Így nem leszünk az éhező nyugdíjasok országa

2015. szeptember 02. szerda - 07:30 / Sebők Orsolya
  •    

Az ázsiai tőzsdék zuhanása viszonylag gyorsan megállt, de az európai tőzsdék sokkal lassabban heverik ki a negatív hatást. Jóllehet az újabb világgazdasági válságtól való félelem elillant, az augusztus 24-ei fekete hétfő ismét rávilágított arra, hogy milyen törékeny a globális gazdaság. Olyannyira, hogy a világ tőlünk távoli pontján, tőlünk teljesen függetlenül történő események akár a mi mindennapi boldogulásunkat is érintik, például a nyugdíjcélú befektetéseinken keresztül.

Az ma már nem lehet kérdés senki számára, hogy az állami nyugdíjrendszer – a jelenlegi demográfiai és migrációs folyamatok mellett – nem lesz képes eltartani a ma aktív korú lakosságot. Annak érdekében, hogy a havi családi kasszából minél kevesebbet kelljen elvenni, érdemes minél előbb – még 50 éves korunk előtt – elkezdeni takarékoskodni a nyugdíjas éveinkre, máskülönben Magyarország lehet az éhező nyugdíjasok országa.

Kép:Fotolia

De melyik nyugdíjcélú megtakarítási forma éri meg jobban: nyugdíj- vagy életbiztosítást kötni, nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ) nyitni, vagy valamelyik önkéntes pénztárban felhalmozni? A tőzsdei hírek hallatán pedig az is sokakban felmerülhet, hogy valójában mennyire biztonságosak ezek az akár több tíz évre szóló konstrukciók, amelyek ráadásul csak nagy veszteségek árán törhetők fel idő előtt.

Mindegyik lehetőség mellett vannak érvek és persze ellenérvek is. Vegyük sorra, ám azt ne feledjük, hogy ezek valóban hosszú távra – minimum tíz évre – szóló befektetések, amelyek értékét a tőzsde pillanatnyi helyzete lehet, hogy pillanatnyilag befolyásolja, de ezt a veszteséget nem kell realizálnunk.

NYESZ: A legnagyobb önállósággal kecsegtet

A pénzszámlából és a befektetéseket nyilvántartó értékpapírszámlából álló modellben magunk alakíthatjuk a befektetés mögött álló értékpapír-portfóliót, bármikor adhatjuk-vehetjük a részvényeket, kötvényeket, dönthetünk az állampapírok, vagy a befektetési alapok mellett. Ha valaki otthonosan és bátran mozog a befektetési piacon, kifejezetten magas hozamot is elérhet a hosszú távú megtakarításán, persze aki rosszul mérlegel, bukhat is.

A kevésbé profik szakértőre bízhatják a portfolió kialakítását, kezelését: a bankok, brókerházak különböző kockázati étvágyra és futamidőre szabott ajánlatokkal támogatják ügyfeleiket.

Adóban is jó
Az állam mindhárom öngondoskodási formát adójóváírással díjazza. A NYESZ és a nyugdíjbiztosítás esetében ez legfeljebb 130 ezer forint, a nyugdíjpénztári megtakarítás után maximum 150 ezer forint jár a befizetések függvényében. Ha mindhárommal rendelkezünk az adójóváírás teljes összege nem haladhatja meg az évi 280 ezer forintot összesen.
Amennyiben 10 éves megtakarítási időtartam alatt visszavásárlására vagy a megtakarítás feltörésére kerül sor, az addigi adójóváírásokat 20 százalékkal növelve vissza kell fizetni az államnak.
Abban az esetben, ha az adózónak a NAV-nál tartozása van, vagy az adóját határidőig nem fizette meg, a szja-bevallással együtt beadott rendelkező nyilatkozatban megjelölt adójóváírást az adóhatóság nem utalja át és erről értesítést küld. A visszatérítés a hátralék rendezése után sem lesz automatikus, azt az adózónak kell kérvényeznie az Ügyféltájékoztató és Ügyintézői Rendszeren (ÜCC) keresztül a 06 40-20-21-22 telefonszámon egy előzetes regisztrációt követően, vagy az adózó ügyeiben illetékes adóigazgatósághoz címzett levélben.

Nyugdíjpénztár: A leghatékonyabbnak tűnik

Többen az önkéntes pénztárakat tartják az egyik leghatékonyabb megtakarítási formának ma Magyarországon. Megnyugtató intézményi struktúra áll mögötte, rugalmas a tagok szempontjából és profi befektetési szakemberek kezelik a megtakarításokat. A hozamhoz alacsony költségszerkezet társul, ráadásul az adókedvezményekkel a megtérülés tovább növelhető. A tagok több portfolió közül választhatnak a kockázatvállalási hajlandóságuknak megfelelően. Ezek mögött különböző befektetési stratégiák állnak kezdve a kockázatkerülőtől – ebben általában kizárólag rövid lejáratú állampapírok és bankbetétek vannak, így a globális tőzsdei mozgásoknak nincs kitéve a megtakarításunk – a merészig. Utóbbi az úgynevezett dinamikus portfolió, amely befektetéseinek túlnyomó részét hazai és nemzetközi részvények alkotják. Itt bizony rövidtávon számolni kell a mélyrepülések negatív hatásaival. Épp ezért ezt elsősorban a fiatal megtakarítóknak ajánlják a szakemberek, hisz az ingadozás negatív hatását az idő tudja ellensúlyozni.

Nyugdíjbiztosítás: A legújabb lehetőség

2014-től kerültek be az adójóváírással jutalmazott megtakarítások közé a nyugdíjcélokra fizetett, minimum tíz éves futamidejű megtakarítási célú biztosítások. Érdemes jól körbenézni a kínálatban, mert az árakban – a TKM-ben (teljes költség mutató) – jelentős különbségek lehetnek még azok után is, hogy a Magyar Nemzeti Bank tavaly májusban 3 -4%-ban maximalizálta az államilag támogatott konstrukciók költségszerkezetét. Alacsony hozamkörnyezetben komoly szerepe van a konstrukció árának: legalább ekkora hozamot kell elérni, hogy pénzünknél legyünk! A TKM-ek mellett azonban a megtakarítási portfólióban lévő papírok hozama is számít: előfordulhat, hogy lényegesen magasabb TKM mellé magasabb hozam társul. A kifejezetten nyugdíjcélra kötött életbiztosítási szerződés lehet hagyományos, vagy befektetési egységekhez kötött – unit linked – életbiztosítás. Utóbbi nagyobb befektetési szabadságot biztosít, és így magasabb hozamok elérésével kecsegtet. De mivel mi magunk határozzuk meg, hogy milyen eszközökbe fekteti a biztosító a megtakarításunkat, a befektetés kockázatát is mi viseljük!

Előbb-utóbb az állam nem tudja kifizetni a nyugdíjakat
A magyar nyugdíjasok bevételeinek több mint 86 százalékát az állam által kifizetett nyugdíjjáradék teszi ki az OECD elemzése szerint, vagyis a hazai időskorúak vannak leginkább kiszolgáltatva az állami nyugdíjrendszernek és az azt érintő demográfiai folyamatoknak.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek