Hiteles üzletek

Nem elég hitelképesnek lenni, erről a bankokat meg is kell győzni. Talán ezzel a politikai szóhasználattal érzékeltethető leginkább a kis- és középvállalkozások felerősödött hitelkeresletét jellemző problémakör.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A vállalati forinthitelek állománya, de még inkább a kisvállalkozók hitelfinanszírozása az inflációt meghaladó mértékben nőtt az elmúlt másfél évben; a vállalkozói szféra forrásszerkezetében már érezhetően nagyobb a bankhitelek szerepe, mint korábban. A hitelkamatok fokozatos, az utóbbi hónapokban felgyorsult ütemű csökkenése érzékelhetően felerősítette a kis- és középvállalkozások kereskedelmi bankoknál megjelenő hiteligényét.

Tőkét, de honnan?
A stabilizálódó belgazdasági helyzet, a felgyorsult gazdasági növekedés, a jelentősen lelassult infláció körülményei között mind több vállalkozás tulajdonosai, vezetői vélik úgy, hogy érdemes lenne fejlesztésbe, bővítésbe fogni, mert a termékeiknek, szolgáltatásaiknak lenne piaca. Sőt, nem egy ágazatban máris tapasztalják a kereslet élénkülését.

Az elképzelt fejlesztésnek több finanszírozási forrása is lehet.
Az elmúlt években felhalmozott saját tőke igen ritkán lenne erre tisztán elegendő. Sok helyütt a keletkezett nyereséget visszaforgatták a vállalkozásba, számos egyéni, családi vállalkozásnál pedig szinte maradéktalanul gyorsan kivonták a magánszférába, és az most, magántőkeként nem biztos, hogy gyorsan mozgósítható vagy befektethető formában van.

Az idegen tőke bevonásának korlátozott – és nálunk egyelőre nem is gyakori – formája a csendestársak belépése a vállalkozásba vagy az egyébként is csak bizonyos vállalkozási típusok iránt érdeklődő kockázatitőke-társaságok forrásainak igénybevétele.

Az olyan klasszikus tőkeszerző eszközöket, mint az új részvények vagy kötvények kibocsátása, főként az ismert, nagy cégek vethetik be.
A kis- és középvállalkozások tehát a bankokhoz fordulnak hitelért, azzal a reménnyel, hogy a mostani, a korábbiaknál lényegesen alacsonyabb, 13-14 százalékos kamatszinteken, az igencsak összezsugorodott kamatrések mellett már ki tudják termelni a hitel visszafizetésével járó többletet.

Földuzzadt magánvagyon
A hitel igénylésének alapja egy vállalkozási elképzelés, egy fejlesztési ötlet. A hitelkérelem elbírálásakor azonban a bank nem dönthet csupán csak az ötlet, annak jövőbeli esélyei alapján. Sok kis- és középvállalkozás ezért azzal kénytelen szembesülni a hitelintézetek felkeresésekor, hogy gazdálkodói múltja gátolja a jövőbeli fejlődését. A hitelképesség elbírálásának ugyanis egyik fontos eleme, legalább középtávra visszatekintően, az ágazati átlaghoz közelien jövedelmező tevékenység. Márpedig számos vállalkozás – az úgynevezett adókímélő jövedelemkivonási és könyvelési technikák alkalmazása miatt – nem tud az eddigi fennállására kellően nyereséges gazdálkodást igazolni. A hiteligény így már gyakran az első lépésben elvérzik a bankoknál; hiába volt valójában nyereséges a vállalkozás, ha azt a hivatalos elszámolásai nem mutatják.

A bizonyítottan nyereséges gazdálkodás ténye sem elegendő azonban a hitelkérelem pozitív elbírálásához. A bankok minden esetben kérnek a hitel fedezetéül szolgáló biztosítékokat is.

