Fizetéscsökkentésben lát perspektívát a kormány

Inkább a bérek csökkentésére, mintsem elbocsátásokra van szükség - véli Szanyi Tibor, az MSZP gazdasági kabinetfőnöke, aki szerint az adócsökkentés a jelenlegi helyzetben ostobaság lenne. A parlamenti pártok gazdasági kabinetvezetőinek néhány kérdésben eltérő a véleménye, ám többször is ugyanarról beszéltek, amikor a teendőket sorolták.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kérdése van a gazdaságról? Tegye fel! - lényegében így lehetne röviden összefoglalni azt az új kezdeményezést, melyet a napokban indítottak el. "A www.webriport.hu oldalon feltett kérdésekre akár több szakértő is válaszol, így eltérő szakvéleményeket is megismerhetünk az adó, a pályázatok, a bank, a munka világa, a biztosítás, az export-import, az érdekvédelem, a közbeszerzés és a vám témakörében" - tájékoztatta lapunkat Gulyás József, a projektvezető Aktiv Hotels International Kft. ügyvezetője. Elmondása szerint főleg kkv-k jelentkezését várják, akiknek nincs megfelelő pénzügyi, adminisztratív hátterük néhány fontosnak vélt kérdés megválaszolására.

A weboldalon előzetes regisztráció szükséges, majd egy minimális moderáció után kerülhetnek fel a kérdések az oldalra. Jelenleg 13 szakértő - később 25-30 - várja a megkereséseket, és az oldal üzemeltetőinek reményei szerint minden kérdésre legfeljebb 48 órán belül válaszolnak.

A honlapot elindító sajtótájékoztatón a gazdasági újságírók és szakértők fogalmazhatták az általuk legfontosabbnak tartott gazdasági kérdéseket, majd a legnagyobb támogatást élvező három kérdést eljuttatták a parlamenti pártok gazdasági kabinetvezetőinek. Az alábbiakban a három kérdést és az azokra adott válaszokat olvashatják.

1: Akarunk és tudunk-e agrárország lenni annak érdekében, hogy kihasználjuk a világpiaci trendeket?

2: Mi a három legfontosabb lépés a recesszió elkerülése és a gazdaság élénkítése érdekében?

3: Milyen arányban optimális a belső fogyasztás és az export támogatása a mai magyar gazdaságban?

Katona Kálmán, MDF

1: Hazánk olyan ország szeretne lenni, ahol erős agrárgazdaság van. Ennek feltétele, hogy sikerüljön olyan szabályozó környezetet létrehozni, amely biztosítja a versenyképességet, külön költségvetési támogatásra nincs szükség. Annál inkább szükség van a kutatások támogatására, a fajtaválasztás elősegítésére, a technológia fejlesztésére, illetve a megfelelő kölcsönökre. Ezek által olyan hatékonyságnövelést lehetne elérni, amely az unión és a GDP-n belül is emelni tudná a mezőgazdaság részarányát. Hazánk számára előny, hogy a mezőgazdasági termékek szabadon mozognak az unión belül, így csak exportképes terméket kellene termelni.

2: A jelenlegi helyzetben nincs lehetőség a recesszió elkerülésére, maximum a gazdaság élénkítésével lehet enyhíteni a helyzetet. Azok a lépések, amelyeket az elmúlt napokban tett a kormány - többek közt - a forint védelmében, elkerülhetetlenek voltak, ugyanakkor a kamatemelés megöli a gazdaságot. 12-13 százalékos bankbetétet lekötni nehézkes, ebben az esetben mindenki meggondolja, hogy érdemes-e ebbe az irányba haladni. Ugyancsak fontos, hogy amikor túljutunk ezen a nehéz időszakon, akkor pont a fordított irányba kell haladni.

A legfontosabb lépés az euró bevezetése, ezt gyorsítani kell. Ennek érdekében meg kell felelni a konvergencia programban vállaltaknak, tehát csökkenteni kell az állam központosító, újraelosztó szerepét, a vállalkozói terheket, nemcsak az adóknál, hanem az illetéknél is, hogy stabil, átlátható rendszer jöhessen létre.

Hogy hazai pénzből tudjuk finanszírozni a költségvetési feladatokat, megtakarítások kellenek, így például a gátló adókat el kell törölni - ilyen például a kamatadó és az örökösödési illeték. Ez egy olyan terület, ami elég régóta napirenden van, ám lényegi lépés még nem történt. Ide kapcsolódik, hogy a nagy pazarló rendszerek reformját el kell végezni, hiszen gondjaink fő oka, hogy az egészségügyhöz, az önkormányzatokhoz, a vasúthoz nem nyúltunk. Jelenleg sok a jó koncepció, de eddig nem volt meg a támogatottság, talán most össze lehet fogni.

3: A belső fogyasztás támogatásával a magyarországi kis nyitott gazdaság nem tud eredményeket elérni, exportfüggők vagyunk, sok múlik a kivitelen. Javítani kell a körülményeket, biztonságot adni a vállalkozóknak, így nem a belső kereslet növelése az út, hanem az export növelése. Külön a belső fogyasztás támogatására nem kellene költeni.

Molnár Béla, KDNP

1: Elsősorban azt kell meghatározni, hogy Magyarországon merre vannak kitörési pontok. Az agrárország is egy lehetőség, de vannak más módok is. A lényeg, hogy többek közt agrárország is legyünk, miközben más iparágak fejlesztéséről sem mondunk le. Nem mindegy azonban a hogyan: ma a kormányzat volumennövekedést, tömegtermelést ért ez alatt. A KDNP szerint ez rossz út, mivel nagyon falja az energiát, a környezetet is megviseli, ráadásul egyre kevesebb embernek ad munkát, hiszen a gépesítés miatt sokan elvesztik munkahelyüket. Amennyiben a jelenlegi irányba haladunk, úgy gyenge minőségű tömegtermékeket kapunk, amelyek nehezen, csak exporttámogatással adhatóak el.

A jövő ezért inkább a többfunkciós agrármodellben keresendő. Jó minőségű, biztonságos, egészséges élelmiszert kell termelni, ami sok emberi élőmunkát igényel. Ez igaz, hogy drágább, mint a tömegtermék, de jobb minőségű és piacképesebb. Megóvja a környezetet, a vízbázisok és a munkahelyek megmaradnak. Ha sikerül ezt elérni, akkor tényleg a jövőt építjük.

2: A jelenlegi válságot nem lehet három kívánsággal megoldani. A gazdaság már a válság előtt is bajban volt, az csak kiélezte a problémákat. Éppen ezért szemléletváltás kell és feltenni a kérdést: pénzügyi, vagy értékszemléleti megoldást keresünk? Jelenleg a pénzügyi dominál, a kkv-nak is ezt adnak, így felmerül a kérdés, hogy mi lesz a kisvállalkozásokkal, sokan tönkremennek, vagy megmentjük őket? Ez nem hitel, vagy pályázat kérdése, hanem, hogy tudunk-e piacot biztosítani. Nem hitelekkel kell segíteni, hanem piacot kell teremteni, ahol érdemes lesz dolgozni. A terhek csökkentése ugyancsak elengedhetetlen.

A külföldi nagyvállalatokat sem egyszeri pénz adásával kell csábítani: amennyiben nincs biztonságos gazdasági, pénzügyi környezet, hiába kapnak sok támogatást, pár év után valószínűleg elhagyják az országot. Éppen ezért az egyszeri támogatásnál sokkal fontosabb a megfelelő piaci környezet megteremetése.

Ide tartozik, hogy azokat a támogatásokat, amelyeket a nagy külföldi cégekre költünk, inkább a kkv-k megsegítésére kellene költeni. Egy Hankook, vagy Mercedes mennyi pénzt kap, ebből mennyi munkahelyet teremt? Egy főre vetítve tízszer, húszszor annyi pénzt kapnak, mint a kicsik. Tarthatatlan, hogy hátrányosabb helyzetben legyen a hazai kkv, mint a külföldi multi, hiszen az a nyereséget a határon túlra viszi, míg a hazai itthon használja fel. Ez a különbség nagyon fontos, éppen ezért egyenrangúság kell.

