Nehezen indulnak új utakra a kkv-k

2013. augusztus 08. csütörtök - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Bár a magyar gazdaság fő hajtóerejét évek óta a külkereskedelem jelenti, a kkv-k egyelőre ebben alig-alig vesznek részt. Egy friss kutatás szerint alig 23 százalékuk végez export-import tevékenységet.

Kép:PP

A 350 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás megkérdezésével végzett K&H kkv kutatás a magyar kkv-k külkereskedelmi tevékenységét vizsgálta. „A magyar gazdaság fő hajtóerejét évek óta a külkereskedelem jelenti, amelyben a kkv-k egyelőre igen alacsony arányban vesznek részt. Ezt támasztja alá a kutatás eredménye is, ugyanis a megkérdezett vállalkozások nagy többsége nem végez sem export, sem import tevékenységet. A kutatás eredményei szerint a hazai vállalkozások 23%-a végez export-import tevékenységet, míg további 6% folytat csak export tevékenységet” – részletezte az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője. Régiós összehasonlításban is van lemaradásunk ezen a területen. Az Export kooperáció tavaly év végi felmérése szerint viszont azért növekszik a nyitottság eziránt.

A vállalkozások export tevékenysége leginkább az európai országokra koncentrál. Főként Németországba (37%) és Romániába (30%) exportálnak a kkv-k.  Ezt követi Ausztria és Szlovákia, ahova minden negyedik cég exportál. „A keleti nyitás célországai – a FÁK-térség országai, Kína, az Öböl-térség arab országai, és a távol-keleti országok – komoly potenciált jelenthetnek a hazai vállalkozások számára, azonban közülük csupán Oroszország szerepel már most is az export országok toplistáján, ahova jelenleg a cégek 6%-a exportál” – mondta el a szakértő.

A hazai külkereskedelem szempontjából kedvező lehet, hogy az exportáló cégek közel fele (47%) tervezi tovább bővíteni tevékenységét. A célországok tekintetében azonban az látszódik, hogy a vállalkozások inkább az eddig megszokott területekre összpontosítanak, és nehezen indulnak el más irányba. Legtöbben Romániába (32%) és Németországba (27%) valamint Ausztriába (20%) terveznek kivitelt a következő egy év során.

Az export nagyobb esély a profitra
Az exportáló vállalatok a hazai piacon maradó cégekhez képest harmadával nagyobb valószínűséggel növelik nyereségüket – derül ki a Regus globális felméréséből. Habár a külföldi piacra lépő vállalatoknak számos akadállyal kell megküzdeniük, a nyereség és bevétel szempontjából is egyértelműen előnyben vannak. Akár a belföldi piacok lassulása, akár a külföldi piacok növekvő felvevőképessége miatt, de minden vállalkozásnak, legyen az bárhol a világon, távolabbra kell tekintenie saját országa határainál” – mondta Christoph Volni, a Regus magyarországi vezetője a felmérés eredményei kapcsán.

Csak távoli cél

Azon vállalkozásoknál, amelyek jelenleg még nem folytatnak export tevékenységet, rendkívül alacsony az érdeklődés, hiszen csupán 7% tervezi, hogy a következő egy évben exportálásba kezd. Ők főként Németországgal (38%) és Ausztriával (29%) folytatnának külkereskedelmi tevékenységet. „Az export tevékenységet nem folytató vállalkozások közül legtöbben (63%) a cég tevékenységének, termékének jellegével magyarázzák ennek hiányát. A további okok között szerepel a külkereskedelmi kapcsolatok hiánya, a cég mérete, illetve, hogy a vállalkozás csak belföldre termel. A tőkehiányt a megkérdezettek mindössze 3%-a jelölte meg indoknak, míg a kockázatok csupán 2%-nak jelentenek akadályt” – mondta el Németh László.