Csakhogy a tőkekivonó, adóelkerülő eljárások miatt a vállalkozási nyereség gyakran magánvagyonná transzformálódott. Most tehát ebből kellene biztosítékot adni a vállalkozás fejlesztésére igényelt bankhitelhez. Ha a magánvagyonban a felhalmozott profit a bank számára értékelhető, kezelhető formában van, akkor szóba jöhet hitelbiztosítékként. Ezt viszont sokan nem szívesen ajánlják fel a banknak, mondván, hogy ami már az ő magán- vagy családi vagyonuk, azt nem kockáztatják. Csakhogy a hitelkérelmek banki elbírálói meg azt mondják erre: miért bíznának ők egy olyan vállalkozásban (miért bíznák rá a betétesek pénzét), amely maga sem hisz annyira az eltervezett fejlesztés sikerében, hogy tulajdonosai a magánvagyonukat kockáztassák érte? És ezen a ponton nemegyszer be is fejeződnek az alig megkezdett hiteltárgyalások a bank és ügyfele között.

Hasonlóképpen nem tudnak a bankok mit kezdeni azzal a helyzettel, amikor a kérelmező(k)nek több vállalkozásban is van érdekeltsége, és mert a keletkezett nyereséget eddig is ide-oda mozgatta ezek között, adott esetben a hitel-visszafizetés garanciájaként a többi cég jövőbeli profitját is felajánlja. A bankok azonban mindig egy konkrét vállalkozásnak nyújtják a hitelt, annak a hitelképességét vizsgálják, és azzal kötnek szerződést.

Jól informált számlavezetők
Mindezek ellenére a vállalatok és a kisvállalkozók által felvett bankhitelek állománya dinamikusan nő. Ez azt is mutatja, hogy a bankok jobbnak látják a hitelek visszafizetésének esélyeit, mint korábban, és találnak megoldást a nehézségekre.

A perspektívában gondolkodó, a saját jövőjükben bízó vállalkozások – szemben a minél több költséget elszámoló, minél több jövedelmet kivonókkal, amelyek mintha maguk sem bíznának teljesen vállalkozásuk jövőjében – a több munka, a nagyobb befektetés révén próbáltak eddig is nagyobb haszonhoz jutni. Náluk eddig sem volt jellemző a totálisan „adókímélő” könyvelési technika; tehát a bankok részéről értékelhető gazdálkodási történetük van. Mivel pedig ezt az eddigi számlavezető tudta követni a legjobban, a piacon kevéssé ismert kis- és középvállalkozások logikusan a saját, a róluk információval rendelkező számlavezető bankjuktól remélhetnek leginkább hitelt.

A nagyvállalatok számára természetes, a kisebb cégek vezetői viszont nem mindig veszik jó néven – talán mert korábban nem nagyon lépték túl a családi, baráti érdekkört –, hogy a bank a hitelbírálat során igen részletesen meg kívánja ismerni a vállalkozást, holott minél több a pozitív információ, annál nagyobb az esély a hitelkérelem pozitív elbírálására.

Rátermettség és biztosíték
Az a banki tapasztalat, hogy az addig kézi vezérléssel irányított kisebb vállalkozások fejlesztéséhez, a vállalkozás új nagyságrendjéhez sokszor már nem elegendő a meglévő menedzseri, de főként a marketingismeret, és ezt a tulajdonos-vállalkozók nem ismerik fel időben. Márpedig a hitel futamidejére szóló üzleti tervnek és magának a hitelkérelemnek a szakszerű összeállítása is sokat számít, árulkodó, ha komoly hiányosságok vannak. A hitelt nyújtó bank nem szólhat bele a vállalkozás menedzselésébe, még akkor sem, ha a fejlesztést jelentős arányban a hitel finanszírozza; ily módon viszont a cégvezetők szakmai hozzáértése, igényessége, a fejlesztés előkészítettsége a hitelbírálat fontos eleme.

A teljes ügyfélminősítést követően már könnyebben sor kerülhet a hitel folyósítására, ha a bank számára elfogadható biztosítékok lekötésére is mód van. Megfelelő biztosítékok még akkor is bankhitelhez juttathatják a vállalkozást, ha eddig nem mutatta magát különösebben nyereségesnek; ez azonban ritka eset, hiszen ilyen esetben jobbára bankbetétek, első osztályú minősítésű értékpapírok stb. lekötése jöhet szóba biztosítékként.

Jóval gyakoribb, hogy a működési előélete és az üzleti tervben felvázolt jövője alapján hitelezésre érdemesnek minősített vállalkozások vagy tulajdonosaik ingatlant ajánlanak fel jelzálogba a banknak. (A biztosítékok szóba jöhető valamennyi típusát most nem vesszük végig.) Azért is kézenfekvő ez a megoldás, mert a vállalkozásokból kivont jövedelem zömmel ingatlan-magánvagyonba került. A bankok azonban – a közhiedelemmel ellentétben – az ingatlant sem tartják problémamentes hitelkockázati fedezetnek, és ezen az ingatlanpiac mostani fellendülése sem változtat alapvetően. A bank ugyanis azt a lehetséges jövőbeli helyzetet mérlegeli, hogy a vállalkozás nem fizetése esetén, szükséghelyzetben milyen eredménnyel tudná értékesíteni a hozzá kerülő ingatlant. Ezt általában sem könnyű előre jelezni, az ingatlanpiac robbanásszerű áremelkedése pedig különösen óvatossá teszi a bankokat, mivel nem tudni pontosan, mi mozgatja az árakat, és még meddig, milyen ütemben tarthat az árak emelkedése.

Banki kockázat mérséklése
A konjunkturális kockázatokat a bankok különböző eljárásokkal igyekeznek mérsékelni, nem véletlenül kínálnak kész hitelezési konstrukciókat egyes, konjunkturális hatásoknak kevéssé kitett vállalkozásoknak. Ilyenek voltak a patikaprivatizációhoz nyújtott vagy legújabban az orvosi praxishitelek. Az így szerzett tapasztalatok, a kialakuló hitelezési gyakorlat alapján valószínű, hogy a bankok a jövőben is kínálnak hasonló hitelcsomagokat, akkor már a saját ágazati orientációikhoz igazodva.

A bank biztonságérzetét és a hitel odaítélésének valószínűségét növeli, ha a vállalkozás működését valamely külső szervezet ellenőrzi, vagy megrendeléseivel nagymértékben stabillá teszi. Például, ha a kérelmező rendszeresen állami vagy önkormányzati megrendeléseket teljesít vagy multinacionális cég rendszeres beszállítója, akkor a bank ezt egyfajta előzetes minősítettségnek tekinti, nagyobb esélyt lát arra, hogy a vállalkozás a hitel futamideje alatt sem marad megrendelések nélkül.

Ha a vállalkozás eddigi és a hitel futamidejére prognosztizált jövedelmezősége megfelelő, de egyébként nincs elegendő biztosíték a banki hitelhez, megoldást jelenthet a különböző, hitelgaranciát nyújtó szervezetek kezességvállalása vagy az állami költségvetés kifejezetten a kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló célelőirányzatainak terhére igénybe vehető garanciák.

A bankok várakozásai – és reményei – szerint a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, az optimista növekedési kilátások hamarosan elvezetnek oda, hogy a vállalkozásokból a bizonytalanság elmúlt évei alatt kivont tőke elkezd visszaáramlani a vállalkozói szférába, s így egyre jellemzőbb lesz a perspektívában gondolkodó vállalkozás, amely minden vonatkozásban megfelelő előéletet teremt magának ahhoz, hogy ha egy fejlesztés finanszírozásához a saját erőt bankhitellel kell kiegészítenie, akkor a bank valós és pozitív képet kaphat a gazdálkodásáról. Ilyen körülmények között pedig már az a banki gyakorlat is kialakulhat, amelyben a hitelezés alapvetően az üzleti terv megbízhatóságára és nem a hitelbiztosítékokra épül.

dr. Sebők Emília

*


Kényszermegoldás
Az úgynevezett kényszervállalkozók helyzete a hitelezhetőség szempontjából is lényegesen eltér a nyereségorientált vállalkozásokétól, hiszen a tevékenységük elsődleges célja az önfoglalkoztatás, a személyes megélhetés biztosítása. Ennélfogva jellemzően nem is halmoznak fel profitot, és többnyire nem is kívánják a vállalkozásfejlesztés klasszikus útját járni. Ha szerény tevékenységbővítésre nyílik módjuk, akkor ezek a nagyon kis vállalkozások inkább a bankok nem célhoz kötött személyikölcsön-konstrukcióit és nem a vállalkozói hiteleket veszik igénybe.

Sebők Emília

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo