni adóemelések elrendelése lehetne. Ez nagyon komoly végrehajtási kockázattal járna, és bár elvileg megvalósítható, viszont politikai és gazdasági kárai jelentősek lennének. Ugyanakkor egy olyan pénzügyi helyzetben, amibe most került a magyar költségvetés, nem elképzelhetetlen egy ilyen lépés sem (pl. kedvezményes áfa kulcs emelése, személyi jövedelemadó változtatása).

Van jó hír is

Ugyanakkor márciusban – csaknem egy éves csökkenés után – immár második hónapja emelkedik a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, mely ezzel a 2011 nyár végi szintre került. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint márciusban az üzleti szférában jelentősen, a fogyasztók körében pedig kissé javultak a várakozások.

Az üzleti szférán belül minden ágazat pesszimizmusa enyhült. Az iparban a válaszadók kedvezőbben ítélték meg az elmúlt időszak termelését és a rendelésállományt – bár ez utóbbin belül az export megítélése nem változott -, s a termelési kilátásokat. Az idei beruházási tervek azonban gyengébbek a tavalyinál. Az építőiparban az előző három hónap termelési színvonalának megítélése ugyan kissé romlott, s lényegében nem változott a rendelésállományok értékelése, viszont a foglalkoztatási tervek jelentősen javultak az egy hónappal korábbihoz képest. A legnagyobb mértékben a kereskedelmi bizalmi index értéke emelkedett. A rendelésállomány és főleg az eladási pozíció megítélése javult, míg a készletszintet enyhén csökkenőnek érezték a válaszolók. A szolgáltató cégek az üzletmenetet és a várható forgalmat is kedvezőbbnek látták, mint februárban.

A foglalkoztatási szándék a kereskedelem kivételével minden ágazatban sokkal kedvezőbb lett, az iparban már a létszám bővítését tervezők vannak többségben. A lakosság munkanélküliségtől való félelme viszont erősödött. Az áremelési törekvés az iparban és az építőiparban nem változott, utóbbinál továbbra is a csökkentésre számítók vannak többségben. A kereskedelmi cégek körében egy hónap alatt jelentősen csökkent az áremelést tervezők aránya, miközben az árnövelés átlagos mértéke is mérséklődött. Kissé enyhült a fogyasztók inflációs várakozása is. A januári mélypont után minden ágazatban immár második hónapja nagyon jelentősen javul a magyar gazdaság helyzetének megítélése.