Földrengés után felpöröghet a gazdaság

A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport befektetők számára hétvégenként összeállított világgazdasági helyzetértékelésének legfrissebb kiadása felidézi, hogy a Kobe kikötővárost elpusztító 1995-ös földrengés utáni három negyedévben a japán hazai össztermék (GDP) 3 százalékot meghaladó, éves szintre számolt ütemben növekedett. A ház szakelemzői szerint "kétségtelen", hogy "nagyon rövid távon" fennakadások lesznek a gazdasági aktivitásban, de ezután növekedni fognak a közmunka-kiadások.

Ha a jen komolyabb erősödésnek és indulna, és eközben az irányadó Nikkei tőzsdeindex papírjai eladási nyomás alá kerülnének - ahogy az az 1995-ös kobei földrengés után is történt -, a japán jegybank még tovább enyhítheti pénzügypolitikáját a mennyiségi enyhítés kiterjesztésével, vagyis a japán kormánykötvények felvásárlásának gyorsításával - jósolták a JP Morgan szakértői.

Az elemzés szerint a mostani földrengés olyan időszakban érte a japán gazdaságot, amikor a növekedés - a tavalyi negyedik negyedévi "átmeneti visszaesés" után - ismét meredeken gyorsulni látszik; erre utal az erőteljes adatok sora. A JP Morgan ezek közül kiemeli, hogy januárban, havi összevetésben, szezonális kiigazítással számolva csaknem 20 százalékkal - 1988 óta nem látott mértékben - ugrott meg a teljes japán gépipari rendelésállomány, főleg a külföldi kereslet hatására. Mindeközben a japán kormány által vezetett magánszektorbeli reálfogyasztási index is emelkedett.

Kobe után megugrott a növeledés

A JP Morgan elemzői jelenleg összességében 2,2 százalékos éves japán GDP-reálnövekedést jósolnak a jelenlegi és a következő negyedévre egyaránt, megjegyezve, hogy a legutóbbi makroadatsorok ennél is nagyobb ütemű bővülés lehetőségére utalnak, a földrengés egyelőre nem teljesen felmérhető hatásai azonban növelik a prognózis bizonytalanságát. Hasonló következtetésekre jutottak a katasztrófa után kiadott első gyorselemzéseikben más nagy londoni házak is.

A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi-befektetési tanácsadó cég annak a véleményének adott hangot, hogy a természeti csapások makrogazdasági hatásai rendszerint kisebbek a kezdetben vártnál. Jóllehet a gazdasági aktivitás a katasztrófa után közvetlenül általában visszaesik, a későbbi újjáépítési munkálatok azonban még növelik is a keresletet. Ez a cég is felidézte, hogy a japán gazdaság teljesítménye az 1995-ös földrengés-katasztrófa utáni negyedévekben is növekedett.

A Capital Economics londoni elemzői szerint igaz ugyanakkor az is, hogy az újjáépítés költségeinek jelentős része a már most is jelentős államadósságot fogja tovább duzzasztani. A ház szerint a japán kormánynak ennyivel is nehezebb lesz hiteles hosszú távú költségvetési programmal előállnia, ráadásul a költségvetési ösztönzéshez most jóval kisebb a mozgástér, mint az 1995-ös kobei földrengés után volt.

10 százalék hiány lesz

Ugyanerre a következtetésre jutottak Commerzbank elemzői is. Londoni helyzetértékelésükben kiemelték azt a véleményüket, hogy a kormány költségvetés-politikai eszközökkel fogja támogatni az újjáépítést, ám az erre fordított kiadások tovább emelik az államháztartási hiányt, amely becslések szerint egyébként is megközelítette volna a GDP-érték 10 százalékát. A Commerzbank szerint az államadósság így a vártnál is nagyobb ütemben fog emelkedni, és a japán közfinanszírozás régóta esedékes konszolidációjának kilátása "a még távolabbi jövőbe vész".