Magyarországon túlságosan is összefügg a külpiaci aktivitás és az innovációs képesség a vállalatmérettel és a létszámmal. Hajlamosak a cégek úgy tekinteni az exportra, mint olyan lépcsőfokra, ami előtt még sok egyebet meg kell lépni, és csak akkor jöhet szóba, ha a többin már túl vannak. Probléma az is, hogy sokan túlbecsülik a pályázati források jelentőségét, és kizárólag ehhez igazítják külpiaci megjelenésük időzítését és tervezett volumenét – véli Füzesi Attila a Creative Expert Consulting üzlet- és kereskedelemfejlesztési tanácsadó cég (CEC Kft) ügyvezető igazgatója. „Mindenkit arra figyelmeztetünk, hogy hibás hozzáállás a kiírás előtt lévő külkereskedelem-ösztönző pályázatoktól függővé tenni a nyitást a külpiacok felé.” – hangsúlyozza a szakember. Egy listát is készítettek azokról a teendőkről, amellyel hasznosabbá tehetjük a pályázatok előtti időt a későbbi siker érdekében. 

Állami támogatás kell

Ahhoz, hogy  a hazai kis- és középvállalati szektor exportból való részesedése a jelenlegi 11 százalékról a célként kitűzött 20 százalékra nőjön nélkülözhetetlen, hogy a 2014-2020-ra vonatkozó stratégiába kerüljenek bele konkrét támogatások a kkv-k nemzetközi terjeszkedéséhez szükséges költségek finanszírozására – hívta fel a figyelmet az Export Kooperáció.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban beszélt arról, hogy a kivitel még a 3-5 évvel ezelőtti szerkezetet tükrözi, hangsúlyozta azonban, hogy az elmúlt években olyan előkészítő munka zajlott, hogy a “nyugati tartás, keleti nyitás” stratégiának megfelelően változzon az export iránya. Az már biztosan látható, hogy csaknem harmincmilliárd forintnyi forrás áll majd a Kínába exportálni szándékozó kkv-k rendelkezésére.

Források megszerzésére ugyanakkor van lehetőség, az Eximbank, illetve a MEHIB (együttesen EXIM) működésére vonatkozó jogszabályok módosítása révén számos kedvező lehetőség nyílt meg a magyar exportőrök számára. A változások közül kiemelendő, hogy a hazai hitelintézetek refinanszírozása már 0,1 százalékos kamatszint mellett megvalósulhat. Megújult az export-előfinanszírozási refinanszírozott hitel is, ami további lehetőségeket tartogathat.

A sikeres külpiacra lépés 7 pontja

1. Pozicionáljuk a terméket! Határozzuk meg valódi erősségeit, az, hogy „egyedi”, nem elég.

2. Válasszuk ki a célországot! Legfeljebb három országot érdemes megcélozni először. Azokról azonban mindent tudnunk kell, értenünk kell a kultúrájukat.

3. Térképezzük fel a versenytársakat! A keleti piacokon nagyobb versenyre számíthatunk. A magyar cégek ugyan a kilencvenes évek során kivonultak, a nagy, nyugati láncok viszont bevonultak.

4. Határozzuk meg az üzleti modellt! Csalóka egy-egy exportszállítás sikeréből kiindulni. A hosszú távú piaci jelenléthez exportcsapatra, marketingstratégiára, kapacitásbővítésre, forrásokra, jogi ismeretekre, az adott piacra szabott logisztikára és árképzésre van szükség.

5. Legyünk jelen a piacon! Legolcsóbb megoldás a helyi szereplő értékesítési partnerként való bevonása akár kizárólagos disztribútorként. A partnerek számának növelésénél gyakran szerencsésebb az árbevételre fókuszálni. Az egyes partnereknek elő lehet írni minimumforgalmat.

6. Évente utazzunk oda! Az e-mail és a skype sem helyettesíti a kézfogást. Legalább évente egyszer muszáj a partner szemébe nézni. A különböző kiállításokon való részvételnek is ez lehet a legfontosabb hozama, akkor is, ha elmarad a tényleges üzletkötés.

7. Fejleszteni kell! A piacok állandóan változnak. Ha nem reagálunk rá, versenyhátrányba kerülünk.

Feliratkozom a(z) Piac & marketing téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor