Gyurcsány kérte, hogy a magyar kötvény is legyen fedezet

2009. március 05. csütörtök - 08:26 / PP/MTI
  •    

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben fordult Jose Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez, és azzal a javaslattal élt, hogy az Európai Központi Bank (EKB) fogadja el hitelműveleteinél fedezetként az eurózónán kívüli országok államkötvényeit is.

Ezzel Gyurcsány szerint hozzá lehetne járulni a pénzpiacok stabilizálódásához. A DowJones hírügynökséghez eljutott levelet Gyurcsány Ferenc február 26-án küldte el Barrosónak. Ebben javasolja, hogy a központi bankok és az EKB megfelelő feltételek mellett fogadják el fedezetként a nem euróövezeti tagok állampapírjait.

“Az intézkedés növelheti államkötvényeink iránt a keresletet, mérsékelheti a finanszírozás kockázatait, következésképp az országkockázatokat is” – olvasható a levélben.

Ha az EKB kiterjesztené a fedezetként használt eszközei körét, mérséklődne a likviditás külföldi valutában történő növelésének kockázata, a bankrendszer hiteltevékenysége felélénkülne, több hitelhez jutna a magánszektor és enyhülne a gazdaság visszaesés – érvelt a miniszterelnök a levélben.

Barroso: van pénz, amivel tudunk segíteni

A pénzügyi és gazdasági válság elleni fellépés további összehangolására sürgette az európai uniós tagországok vezetőit az Európai Bizottság a témáról szerdán kiadott újabb javaslatcsomagjában. A testület szokásos heti ülése után tartott sajtótájékoztatóján José Manuel Durao Barroso elnök kijelentette, a tagállamok közelgő újabb csúcstalálkozóján az uniónak meg kell mutatnia, hogy mindent megtesz a munkahelyek elvesztése ellen, a pénzügyi piacok megtisztítása érdekében, valamint azért, hogy vezető szerepet játsszon a fejlett és feltörekvő országokkal folytatott egyeztetéseken a nemzetközi pénzügyi rendszer átalakításáról.

Barroso megerősítette, hogy a bizottság rendelkezik eszközökkel az euróövezet esetleg bajba kerülő országainak megsegítésére, és leszögezte, hogy az EU meg fog oldani minden nehéz helyzetet az övezeten kívüli tagjainak esetében is. A bizottság azt szeretné, ha a pénzügyi rendszer reformjáról gyorsan megegyezés születne, és azt minél gyorsabban sikerülne végrehajtani is.

A bizottság a március 19-20-i brüsszeli csúcsértekezlet elé terjeszti majd jóváhagyásra a javaslatait. Ezek egyebek közt a felügyeleti rendszer megerősítésére épülő, szigorúbb banktőkeszabályokra, a piacok átláthatóságának növelésére, a banki kockázatvállalás ésszerűbbé tételének ösztönzésére szólnak. Minden banknak felügyelet alá kell tartoznia, nem lehet kivétel, hangoztatta Barroso.

Euro: nincs gyorsítás

A politikus a szerdai sajtótájékoztatón megerősítette, hogy Brüsszel egyelőre nem lát lehetőséget az euróövezeti csatlakozási kritériumok megváltoztatására. Több tagország a közös pénzhez való csatlakozás folyamatának felgyorsítását sürgeti, de aláhúzva azt is, hogy ezzel nem a feltételek lazítását kívánják elérni.

Barroso elismerte, hogy a múlt hét végi EU-csúcson szóba került az eurócsatlakozás gyorsítása. Hozzátette azonban, hogy mindenkinek meg kell értenie: a legfontosabb megőrizni az övezet stabilitását. A sajtóban már napvilágot láttak spekulációk az övezet stabilitásával kapcsolatban, emlékeztetett a bizottság elnöke.

A bizottsági elnök arról is beszélt, hogy az úgynevezett adóparadicsomok sem bújhatnak ki a szigorodó pénzügyi felügyelet alól. Az EU büntetéssel is sújthat majd bármilyen nemzetet, amely a pénzmosásra vagy adóelkerülésre vonatkozó információt tart vissza, hangoztatta.

3,5 millió munkahely van veszélyben?

A brüsszeli dokumentum foglalkozik a reálgazdaság és a foglalkoztatás kérdésével is. Egyebek közt arra int, hogy jövőre az átlagos munkanélküliség az unióban elérheti a 10 százalékot. Barroso szerint 3,5 millió munkahelyet fenyeget veszély a válság miatt.

Ez ellen a tagországoknak tenniük kell, például a munkaidő rendszerének ideiglenes átalakításával, a foglalkoztatói költségek átmeneti enyhítésével vagy az átképzési programok finanszírozásának növelésével, véli a brüsszeli bizottság.

Megismételte a bizottság annak fontosságát is, hogy a tagországok megállapodásra jussanak arról az 5 milliárd euróról, amelyet Brüsszel energiahálózat-összeköttetési és távközlési beruházásokra szán. Brüsszel erre eredetileg a tavaly el nem költött mezőgazdasági pénzek keretét fordította volna, de ezzel kapcsolatban több tagállamnak kifogásai voltak, és jogi akadály is mutatkozott.