Frankfurti egyeztetés: jó hangulat, kevés eredmény?

2012. április 18. szerda - 15:49 / Kolossa Katalin
  •    

A tárgyalások jó szellemben zajlottak, de korai még az informális megbeszélések eredményeit kommentálni, közölte szerdán az Európai Bizottság pénzügyi biztosának szóvivője a hétfőn Frankfurtban a jegybanktörvényről folytatott ötoldalú egyeztetésről. A nemzetgazdasági tárca szerint már csak a jegybank tisztségviselőinek javadalmazásáról kell megállapodásra jutni, minden más kérést már teljesített a magyar kormány. De korántsem biztos, hogy ez így is van.

A felek eddig nem adtak érdemi tájékoztatást a hétfőn Frankfurtban, az Európai Központi Bank (EKB) székhelyén a bank, az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a magyar kormány képviselőjének – információk szerint Karvalits Ferenc jegybankalelnöknek, illetve Nátrán Roland pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkárnak – a részvételével tartott informális találkozóról.

Egyelőre nincs kommentár a jegybanktörvény-módosításról

ff
Amadeu Altafaj Tardio
Fotó: EU

Szerdán Olli Rehnnek, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnökének szóvivője, Amadeu Altafaj Tardio a bizottság brüsszeli sajtótájékoztatóján egy kérdésre válaszolva azt mondta, elégedettek azzal, hogy a tárgyalások – amelyeknek tárgya a magyar jegybanktörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott uniós kifogások voltak – túlnyomórészt jó szellemben zajlottak. Ugyanakkor azt is hozzátette: korai még kommentálni az informális megbeszélések eredményeit, hiszen csak az első találkozóról volt szó, de haladnak a munkával.

Az MTI tudósítása szerint a szóvivő arról is tájékoztatott, hogy a nemzetközi szervezetek részletesen elemzik a jegybanktörvénnyel kapcsolatban kedden benyújtott módosító javaslatokat. Ezeket azonban nem kívánta kommentálni. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nemzeti bank függetlenségének biztosítása előfeltétele a hivatalos pénzügyi támogatási tárgyalások lefolytatásának Magyarország a nemzetközi szervezetek között. Altafaj Tardio azt is kiemelte, hogy az EU-bizottság álláspontja szerint a pénzügyi támogatásra irányuló magyar kérés szempontjából ez központi kérdés. A szóvivő hozzátette, hogy a most benyújtott törvénymódosító javaslatokról készülő értékelés bekerül a különböző szintű tárgyalások témái közé.

A magyar kormány elkötelezett

Magyarország kormánya elkötelezett az EU-val és az IMF-el folytatandó elővigyázatossági hitelkeretről szóló tárgyalások mielőbbi megkezdése mellett, amihez szükséges a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás sikeres lezárása – áll az NGM keddi közleményében, amelynek ismertetése szerint „az Európai Bizottság által indított eljárás során a Magyar Kormány elkészítette a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvényt és az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezéseit módosító jogszabályok tervezetét. A tervezett módosításokról a Magyar Kormány tájékoztatta a Bizottságot, valamint megkérte a Magyar Nemzeti Bank és az Európai Központi Bank véleményét is. Az EKB és az MNB a véleményét megküldte a Kormánynak, az Európai Bizottság főigazgatójának 2012. március 9-i levele alapján pedig azt az Európai Bizottság tudomásul vette. A Kormány 2012. április 17-én ezzel a tartalommal nyújtotta be az MNB törvényt módosító javaslatokat az Országgyűlésnek."

Olli Rehn januári nyilatkozata
ff
Olli Rehn

Januárban, amikor az Európai Bizottság három kérdésben kötelezettségszegési eljárás indított Magyarországgal szemben, Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke ezzel kapcsolatban külön írásos nyilatkozatot tett, amelyben leszögezte: a központi bank függetlenségét minden EU-tagország kormányának tiszteletben kell tartania, az új magyar jegybanktörvény bizonyos előírásai pedig sértik ezt az elvet. Sürgette a magyar kormányt, hogy biztosítsa a központi bank teljes függetlenségét, ami magában foglalja valamennyi releváns jogszabály felülvizsgálatát, beleértve az alkotmányét is. Leszögezte azt is, hogy ezzel foglalkozni kell, mielőtt hivatalos tárgyalásokat kezdenének a kért IMF/EU pénzügyi támogatásról – hangsúlyozta Rehn már januárban.

A közlemény szövegéből nem derül ki, hogy a bizottság a tervezett módosításokat, az EKB és az MNB azokkal kapcsolatban komoly aggályokat megfogalmazó véleményét vagy a tájékoztatás tényét vette-e tudomásul. A tárca feltehetően ezt a módosításokra értette, ugyanis közleménye szerint ha „a javasolt törvénymódosításokat az Országgyűlés elfogadja, a jegybanktörvény összhangba kerül az uniós joggal. A kötelezettségszegési eljárásban az egyetlen, még nyitott kérdés az MNB – az új jegybanktörvény hatályba lépése előtt kinevezett – elnökének és alelnökeinek jövedelemszabályozása." Az NGM-közlemény egy többféleképpen is értelmezhető mondattal zárul: „A Kormány a tárgyalások iránti erős elkötelezettsége bizonyítékaként ez által is meg kívánja erősíteni, hogy kész végrehajtani a vállalásait."

Amiről hallgatnak

Az Európai Bizottság akkor, amikor a jegybanktörvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás lefolytatásához egy hónapja újabb információkat kért, megfogalmazta igényét: szerinte arra van szükség, hogy testet öltsenek, és tényleges új jogalkotásban igazolódjanak a magyar kötelezettségvállalások. A tegnap benyújtott törvénymódosítások ennek az igénynek megfelelnek, de a brüsszeli testület akkor azt is kifejtette, hogy Magyarországnak további kötelezettségvállalásokat kell tennie, és további pontokat is tisztáznia kell. Éppen ezért a tárca közleményében megfogalmazott állítás, miszerint a kötelezettségszegési eljárásban csak a jegybank tisztségviselőinek javadalmazásával kapcsolatban vannak még tisztázásra váró momentumok, nem biztos, teljességgel lefedi a nemzetközi szervezetek elvárásait. Az EKB múlt heti véleményében ugyanis a monetáris tanács kibővítésére és új jegybankalelnök kinevezésére vonatkozó aggályait is megfogalmazta. Ezekről viszont sem a törvénymódosító csomagban, sem a tárca közleményében nem esik szó.