Foglalkoztatás: látványos javulásra már ne számítsunk?

2018. február 27. kedd - 10:02 / PP/MTI
  •    

A 2017. november-2018. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 436 ezer volt, 35 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal 68,7 százalékra emelkedett - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A téli hónapokban megtorpant a foglalkoztatási adatok javulása, a foglalkoztatottak száma 12 ezerrel, a ráta 0,1 százalékponttal elmaradt a tavalyi negyedik negyedéves adatoktól. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma az egy évvel korábbihoz képest 87 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 33 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 19 ezerrel csökkent.

A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak száma egy év alatt 11 ezerrel, 295 ezerre csökkent, foglalkoztatási rátájuk 0,3 százalékponttal alacsonyabb, 28,5 százalékos volt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves foglalkoztatottak száma 25 ezerrel nőtt, a foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,9 százalékponttal 83,8 százalékra javult, az idősebb, 55-64 éves korosztályba tartozók körében 16 ezerrel többen dolgoznak, a ráta 2,6 százalékponttal 53,4 százalékra nőtt egy év alatt. A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal, 73,8 százalékra nőtt, a férfiaknál 81,8, a nőknél 66,0 százalékos az arány.

különböző szakmák munkásai

Kép:Fotolia

A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 1,8 százalékkal, 2 millió 402 ezerre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,1 százalékponttal, 75,9 százalékra nőtt. A 15-64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma a mintavételi hibahatáron belül 1 millió 982 ezer főre csökkent, míg foglalkoztatási rátájuk – demográfiai változásokból adódóan – 0,4 százalékponttal, 61,5 százalékra nőtt.

Bod Péter Ákos: kockázattá nőtt a munkaerő kérdése
Általános kép, hogy a magyar gazdaság növekedési szakaszban van, rég volt ilyen kedvező a foglalkoztatottság, nőnek a bérek, emelkedik a fogyasztás. Az uniós források hozzáférésének várható szűkülése, a munkaerőhiány és az olyan húzóágazatokban, mint az autóipar, végbemenő forradalmi technológiai változások azonban komoly kihívásokat jelentenek a jövőre nézve.

Kifogy a tartalék a munkaerőpiacon

„A foglalkoztatottak számában bekövetkező havi alapú enyhe csökkenés elsősorban szezonális okokkal magyarázható, de a 4 millió 385 ezer fő még így is historikusan magasnak tekinthető. Várakozásunk szerint a második negyedévben a mutató ismét lassú emelkedésnek indulhat” – vélekedett Virovácz Péter az ING vezető elemzője.

A szakember szerint a foglalkoztattak számának éves alapú létszámbővülése (+0,7%) szerkezeti szempontból továbbra is kedvező. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma közel 87 ezer fővel emelkedett, mindeközben a közmunkások és a külföldi telephelyen dolgozók száma együttesen szűk 52 ezer fővel mérséklődött.

„A munkaerőpiacon jelenleg látott kedvező folyamatok a várakozásainkkal teljes mértékben összhangban vannak, a teljes foglalkoztatottságot egyre inkább közelítve már nem számítunk igazán látványos javulásra” – hangsúlyozta kommentárjában a szakértő. A gyakorlatban idén is a munkaerőhiány jelenti majd a legfőbb munkaerőpiaci kihívást a vállalatok számára. A lakosság szempontjából viszont ez kedvező hír, hiszen ez további béremeléseket jelent. Az idei év végén a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék körül alakulhat, ami egy nagyjából 8 százalékos nettó béremelkedéssel párosulhat.

Jönnek a robotok, eltűnnek munkahelyek
Míg Magyarországon még mindig a béremelés tűnik a slágerfegyvernek a munkaerőhiány leküzdésében, addig Németországban az ipari digitalizáció és automatizáció terjedése, illetve több ezer munkahely megszüntetése az új irány.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor