Honnan lesz itt növekedés?

2013. szeptember 18. szerda - 20:12 / piacesprofit.hu
  •    

Már abban sem volt egyetértés a Növekedés 2013 konferencia előadói között, hogy van-e vagy nincs fordulat a növekedésben. A Privátbankár által szervezett konferencián a gazdaságpolitikai döntéshozók és az üzleti élet vezető szereplői mellett a magyar közgazdaság tudomány e területtel foglalkozó, külföldön is elismert, legjelesebb képviselő mondták el véleményüket.

Orbán Gábor a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügypolitikai államtitkára szerint a növekedési fordulat bekövetkezett idén, a folyamatok az elkövetkező években felgyorsulnak. 2006 óta az idei évvel bezárólag az örökölt költségvetési helyzet miatt a kormány folyamatos kiigazítási kényszerben volt. A magas hiány és a növekvő államadósság hozzájárult az ország sérülékenységéhez – emiatt költségvetési konszolidációra és adósságcsökkentésre volt szükség.

Az eladósodás “ördögi köre” azonban Orbán Gábor szerint mostanra megtört: az államadósság csökkentése, a költségvetési kiigazítások a hozamok csökkenésén keresztül nagyobb mozgásteret biztosítanak – komoly terhek kerültek le a magyar gazdaságpolitikáról. A külső igazodás kényszere megszűnt a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével, amivel fontos fék került le a magyar gazdaságpolitikáról – mondta az államtitkár. Orbán Gábor szerint nem lehet unortodoxnak nevezni, ami történt, szükség volt a kiadások erős kontrolljára, a korábbinál több konfliktus vállalására ahelyett, hogy nem létező pénzből a szőnyeg alá söpörték volna őket, emellett szükség volt nem sztenderd eszközök bevetésére is – fogalmazott az államtitkár.

2 százalékos növekedés
Szeptember 30-áig mutatják be a következő évekre vonatkozó prognózist. Az államtitkár a Növekedés 2013 konferencián annyit már elárult: az idei évre tervezett 0,7 százalékos GDP-növekedést továbbra is tarthatónak látják, 2014-re pedig 2 százalékos növekedéssel kalkulál a kormány – ezt ráadásul egy rendkívül konzervatív becslésnek tartja Orbán Gábor.

A növekedés elősegítése érdekében az adóbevételek szerkezete átalakult, nagyobb hangsúlyt fektetnek a forgalmi/fogyasztási típusú adókra mint a jövedelmi típusú adókra – mára a költségvetési bevételeken belül már az előbbi aránya a nagyobb. A vállalati adózásban pedig a súlypont a kkv-k javára tolódik el, és fontos cél az export versenyképesség javítása is. Azok a vállalatok, akinek nőttek a terhei, jellemzően belföldi piacra termelő, jelentős piaci erővel rendelkező nagyvállalatok – mondta Orbán Gábor.

Jól vagyunk

Az államtitkár szerint 2013-ban megállt a beruházások zsugorodása. A gépberuházásokban, feldolgozóiparban már jól látszik a dinamika, az építési beruházások további növekedése is várható. A magyar beruházások dinamikája az exportáló vállalatok eseteben régiós szinten is kiugrónak számít – mondta. A növekedéshez a foglalkozatás növekedése is hozzájárul, amiben Orbán Gábor sem tagadta, jelentős szerepet játszanak a külföldön munkát vállalók tömegei is. Véleménye szerint azonban ezt nem feltétlenül kell negatívumként jellemezni.

Az elmúlt években mindenki arról panaszkodott, hogy alacsony a mobilitási hajlandóság – fogalmazott az államtitkár hozzátéve, az adatok szerint a külföldön dolgozók jelentős része utalja haza a fizetését, tehát a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona emelkedhet a külföldön dolgozók számának növekedésével is.

Nem vagyunk jól

Egyáltalán nem lát viszont növekedést Obláth Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének (MTA KRTK KTI) tudományos főmunkatársa. Elmondta: az elmúlt években jelentősen megemelkedett hazai exporttöbblet nem „jó”,  a tőkekiáramlás pedig nem „rossz”. A két jelenség gyakorlatilag egymás tükörképe. Mindkét jelenség mögött a gazdaság stagnálása (a belföldi felhasználás, különösen a beruházások visszaesése) áll, amelyek mögött viszont az adósságleépítés folyamat és a hazai gazdaságpolitika áll, a kettőt azonban meglehetősen nehéz különválasztani.

A növekedéshez Halpern László közgazdász szerint a hosszú távú növekedéshez kiszámítható feltételekre, az innovációs és a K+F támogatására és a kedvező befektetői környezet kialakítására lenne szükség, ez utóbbiban nagyon rosszul állunk.

A konferencia előadásainak részletes összefoglalója itt olvasható.

Kettős elvárás
Wolf László az OTP kereskedelmi banki divízió vezérigazgató helyettese a növekedés és a bankrendszer összefüggéseiről tartott előadásban hangsúlyozta, a külföldi tőke beáramlás az elmúlt időszakban nem a vállalkozói szektort erősítette, hanem a veszteségessé váló bankok feltőkésítésére érkezett a külföldi tulajdonú pénzintézetekhez. A beruházási ráta épphogy az amortizációt fedezi Magyarországon, ez régiós összehasonlításban is alacsonynak számít – ami nem is véletlen. A vállalati jövedelemtermelő képesség Magyarországon ugyanis megfeleződött, ez amúgy nemcsak a beruházásokat, de a hitelezhetőséget is visszavetette, márpedig egyértelmű, hogy hitel nélkül nincs bővülés.
Pozitívan értékelte a Növekedési Hitelprogram (NHP) hatását, egyértelműen lökést adott a vállalati hitelpiacnak, korábban elhalasztott beruházásokat indított el, javította a hitelek szerkezetét – mondta Wolf. Az OTP szerint előrehozott beruházásokat finanszíroztak az MNB hitelprogramjából a vállalkozások, hiszen 3 hónap kevés arra, hogy egy új beruházást valaki kitaláljon és a hitelezést is lefuttassa. Számításaik szerint a teljes kihelyezés 27%-a volt valóban új hitel. Számításaik szerint a program első szakasza 150 milliárd forintnyi új hitelt generált összesen, rendszer szinten. Mivel a szektor teljes visszaesése 150-200 milliárd forint szintű volt, valóban van a programnak ezen a szinten is hatása.
Ugyanakkor a program folytatásakor tekintettel kell lenni más tényezőkre is. A jelzáloghitelek 180 ft/chf árfolyamon történő forintosítása például hitelbővítés nélkül a szabályozói tőkeminimum alá vinné a rendszerszinten fontos bankok jelentős részét, ami kétségessé teheti az 500 milliárd forint kihelyezését. Nem lehet elvárni, hogy a bankszektor egyik oldalon kiadjon ekkora hitelállományt, miközben az adósmentés miatt ekkora méretű tőkepótlásra lesz szüksége – mondta az OTP vezérigazgató-helyettese.