A ház elemzői szerint ugyanakkor a kobei földerengés utáni időszak tapasztalatai azt sugallják, hogy a negatív reálgazdasági hatások rövid ideig fognak tartani. A Commerzbank hangsúlyozta, hogy a földrengés epicentrumához közeli északkeleti térség az éves japán GDP-értéknek mindössze a 2,5 százalékát adja. A cég előrejelzése szerint a japán hazai össztermék az idei első félévben "érzékelhetően nyomott lehet", de utána az újjáépítési munkálatok kezdete már felhajtóerőt ad majd a gazdasági növekedésnek.

Nem csernobili a veszély

Rendkívül súlyos" robbanás történt a fukusimai atomerőműben, de ez nem jelent "újabb Csernobilt" - hangsúlyozta vasárnap megjelent elemzésében egy vezető brit atomenergia-ipari szakértő. Malcolm Grimston, a legpatinásabb londoni külpolitikai-stratégiai elemző műhely, a Királyi Külügyi Intézet - székháza után közkeletű nevén a Chatham House - nukleáris szakértője a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit lapnak írt helyzetértékelésében kiemelte: a legfőbb különbség az, hogy a csernobili atomerőmű működött, amikor az 1986-ban bekövetkezett robbanás szétvetette a létesítményt, a fukusimai robbanás pillanatában azonban a reaktorok már 24 órája álltak, és emiatt kevesebb radioaktív szennyeződés jutott a környezetbe. Grimston szerint a földrengés után az automatikus rendszerek leállították a fukusimai erőművet, de a földmozgás áramkimaradást is okozott, amely érintette a reaktormag hűtését végző vízszivattyúkat.

A dízelmotoros áramfejlesztők működésbe léptek ugyan, de aztán - valószínűleg a földrengést követő tengeri szökőár miatt - ezek is leálltak, az akkumulátorról működő pótrendszerek pedig csak rövid távon tudták pótolni a kieső energiát. Így az egyes reaktorban nem keringett a hűtővíz, és hőmérséklete emelkedni kezdett. Ahogy a fűtőanyagot tartalmazó fémtartályok melegszenek, elérkezik egy pillanat, amikor a vízből kiválik az oxigén, és hidrogén marad hátra. Amint ez a hidrogén ismét oxigénnel kerül kapcsolatba, robbanhat; valószínűleg ez volt az oka a fukusimai robbanásnak - írta vasárnapi elemzésében a Chatham House szakértője. Grimston szerint az a tény, hogy a reaktort tengervízzel töltötték fel, arra vall, hogy a helyi hatóságok nem tervezik az atomerőmű újjáépítését.

A tengervíz hűti ugyan reaktormagot, de hosszú távon olyan korróziót okoz, ami kizárja, hogy az erőművet valaha is újból használni lehessen. A szakértő szerint hozzávetőleg tíz napot vesz igénybe a reaktormag lehűtése, utána fel kell mérni a szennyeződés szintjét, elsősorban azt, hogy mennyi jód és cézium jutott a szabadba. A radioaktív jód az emberi pajzsmirigyben felhalmozódhat és rákot okozhat; ez volt a fő egészségügyi probléma Csernobil után. A radioaktív jódnak azonban igen rövid a felezési ideje, és legfeljebb három hónap alatt teljesen eltűnik a környezetből. A cézium felezési ideje jóval hosszabb - hozzávetőleg 30 év -, de ebből valószínűleg sokkal kevesebb került a levegőbe - írta vasárnapi elemzésében Grimston.

A Chatham House szakértője kiemeli, hogy a fukusimai erőmű 1970 óta működött. Grimston szerint nehéz megítélni, hogy a létesítmény kora tényező volt-e a történtekben, ám - éppen azért, mert ilyen régi tervezésű erőműről van szó - a robbanásból nem érdemes sok műszaki tanulságot levonni.