Hitelstop!

2008. október 16. csütörtök - 10:20 / Sebők Orsolya
  •    

Vannak, akik úgy vélik, ma nem kérdés, hogy begyűrűzik-e a 2007 nyarán kirobbant amerikai jelzálogpiaci válság hazánkba, hiszen a reálgazdaság lassulása már érezhető. A világ pénzpiacai komplex módon, határokon átnyúló modellben működnek, így az elemzők előrejelzései is óvatosak; jobbára nem szabnak határt a már eddig is jelentős, Amerikában sok milliárd dolláros veszteségeket okozó jelenségből következő hatások további terjedésének.

Amerikából egyre-másra érkeztek, érkeznek a hírek a tavaly kezdődött másodlagos jelzálogpiaci válság okozta újabb “tünetekről”, szeptember közepén a Lehman Brothers bankház csődje, majd a Merrill Lynch felvásárlása borzolta a világ pénzpiacának kedélyét. A Wall Streetet fémjelző befektetési banki struktúra gyakorlatilag hirtelen megszűnt, az amerikai kormányzat pedig nagy vitákat kiváltva próbálja menteni, ami még menthető, s az újvilági történelem legnagyobb adósságrendező csomagja segítségével felvásárolni a rossz jelzálogügyletekhez kapcsolódó kinnlevőségeket. Korábban hasonló megfontolásból adott a FED 85 milliárd dollárt az AIG (American International Group) biztosítónak, a kormány pedig a Fannie Mae-nek és a Freddie Macnek, a két legnagyobb tengerentúli jelzáloghitel-intézetnek, összesen 200 milliárd dollárt.

Szeptember végére kiderült: a csődök az európai pénzintézeteket sem kímélik. A naponta érkező negatív hírek rávilágítottak arra, hogy az amerikai ingatlanpiacot, a hitelintézeteket, a központi költségvetést és ma már az amerikai lakosságot is érzékenyen érintő válság mélyebb, és hosszabban tart, mint gondoltuk. Jóllehet az európai államokban és Magyarországon is nyáron még optimistább kimenetelű forgatókönyveket valószínűsítettek, ma szakértők és kormányok egyaránt azt latolgatják, milyen mértékű állami beavatkozást igényel a helyzet.

Dráguló reálgazdaság

– Már nem az a kérdés, hogy begyűrűznek-e Magyarországra a felelőtlen amerikai hitelezésből fakadó válság negatív következményei – válaszolja lapunk kérdésére Benczédi Balázs, az ING Investment Menedzsment vezérigazgatója, aki szerint a bankok forrásigénye ugyan változatlan – a jelzáloghitelezés intenzitása nem módosult -, ez a szükséglet azonban egyre drágábban elégíthető ki, hiszen a kockázati felár jelentősen megnőtt a pénzpiacokon. – Különösen a saját finanszírozással nem rendelkező pénzintézeteknél ugrottak meg jelentősen a forrásköltségek. A Földhitel és Jelzálogbank ötéves kötvénye például ezelőtt két évvel Libor +20-30 bázispont körüli összegbe került, most bőven 150 bázisponttal Libor felett forog ez a papír – magyarázza Benczédi.

A helyzetet bonyolítja a recesszióba hajló világgazdasági környezet. A közgazdaságtan tanítása, miszerint a lassú növekedés ellenszere az olcsóbbá tett forrás, vagyis a recessziós gazdaságot a jegybanki alapkamatok csökkentésével lehet stimulálni, most nem tűnik működőképesnek. A kamatszintet ugyanis a megemelkedett kockázat felára határozza meg, emiatt pedig – az alapkamatok mértékétől függetlenül – rendkívüli módon megdrágulnak a különböző finanszírozások, és nem csupán az ingatlanoké. Ennek ellenére október 8-án a világ hat legnagyobb jegybankja – az amerikai FED, az európai ECB, a brit, a svájci, a svéd valamint a kanadai – egységesen 0,5 százalékkal csökkentette alapkamatát, hogy a tőzsdék zuhanását fékezze.

Bár a globálissá vált pénzügyi világban a szabályozások nemzeti szinten maradtak, a nehéz helyzet, úgy tűnik, mégiscsak kikényszerítette az egységes fellépést. Simor András, az MNB elnöke aznap egy budapesti sajtótájékoztatón a magyar jegybank reakcióját firtató kérdésre úgy válaszolt, hogy a fejlett és a feltörekvő gazdaságoknak nem okvetlenül kell azonos intézkedéseket megtenniük. A jegybank első embere elismerte, hogy a kockázati prémiumok Magyarországra nézve is nőttek, ami ugyanolyan fontos szempont a kamatdöntésnél, mint az, hogy a világgazdasági lassulás vélhetően a vártnál gyorsabban csökkenti az inflációt. A kamatdöntéssel a Monetáris Tanács a következő, rendes ülésen fog foglalkozni. Simor szerint amúgy a magyar bankrendszer stabil, de ha szükségessé válik, a jegybank megtesz mindent a pénzügyi rendszer biztonságos működése érdekében.

– Az amerikai hitelválság hatását Magyarországon leginkább a reálgazdaság fokozottabb lassulásában fogjuk érzékelni, illetve érezzük már most is – hangsúlyozza Benczédi Balázs, aki szerint ezzel magyarázható például az, hogy a tavalyi rekordév után idén eddig nominálisan egy vagy két nagyobb ingatlanfejlesztési projekt tudott elindulni Magyarországon. – A fejlesztői oldal stagnál. Különösen a nagyobb területeket előre felvásárlóknak kell szembenézniük esetleges nehézségekkel – vélekedik.

Azt viszont nem tartja valószínűnek a szakember, hogy a direkt ingatlanpiacra is begyűrűzik a válság, miután a hazai bankok hitelezési politikája konzervatív: jobbára jelentős biztonsági szint mellett nyújtanak lakásvásárlási hitelt. A hitelek tömeges bedőlése azért sem valószínű, mert a hazai ingatlanpiacon nem alakult ki az a méretes lufi, ami Amerikában vagy Európán belül Spanyolországban, Olaszországban a szektort jellemezte. Persze átmeneti problémák előfordulhatnak, az is lehet, hogy bizonyos földrajzi területeken néhány lakást nem vagy csak mélyen nyomott áron tudnak értékesíteni. Az elmúlt években folytatott tömeges lakásépítés dinamizmusa is lassulhat. Az azonban, hogy az ingatlanpiaci árak jelentősen csökkenjenek, szinte kizárt, véli az ING szakembere.


A teljes cikk a Piac és Profit októberi számában olvasható.