Foglalkoztatás: látványos javulásra már ne számítsunk?

A 2017. november-2018. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 436 ezer volt, 35 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal 68,7 százalékra emelkedett - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A téli hónapokban megtorpant a foglalkoztatási adatok javulása, a foglalkoztatottak száma 12 ezerrel, a ráta 0,1 százalékponttal elmaradt a tavalyi negyedik negyedéves adatoktól. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma az egy évvel korábbihoz képest 87 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 33 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 19 ezerrel csökkent.

A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak száma egy év alatt 11 ezerrel, 295 ezerre csökkent, foglalkoztatási rátájuk 0,3 százalékponttal alacsonyabb, 28,5 százalékos volt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves foglalkoztatottak száma 25 ezerrel nőtt, a foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,9 százalékponttal 83,8 százalékra javult, az idősebb, 55-64 éves korosztályba tartozók körében 16 ezerrel többen dolgoznak, a ráta 2,6 százalékponttal 53,4 százalékra nőtt egy év alatt. A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal, 73,8 százalékra nőtt, a férfiaknál 81,8, a nőknél 66,0 százalékos az arány.

Kép:Fotolia

A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 1,8 százalékkal, 2 millió 402 ezerre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,1 százalékponttal, 75,9 százalékra nőtt. A 15-64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma a mintavételi hibahatáron belül 1 millió 982 ezer főre csökkent, míg foglalkoztatási rátájuk - demográfiai változásokból adódóan - 0,4 százalékponttal, 61,5 százalékra nőtt.

Bod Péter Ákos: kockázattá nőtt a munkaerő kérdése
Általános kép, hogy a magyar gazdaság növekedési szakaszban van, rég volt ilyen kedvező a foglalkoztatottság, nőnek a bérek, emelkedik a fogyasztás. Az uniós források hozzáférésének várható szűkülése, a munkaerőhiány és az olyan húzóágazatokban, mint az autóipar, végbemenő forradalmi technológiai változások azonban komoly kihívásokat jelentenek a jövőre nézve.
Kifogy a tartalék a munkaerőpiacon

„A foglalkoztatottak számában bekövetkező havi alapú enyhe csökkenés elsősorban szezonális okokkal magyarázható, de a 4 millió 385 ezer fő még így is historikusan magasnak tekinthető. Várakozásunk szerint a második negyedévben a mutató ismét lassú emelkedésnek indulhat” – vélekedett Virovácz Péter az ING vezető elemzője.

A szakember szerint a foglalkoztattak számának éves alapú létszámbővülése (+0,7%) szerkezeti szempontból továbbra is kedvező. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma közel 87 ezer fővel emelkedett, mindeközben a közmunkások és a külföldi telephelyen dolgozók száma együttesen szűk 52 ezer fővel mérséklődött.

„A munkaerőpiacon jelenleg látott kedvező folyamatok a várakozásainkkal teljes mértékben összhangban vannak, a teljes foglalkoztatottságot egyre inkább közelítve már nem számítunk igazán látványos javulásra” – hangsúlyozta kommentárjában a szakértő. A gyakorlatban idén is a munkaerőhiány jelenti majd a legfőbb munkaerőpiaci kihívást a vállalatok számára. A lakosság szempontjából viszont ez kedvező hír, hiszen ez további béremeléseket jelent. Az idei év végén a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék körül alakulhat, ami egy nagyjából 8 százalékos nettó béremelkedéssel párosulhat.

Jönnek a robotok, eltűnnek munkahelyek
Míg Magyarországon még mindig a béremelés tűnik a slágerfegyvernek a munkaerőhiány leküzdésében, addig Németországban az ipari digitalizáció és automatizáció terjedése, illetve több ezer munkahely megszüntetése az új irány.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo