Régen ugrott annyira egymásnak az osztrák és a magyar agrárdiplomácia, mint a magyar földtörvény ügyében februárban. Az osztrák agrárminiszter, Andrä Rupprechter ugyanis az Európai Bizottsághoz fordult, mivel a földtörvény 2014. május elsején életbe lépő passzusai (egyes részei már januártól hatályosak) semmisnek mondják ki a zsebszerződéseket, amelyekkel több száz külföldi gazdálkodó, elsősorban osztrákok szereztek nagy területeken haszonélvezeti jogot. Az osztrák politikus szerint a törvény miatt kétszáz osztrák gazdálkodó veszítheti el földterületét Magyarországon és nem kizárt, hogy a büntetőjogi rendelkezések miatt még vádat is emelnek ellenük a zsebszerződések miatt. Az ügy kapcsán a versenyjogi biztos hivatala közölte, a Bizottság megvizsgálja a földtörvény vitatott részeit és megteszi a szükséges lépéseket, ha a törvény egyezik az uniós joggal. A magyar kormányt azonban nem hatotta meg a Brüsszel felől fenyegető veszély: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt mondta akkor, az új földtörvény május elsején „akkor is hatályba lép, ha arra az unió bizottsága nem üti rá a pecsétet, akkor is hatályba lép, ha az esetleg egyeseknek nem tetszik”. További részletek itt olvashatók.
Ebben a hónapban az is egyértelmű lett, hogy az unión kívül is komoly terveink vannak. A közép- és kelet-európai térségben Kína számára Magyarország az első számú befektetési célpont, a második legnagyobb importforrás és a harmadik legjelentősebb kereskedelmi partner – közölte Szijjártó Péter az Orbán Viktor kínai látogatás kapcsán. A magyar-kínai kétoldalú kapcsolatokért felelős kormánybiztos azt mondta, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok pénzügyi alapja rendkívül stabil, köszönhetően a nemzeti bankok közötti 10 milliárd jüan értékű valutacsere-megállapodásnak, az eximbankok között létrejött újabb 100 millió eurós hitelkeret-szerződésnek, valamint az eximbankok által létrehozott 500 millió dolláros közép-európai befektetési alapnak. További részletek itt olvashatók.
Kevesebb adminisztrációnak örülhettünk az év elején
Hamarosan a kormány úgy határozott, hogy kitolja a kasszakárosultak által kérhető támogatás igénybevételéhez szükséges határidőt április 30-ig. Az intézkedésnek köszönhetően egy vállalkozót sem érhet kár az engedélyek visszavonása vagy egy ügyfeleit becsapó, azóta eltűnt cég miatt - mondta akkor az illetékes államtitkár. A kormány mindhárom pénztárgép forgalmazó cég ellen fellép, behajtja a vállalkozók követeléseit. (Akiknek nem volt gond a kasszarendeléssel, azoknak holnap lejár a határidő a támogatás igénylésére!) További részletek itt olvashatók.
Az állami kiadások fedezéséhez állami bevételekre van szükség. Ahogy azt a 2014. február 18-án közzétett adóhatósági ellenőrzési irányokról szóló közlemény is kiemeli, idén is az általános forgalmi adó lesz az adóhatósági ellenőrzések fókuszában. Ez az adónem valóban melegágya a visszaéléseknek, ugyanakkor sajnos az is igaz, hogy sokszor a jóhiszemű, akár hibátlan adóbevallást benyújtó adózók ügyleteit is megkérdőjelezi a hatóság. "Mivel az értékesítési láncban résztvevő adóalanyok egymástól is függnek, a partner mulasztása vagy csalárdsága okán a becsületes fél is az adóhatóság célkeresztjébe kerülhet, különösen, ha jóhiszeműségét nem tudja alátámasztani" - figyelmeztet Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója legfrissebb blogbejegyzésében. Eltér azonban a bizonyítási teher a vásárlás és értékesítés esetén, ha például a formailag korrekt számla alapján a vevő érvényesíti adólevonási jogát, a rosszhiszeműség, a csalás bizonyítása az adóhatóság feladata. Ezzel szemben az értékesítés áfa-mentességének jogszerű alkalmazása kapcsán – miszerint a termék valóban elhagyta Magyarországot és meg is érkezett rendeltetési helyére – az eladót terheli a bizonyítási kötelezettség. Áfamentesen értékesíthető ugyanis az a termék, amely elhagyja Magyarország területét, igazoltan egy másik tagállamba szállítják azt. További részletek itt olvashatók.
Ami az adózást illeti, nemcsak a bevételek, a bevallásoknak és az adatszolgáltatásnak is van februári határideje. Február 25-e a kisadózó vállalkozások adóbevallási határideje, de meglepő módon a nagyobb, más cégformában működő vállalatoknak is lehet bevallási kötelezettségük ehhez kapcsolódóan – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója. Ugyanis azokat a cégeket, akik ilyen adóalanyoktól vesznek igénybe szolgáltatást, szereznek be terméket, 1 millió forintos összeghatár elérése esetén szintén adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A kisadózó vállalkozásokkal kapcsolatban álló cégeknek március 31-éig kell adatot szolgáltatniuk, amennyiben kisadózók részére éves szinten teljesített kifizetésük meghaladta az 1 millió forintot. A kisadózó vállalkozás februári bevallása és a részére kifizetést teljesítő ellenoldali cég adatszolgáltatása tehát összefut, amelyből az adóhatóság rendszere az eltéréseket könnyen kiszűrheti.További részletek itt olvashatók.