A kisvállalkozások szempontjából ugyancsak lényegi kérdés a helyi önkormányzatok lehetőségeinek javítása. Jelenleg kevés a mozgáslehetőség, nincs forrás, annál több a kötelező feladat, így általános, hogy a helyhatóságok bár látják a megoldást, véghezvinni nem tudják.

Ha ez a fajta szemléletváltás megtörténik, akkor gyorsabban jöhetünk ki a recesszióból.

3: A támogatás mára szinte egyelővé vált a segéllyel, hiszen a legtöbb pénzt pályázaton keresztül kapnak az érintettek. Már aki képes pályázni. Jelenleg nem feltétlenül az értékteremtést támogatják, inkább az a lényeg, hogy ki tud pályázni.

A belső fogyasztást nem kell támogatni, ha a rendszer megfelelő színvonalon működik, akkor a kkv-k biztosítják azt. Ma ott tartunk, hogy 1,8 millió adózó tart el mindenkit. Bár van ezen kívül 7-800 ezer közalkalmazott, fontos különbség, hogy ők nem termelnek értéket. Éppen ezért olyan vállalkozói környezetet kell kialakítani, hogy még legalább egymillió munkahely jöhessen létre. Ezáltal a belső piac megfelelő lenne, és fel sem merülne a kérdés. A lényeg, hogy a mostani szemléletet az értékközpontúság váltsa fel.

Szanyi Tibor, MSZP

1: Óvatosan kell bánni agrároszág kifejezéssel, hiszen ha ez azt jelenti, hogy más területek kárára növeljük az agrárium részesedését, akkor az nem megoldás. Hazánk olyan ország kell, hogy legyen, ahol minden adottságot kihasználnak. Ha ettől leszünk agrárország, akkor legyünk.

Amit tenni kell: a földtulajdoni spekulációt megelőzni, az állami elővásárlási jogot megerősíteni. Az agrároktatásban nagyot előrelépni, hiszen amíg korábban ezt magas színvonalon űztük, addig mára ez eltűnt.

Ugyancsak fontos, hogy a támogatás helyet a piac legyen a vezető csillag, piacorientált rendszer kell. Magyarán azt kell fejleszteni, amire a piacnak szüksége van, nem azt, amire támogatás van. A világpiaci trendek szerint Kínába húsárúval érdemes indulni, Oroszországban pedig szinte minden jó minőségű árút el tudunk adni. Az EU és az USA hagyományosan a különleges termékek iránt fogékony.

Világpiac mint olyan nincs. Speciális piacok vannak, főleg az agrár- és tömegtermékeknél, ahol néhány termék, csak korlátozott módon szállítható, így például a gabona 3-500 kilométeres sugárban. Ezzel szemben a hozzáadott értékű termék sokat hoz a konyhára, hiszen mindenhol jól értékesíthető. Éppen ezért különbséget kell tenni a kettő között.

Az agráriumnál fontos témakör a megújuló energia kérdése is. Az biztos, hogy az energianövényeket nem az élelmiszertermelés rovására kell termelnünk, ezért fontos, hogy csak a parlagon lévő földeken lehessen ilyen irányba elmozdulni.

2: A problémát ketté kell bontani: elkerülés és élénkítés. Magyarország kicsi belső piaccal rendelkezik, amely kis szegmens az uniós piacon, következésképpen sokkal jobban meghatározza az itt uralkodó kereslet és kínálat, mint a kormány akarata. A recesszió elkerülése érdekében nagyon fontos, hogy az exporthitelek és exportbiztosítást megfelelően alakítsunk ki. A kereslet megcsappant, így rendkívül fontos állami feladattá vált a pénzügyi támogatás.

Nemcsak az állami, hanem magánszférában is nagy önuralomra van szükség, különösen a fizetéseknél. A béreket fagyasszuk be, komolyabb elbocsátások helyett inkább csökkenteni kell a fizetést - természetesen a dolgozókkal egyetértésben. Ez már csak azért is fontos, mivel később borzasztó nehéz lesz az újjáépítés. Legalább ugyanilyen fontos dolog készülni a jövőre, tehát tartalékokat képezni és több figyelmet szentelni az innovációnak.

Nem adóamnesztiára van szükség, hanem a függő, adózatlan tételek hazainvitálására. Magyarországra kell hozni a vállalkozások által az elmúlt években külföldre telepített számlákon lógó tételeket. Ha kimondanánk, hogy aki hazahozza a korábban máshova, külföldre lőtt tételeket és öt százalékos forrásadóval pár évig állampapírba fekteti azokat, akkor mindenki szempontjából korrektül járunk el.

Az élénkítés szempontjából rendkívül fontos a drasztikus adminisztratív csökkentés. Kevesebb ellenőrzésre van szükség, csak akkor kell kivonulni, ha komoly oka van az ellenőrzésnek. A bevallások számát vissza kell szorítani, ez ugyanis fölöslegesen idegesíti a vállalkozásokat. Az engedélyezéseket is gyorsítani kell, hiszen sokszor arcátlanul hosszú ideig ülnek a hatóságok a dokumentumokon.

Bár pénzpiaci szabályozásra szükség van, az adócsökkentés ostobaság, mivel alávágna a tartalékképzésnek. Legfontosabb, hogy fair, átlátható szabályozás kell. Ugyancsak lényegi kérdés, hogy ne vitatkozva, hanem egyetértésben cselekedjünk.

3: Optimális arányt nem szabad megszabni: hazánkban kicsi a belső piac, melynek élénkítése félrevezető lehet. Nem fogyasztani, hanem megtakarítani kell az erőforrásokat. Előnyt kell, hogy kapjon az energia- és az anyagtakarékosság, az innováció, hogy minél kevesebből, minél többet tudjunk termelni. Az állam ne ösztönözzön, inkább szabályozzon okosan, tisztes versennyel szabadítsa fel a vállalkozások energiáit. Versenyhátrányt okoz a túlzott adminisztráció, de ugyanilyen fontos a különböző monopóliumok csökkentése.

Ebben recesszív időszakban, az uniós pénzek jelentik az egyetlen biztos forrást amire tudunk alapozni. Fontos azonban, hogy a pénzeket sokkal inkább a gazdaság igazi szereplőihez juttassuk el, ne presztízsberuházásokat végezzünk. A legnagyobb tanulság ezzel kapcsolatban a 4-es metró, melyet most már be kell fejezni, ám meg kell tanulni, hogy hasraütésszerű adatokra nem épülhet egy beruházás.

Varga Mihály, Fidesz:

1: A piaci trendek szerint a magas hozzáadott érték alapvetően meghatározza a versenyképességet. Ennek megfelelően a magasan képzett munkaerő létfontosságú, de ugyanúgy stratégiai kérdés az energiabiztonság, az élelmiszerellátás is. A kedvező földrajzi jellemzőket tehát kihasználva az igényes élelmiszertermelés és a ráépülő ipar továbbfejlesztése a legfontosabb feladat. A Fidesz politikájának így a központi eleme az igényes mezőgazdasági termelés támogatása, valamint az agráriumban tevékenykedők fokozottabb ösztönzése.

2: Pénzügyi egyensúly, gazdasági növekedés, szociális biztonság - ezek a prioritások, amihez ugyanúgy szükséges a bizalom, a konszolidáció, a kkv-k támogatása és az adócsökkentés.

3: A gazdaságpolitika egyes elemeinek egymástól független vizsgálata hiba lehet. A válság bebizonyította, hogy a túlzások gyengítik a védekezőképességet. A túlzott exportorientáltság, a túlzott devizaeladósodás mind kockázati tényezőként szerepel. Kétarcú a gazdaság, ami miatt a kkv-k az életben maradásért küzdenek, a munkavállalók 2/3-ának pedig bizonytalan a munkalehetősége, az életfeltételeik szűkülnek - ez pedig komoly figyelmeztető jel kell, hogy legyen egy politikus számára. Eddig sem a lakosság fogyasztása volt mértéktelen, hanem az államháztartás hiánya és az államadóság terhei gyengítették a gazdaságot, vonták el a forrásokat a gazdaság szereplői elől.

Lakos Imre, az SZDSZ kabinetvezetője a cikk megírásának pillanatáig nem adott választ.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo