Hatszor ment csődbe eddig az új amerikai elnök

Több mint negyedévszázada hajtja az összeomlásba vállalatbirodalmát a frissen beiktatott amerikai elnök. Hatszor lett fizetésképtelen, ötször Atlantic Cityben csődölt be, egyszer New Yorkban. Többször még azt is kétségbe vonták, hogy egyáltalán milliárdos-e. Annyi biztos, csődjei során legalább 5,5 milliárd dolláros adósságot halmozott fel, de a valós végösszeg ennél is több.

Mutasd az adóbevallásodat, megmondom ki vagy. Legalábbis egy üzletember estében nagyon sok minden kiderülhet ebből a dokumentumból. Például az, hogy használ-e legális "adóoptimalizálási" lehetőségeket, mekkora a vagyona, mennyit keres egy évben, milyen jótékonysági szervezeteknek adakozik. De Donald Trump az elnökválasztási kampánya során nem hozta nyilvánosságra adóbevallásait. (Igaz, Hillary Clinton sem.)

Állítólag milliárdos - vagy mégsem?

Amikor a Saturday Night Live című tévéműsor meghívta, Trump bekérette előre a kérdéseket és poénokat, s csak egy ponton cenzúrázta azokat: a vagyona nagyságán nem élcelődhet senki. Ezek szerint nagyon érzékeny erre a témára. Vajon miért?

2007-ben egy tanúvallomásában azt állította, hogy "pszichológiára" és "saját megérzésére" alapozza megállapításait a vagyona mértékéről. Hát, azért ennél egzaktabb módon szokták ezt kiszámolni. Vannak, akik megtették helyette.

Elnöki kampánya alatt azt állította, hogy 10 milliárdra rúg a vagyona. Ennek tényszerűségét minden hozzáértő fórum cáfolta, bár a sajtóban több becslés forgott.

  • Investopedia.com: 3,9 mrd. dollár
  • Bloomberg hírügynökség: 2,8 mrd. dollár
  • Forbes: 3,7 mrd. dollár (a kampány előtt még 4,5 milliárdra becsülte a magazin)
  • Federal Election Commission (a Trump kampánystábja által benyújtott dokumentumok alapján): 8,7 mrd.
  • Deutsche Bank: 788 millió (2004)
Csődjével dicsekedett
Az is előfordult, hogy Trump a valódinál nagyobb csődöt hazudott magának. Könyvében azt állította, hogy 9,2 milliárd dolláros adósságot halmozott fel 2004-es csődjénél, mert így jóval impozánsabbnak tűnt, hogy talpra tudott állni.
Aztán 2007-ben egy tanúvallomás során a könyv szerkesztőjére hárította a felelősséget. Sőt azt állította, hogy már az első kiadásban észrevette a hibát, de arra nem kínált magyarázatot, hogyan engedhette meg, hogy későbbi kiadásban és másik könyvében is változatlanul jelenjen meg a hamis összeg.
A Deutsche Bank akkor mérte fel Trump vagyonát, amikor az kölcsönért folyamodott a pénzintézethez. Az (akkor még) üzletember 3,5 milliárdos vagyonról nyújtott be nem auditált adatokat akkor. Végül megkapta a banktól a kölcsönt, melyből 40 millióért saját magánvagyonával kezeskedett. Ezt is bebukta.

Van, aki a fentieknél nagyságrendekkel kisebbre becsülte Trump valós vagyonát. Igaz, Trump be is perelte a Trump Nation című könyv szerzőjét, amiért azt állította, hogy vagyona mindössze 150 millió dollár. A bíróság 2009-ben elutasította a keresetet.

Donald Trump kacskaringós életútjáról itt olvashat tovább.

Hillary Clinton azzal támadta a kampány alatt Trumpot, hogy négyszer vitte csődbe a cégeit. Valójában viszont ennél is többször, összesen eddig hat alkalommal. Vegyük sorra őket!

Csőd Nr. 1: Trump Taj Mahal Associates (1991)

Az elemzések és terjedelmes magazin-értekezések egyetértenek abban, hogy ez volt Trump legsúlyosabb csődje, a legnagyobb lyuk, amibe beleásta magát. Hárommilliárd dollár adósság lett az eredménye.

Miért? Mert Atlantic Cityt Trump a 80-as években a kaszinózás fellegvárának álmodta meg. A Taj Mahal Casino építését bóvlikötvényekkel finanszírozta, amelyek ugye adósságként jelennek meg a céges mérlegben. Ráadásul ezek olyan kockázatos papírok, hogy nagy a bebukás veszélye (nem áll mögötte megbízható fedezet), ezért magas kamatot kell fizetni rájuk. Trump 14%-ot ígért be.

Egymilliárd dollárt költött az építkezésre. 1990-ben nyílt meg a komplexum. Egy év múlva már 3 milliárd dollárnyi adósság alatt nyögött, amiből 900 millió személyes adósságának számított. Ezért volt különösen nehéz ez a bukás számára. (A New Jersey-i hatóságok egyébként olyan jelentés összeállításán dolgoztak, melyben 3,4 milliárdnyi adósságról volt szó.)

Trump nem tudta fizetni a 43 millió dolláros kamatot a bóvlikötvényeit megvásárló befektetőknek, csődvédelmet kért (ezt Amerikában Chapter 11-nek hívják, ami az adósságok újraütemezésére és a cég újjászervezésére ad lehetőséget).

Fotó: Gage Skidmore/flickr

Odaadja a részvényeit és lelép

Trump a csődjeiből rendszerint úgy húzta ki magát, hogy lemondott a részvényeiről, a cégek elnöki posztjáról és továbbállt, hagyva, hogy a hitelezők vegyék át a kontrollt, és az általuk kinevezett emberek hozzanak döntéseket ezután. Ez esetben több mindene bánta: el kellett adnia a jachtját és a légitársaságát is. (Igaz, a részvényei felének kellett búcsút intenie.) Hitelezőivel meg kellett állapodnia, hogy csökkenti a személyes költéseit: 450 000 dollárból kell megélnie havonta.

Csőd Nr. 2: Trump Castle & Casino (1992)

Egy évvel első csődje után jött a második, szintén Atlantic Cityben. Ekkor 338 millió dolláros adósságot sikerült felhalmoznia. Az 1985 óta üzemelő Trump Castle & Casino éppen a másik Trump-biznisz, a Trump Taj Mahal miatt jutott ilyen helyzetbe. Egymás konkurenciái voltak.

A megoldás a szokásos: Trump bedobja részvényei 50%-át (nyilván a hitelezők kapják meg), cserébe alacsonyabb kamatokat kell fizetnie a 338 millió dollárnyi értékű céges kötvényeken.

Csőd Nr. 3: Trump Plaza Associates (1992)

Még midig ugyanaz a város, még mindig kaszinó-biznisz: ez a kaszinója egy évvel korábban nyílt meg, mint a Trump Castle. A 210 millió dolláros fejlesztést a Harrah's kaszinóholdinggal együtt indította, de 1992-re már 250 millió dolláros tartozást halmozott fel. Merthogy a cég cash-flowja 80%-kal(!) csökkent.

Fotó: Matt Johnson/flickr

Csőd Nr. 4: Plaza Hotel / Plaza Operating Partners (1992)

Két év leforgása alatt Trump a 4. csődjébe is belefutott, ebből háromba egy év alatt. Ez sem mindenkinek megy. A Plaza Hotel volt Trump nagy New York-i győzelme. Státuszszimbólumnak számított számára. Azt jelképezte, hogy beérkezett, legitim New York-i mogul lett. 1988-ban szerezte meg 390 millió dollárért a patinás, szebb napokat is megélt hotelt, ahol a mi Molnár Ferencünk is tengődött emigrációban a második világháború alatt és után.

1992-ben már 550 millió dollárnyi tartozást halmozott fel Trump ezen a portékáján. Részesedése 49%-át átadta 6 hitelezőjének, megtartotta vezérigazgatói posztot, de ez csak afféle gesztus volt a hitelezők részéről - tulajdonképpen éppúgy kirúgták, mint a többi csődnél. A hotel napi szintű menedzselésébe többé nem engedtek neki befolyást. Cégvezetői fizetést sem kapott, csak a cím maradt.

Csőd Nr. 5: Trump Hotels & Casinos Resorts / Trump Casino Holdings (2004)

A Trump Taj Mahal, a Trump Marina és a Trump Plaza kaszinókat -mindhárom Atlantic City-ben található- birtokolta a Trump Casino Holdings, továbbá egy kaszinóhajót Indiana államban. Miután nem tudta fizetni a kamatokat az 53,1 millió dollárnyi kötvényen, a cég kénytelen volt csődöt jelenteni. A felhalmozott adósság ez esetben 1,8 (más források szerint 3,4) milliárd dollár volt.

Ekkor Trump 47%-ról 27%-ra csökkentette részesedését a cégben, de így is ő maradt a cég legnagyobb részvényese. (Akkor azt hantázta a sajtónak, hogy ez a részvénypakett mindössze a vagyona 1%-át teszi ki.)

Fotó: Gage Skidmroe/flickr

Csőd Nr. 6: Trump Entertainment Resorts (2009)

Adósság: n.a. (Csak annyi ismeretes, 53,1 milliónyi kamatfizetést mulasztott el a kötvényeken, de azok értékét vagy a többi adósság nagyságát nem tudni.)

Kétségtelen, hogy a 2008-as válság betett a kaszinó- és hotelbiznisznek. Trump vitatkozott egy sort az igazgatótanácsával, aztán lemondott elnöki pozíciójáról. 10%-ra csökkentette részesedését. A cég máig licenszeli Trump nevét, de valójában kénytelen volt eladni a vállalatot, így végleg kiszorult Atlantic Cityből. A céget az a Carl Icahn vette meg, akit Trump elvileg pénzügyminiszternek szeretett volna, amikor elkezdte pedzegetni, hogy indul az elnöki címért a republikánus párt jelölő kongresszusán. (Icahn vállalta a kihívást, de végül elsikkadt ez az ötlet valahol útközben.) Ez volt az ötödik, és egyben utolsó csődje a kaszinóvárosban. Végleg feladta pozícióját, mint a kaszinóváros ura és kivonult onnan.

Ötödik és hatodik csődje között stratégiát váltott Trump. 2006 óta inkább neve bérbeadójaként aktivizálta magát, mintsem a hagyományos értelemben vett ingatlanfejlesztőként. Lakóház-felhőkarcolói, hoteljei nagy része más vállalkozók kreálmánya, amihez csak bérbe veszik a nevét (tulajdonképpen franchise rendszerben), hogy jobban menjen az üzlet.

E téren is gyakran tűnik úgy, hogy Trump fölözi le a hasznot, a többieké pedig a kockázat. Ha pedig egy-egy fejlesztés befuccsol, ő mossa a kezeit. Perelhetetlen, véli ő. (Rendszerint elég alacsony összegekkel ér el peren kívüli egyezségeket.) Trump franchise-praktikáiról a Piac & Profit februári számában olvashat majd.

Forrás: politifact.com, The New York Times, The Washington Post, Rolling Stone

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo