Így akarja Orbánék tervét teljesíteni az adóhatóság

2011. szeptember 08. csütörtök - 16:32 / Dzindzisz Sztefan
  •    

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökhelyettese elmondja, adóhátralékok behajtásával és az ellenőrzések szigorításával teremtenék elő a kormány által kért plusz áfabevételt.  

A működő adózóknál jelenleg 541 milliárd forint adóhátralék halmozódott fel, ebből 115 milliárd forint az áfa – közölte a Piac&Profit megkeresésére válaszolva Varga Árpád, a NAV külső kapcsolatokért felelős elnök-helyettese. Ebből valamekkora összeg be fog folyni az adóhatóság számlájára, ám amellett, hogy az is kérdéses, hogy mennyit tudnak beszedni, az is problémákat vethet fel, hogy ha "most elvesszük az adott vállalkozástól a pénzt, akkor a folyó adókötelezettségének mennyire fog tudni eleget tenni."

A behajtást az is nehezíti, hogy a cégek folyamatosan húzzák a befizetések időpontját. "Mindezt legálisan teszik a legtöbben, hiszen például az adott cég ma beadja a fizetési halasztási kérelmét, akkor annak 30-60 nap átfutási ideje van, majd mondjuk megfellebezi a mi válaszunkat, jogorvoslatot kér és máris januárt írunk és így a NAV idén nem látott az ügyből egy forintot sem" – magyarázza Varga Árpád.

Ott húzzák az időt a cégek, ahol tudják
Ott húzzák az időt a cégek, ahol tudják

Ugyancsak állandó probléma, hogy a tartozással rendelkező cég csődbe megy, vagy felszámolják, hiszen ilyenkor az adóhatóság csak egy, a sok pénzére váró szervezet közül. "Az adósok, a bankok mind előttünk vannak, így ebből biztosan nem számíthatunk nagy összegekre" – vonta le a következtetést a szakember. Jelenleg egyébként 2356 milliárd az összes tartozás az adóhatóság felé, ebből a fent már említett 541 milliárd van a működő adózóknál, így megmarad egy 1800 milliárdos összeg, amit a NAV valószínűleg nem fog tudni behajtani. Ennek az összegnek a nagysága akkor érződik igazán, ha azt látjuk, hogy a kormány jelenleg egy 100 milliárdos spórolás miatt húzta meg a nadrágszíjat.

A rendszer kidobja, ők leellenőrzik

"Az adóhatóság másik lehetősége az ellenőrzési ág, az erre fektett nagyobb hangsúly" – mondta Varga Árpád. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy van egy több adóbevalló rendszert összesítő ellenőrző program, amely bizonyos algoritmusok alapján kidobja, hogy szerinte melyik cégnek a bevallásával lehetnek problémák. "Például ha egy újonnan alakult cég nagy mennyiségű áfát igényel vissza, akkor az nagy valószínűséggel fennakad a rostán. De ha egy ugyanezt az összeget egy multi igényli, akkor abban nem fog kivetnivalót találni a rendszer" – mondta a külkapcsolati vezető.

A következő lépés már manuális, ekkor a NAV szakemberei ellenőrzik a program által kidobott adatokat. "Amennyiben gyanús adatokat találnak, akkor kimennek a helyszínre leellenőrizni, hogy valóban csalni próbált-e az adott vállalkozás." – közölte a szakember, majd hozzátette, hogy ritkán téved az ellenőrző rendszer, hiszen az esetek 85-90 százalékban bebizonyosodik a csalás. A program ráadásul öntanuló, így, ha egy eddig nem látott csalásra bukkan, akkor legközelebb már azt is keresni fogja. Az adóhatóság azonban természetesen más módszerekkel, teljesen manuálisan is keresi a csaló cégeket, nem kizárólag azokat ellenőrzi, akiket kidob a rendszer.

Kérdés, hogy januárig mennyi pénzt tudnak behajtani az adórevizorok
Kérdés, hogy januárig mennyi pénzt tudnak behajtani az adórevizorok

"Az egyetlen valódi probléma, hogy akárcsak a hátralékokból, ebből is nehezen folyik be pénz januárig, hiszen általában az ellenőrzött cég mindent megtesz azért, hogy minél tovább halassza a fizetést." – közölte a tényeket Varga Árpád. Első lépésként általában egyből kérik, hogy máskor jöjjenek az adórevizorok (erre egyébként egyszer legalális lehetőségük is van). Amennyiben már a helyszínen vannak az ellenőrök, a vállalkozások akkor is húzzák az időt, mondván még be kell szerezniük az adott számlát, vagy a NAV-nak kell leellenőrizni, hogy a számlát kibocsátó cég valódi-e; ami ugyancsak beletelhet akár 60-90 napba is. Ugyancsak lassítja a folyamatot, hogy a jegyzőkönyv felvétele után az adózó észrevételt tehet, amit akár fellebbezés is követhet. Ezután a másodfokú adóhatósághoz is fordulhatnak, úgyhogy számos lehetősége van egy cégnek, amellyel akár átlagos könyvelői ismeretekkel is könnyedén hónapokra elhúzható egy ügy legálisan. "Régebben még egyszerűbb módszerekkel próbálkoztak, például a mezőgazdaságban dolgozók állandóan kivitték a terepre az adóellenőrt, ahol az semmit sem tudott ellenőrizni" – adott képet a magyar vállalkozások leleményességéről a NAV szakembere. ("A magyar vállalkozói világ egyelőre még nem viszonozta fegyelmezett adófizetéssel azt, hogy a kormány jelentősen csökkentette a vállalkozásokat terhelő adókat, több kis adót pedig eltörölt arra számítva, hogy ez javítja az adófizetési morált" – jelentette ki múlt héten Orbán Viktor.)

Arra a kérdésünkre, hogy mekkora összeg folyhat be ezekből az ellenőrzésekből, a külkapcsolati vezető nem tudott válaszolni, de az szinte biztos, hogy a jelenlegi fokozott ellenőrzésekre csak januárig kell számítani. "Bár természetesen nagyobb bevételeket tudnánk elérni, ha állandósítani tudnánk a fokozott ellenőrzéseket, erre egyszerűen nincs kapacitása a NAV-nak, hiszen olyan feladatokat is el kell végezni, amelyek kevesebb pénzt hoznak, vagy egyáltalán nem termelnek bevételt; az utóbbiakhoz tartoznak például az egy százalékos felajánlások, dehát ezt is el kell végeznie valakinek."