Hogyan éli meg a régió a válságot?

2009. szeptember 16. szerda - 12:42 / piacprofit.hu
  •    

Jóllehet Közép-Európát 2009 elején még a gazdasági összeomlás veszélye fenyegette, a nemzeti kormányok, az Európai Unió, különböző nemzetközi szervezetek, valamint a régió vezető vállalatainak szigorú intézkedései eredményeként a régió mára eltávolodott a szakadék szélétől. Ez a legfontosabb következtetése a Deloitte idei Régiós 500 jelentésének, amely a térség 500 legnagyobb vállalatának rangsorolása mellett vezető közgazdászok, akadémikusok és más szakértők véleményének felhasználásával készült.

A tanulmány megállapítása szerint a régió számára a kérdés jelenleg nem az, hogy vajon lesz-e kilábalás, inkább az, hogy ez a kilábalás mennyire lesz gyors és fenntartható – közölte Seres Béla, a Deloitte Pénzügyi tanácsadás üzletágának közép-európai vezetője. A tanulmány szerint várhatóan azon cégek és országok fognak leginkább megerősödni a régióban, amelyek képesek megragadni a válság nyújtotta megismételhetetlen lehetőséget arra, hogy átalakítsák, megreformálják elavult rendszereiket, szervezeteiket és folyamataikat.

A 2008 végén és 2009 elején megfigyelhető trendforduló drasztikus volt a közép-európai régióban, ami a jelentés szerint "a világgazdaság kedvence volt". A főbb mutatók, például a 2005 és 2007 közötti átlagos, előző évhez viszonyított 7,2 százalékos GDP-növekedési mutató összeomlott, az ipari termelés és a kereskedelmi forgalom a valutákkal együtt estek vissza, a finanszírozás forrásai elapadtak, így a tanulmány szerint azokban a hetekben félő volt, hogy „a válság módszeresen letarolja az egész régiót, vagy legalábbis annak egyes részeit" – tette hozzá a Deloitte szakértője.

2008-ban 388 vállalat (a régiós első 500 cég 78%-a) átlagosan 20 százalékkal növelte árbevételét. 2009 első negyedévében viszont (azon cégek körében, amelyekről idei pénzügyi adatok is a Deloitte rendelkezésre álltak) a vállalkozások háromnegyede (76%) már átlagosan 23 százalékos árbevétel-csökkenésről számolt be 2008 első negyedévéhez képest.

Magyarországon komoly kihívás még a recesszió leküzdése

Seres Béla szerint 2009 első két negyedévének gazdasági adatai alapján egyelőre korai lenne megjósolni a közép-európai helyreállás ütemét. Mindazonáltal, öt mutató segítségével (GDP dinamika, munkanélküliségi és inflációs szintek, kereskedelmi és fizetési mérlegek, az árfolyamok mozgása, valamint az állami hiány és adósság mértéke) a Deloitte felmérte a 18 ország várható jövőbeli teljesítményét, ami alapján a régió országai három csoportra oszthatók.

Az első csoportba azok az országok kerültek, ahol további kihívásokat jelenthet a recesszió megállítása – ilyen például Horvátország, Észtország, Litvánia, Lettország, Macedónia, Szerbia, Ukrajna és mellettük Magyarország is. A másik csoportba azok az országok tartoznak, ahol valamelyest enyhébb a recesszió: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Montenegró, Csehország, Moldova, Románia, Szlovénia és Szlovákia. A harmadik csoport pedig egyetlen tagból áll, amely speciális helyzetben van: Közép-Európa országai között Lengyelországot sajátos módon nem érintette a válság – GDP-növekedése 2009 első két negyedévében 0,8 százalék, illetve 1,1 százalék volt.

Az egészségügyet alig érintette a válság

A helyzet a régió számos iparágában hasonló – jelentette ki Kovács Domonkos, a Deloitte Zrt. Vállalatértékelés és Pénzügyi modellezés üzletágának igazgatója. A 2009. első negyedévi adatok az árbevételek jelentős visszaeséséről tanúskodnak a gyártás (33%-os visszaesés), az ingatlan- (22%) valamint az energia- és nyersanyagpiacok (17%-os csökkenés) esetében. Az élettudományok és egészségügy szektort a mindössze 1 százalékos árbevétel-csökkenéssel – gyakorlatilag egyedülállóan – csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem érintette a válság.

Ahogy a megelőző években, 2008-ban is az energia- és nyersanyagszektor vállalatai szerepeltek legnagyobb arányban (30%) a listán. A gyártó cégek aránya – főképpen a nyugat-európai exportlehetőségek visszaesése miatt – a 2008-as 27-ről 23 százalékra csökkent – tette hozzá a Deloitte szakértője. Az autóipar jelentős szerepet tölt be Közép-Európa gazdaságában, ezért a hanyatló nemzetközi gépjármű-értékesítés negatívan érintette a régió vállalatait és a munkaerőpiacot. A recesszió időszakában számos cég pénzügyi helyzete megromlott. A kereslet csökkent, az áringadozások és a pénzügyi piacok nehézségei pedig potenciális fenyegetettségeknek tették ki az iparágat. Az autógyártás 2009 első negyedévében Csehországban 23 százalékkal, Lengyelországban pedig 16 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest. A rendelkezésre álló adatok alapján a tehergépjármű-eladások több mint 50 százalékkal estek vissza.

Gondban a kommunikációs iparág is

A látszólag nyugodtnak tűnő TMT (telekommunikációs, média- és technológiai) piacon a felszín alatt valójában komoly harc folyik az ügyfelekért – közölte a szakember. A telekom cégek különösen az árak és az innovatív szolgáltatások területén folytatnak komoly versenyt, míg a hagyományos médiaipar sokat veszített az online cégekkel szemben, amelyek hatékonyan használják ki célszám- és megtérülésmérési előnyeiket.

Nem valószínű, hogy a nyomtatott sajtó a következő évtizedben eltűnik a piacról, azonban a cégeknek hozamuk és nyereségességük fenntartása érdekében új üzleti modellek és költségstruktúrák kialakítására lesz szükségük. Rövid távon azok a nagy, diverzifikált csoportok fogják a legtöbb hasznot húzni, melyek képesek lesznek mind a hagyományos, mind pedig az egyre újabb technológiák és üzleti modellek alkalmazására emelte ki Kovács Domonkos.