Fesztiválra sajnálja a pénzt a magyar

2017. augusztus 21. hétfő - 17:05 / piacesprofit.hu
  •    

Nyaralásra, táboroztatásra, lakásfelújításra szívesen költünk, de esküvői ajándékra vagy fesztiválbelépőre már nehezebben nyílik a pénztárcánk – derült ki a Cofidis Hitel Monitor kutatásból.

A Cofidis Hitel Monitor országos reprezentatív kutatás szerint a magyarok költései nem csupán két csúcsidőszakra – nyaralás és karácsonyi ajándékozás – koncentrálódnak, hanem több hullámra oszlanak el éves szinten. Ugyan a többségnek (62 százalék) volt vagy lesz idén nyáron valamilyen nagyobb kiadása, de az év eleji fűtési, a tavaszi lakásfelújítási és az őszi iskolakezdési szezonokkal is ugyanúgy számolni kell a családoknak. A kutatás kitért arra is, hogy nyaralásra költünk a legszívesebben. Ez az a kiadás, amire a legtöbbünk (28%) nem sajnálja a pénzt. Kiderült az is, hogyan éljük meg a költekezést lelkileg, vagyis mit tekintünk jól elköltött pénznek, milyen kiadásoknál jellemző, hogy túlköltekezünk, és ezekből miket bánunk meg utólag.

Költekezési csúcsidőszakok

Felmértük, hogy idén milyen kiadásokkal terveznek a magyar családok. Legtöbbeket a nyaralási költségek (28%) érintenek, ezt az iskolakezdés (17%), a lakásfelújítás (17%), majd a ruházati cikkek, kiegészítők vásárlása (13%) követi a sorban, és számottevőek az egészségügyi kiadások (8%) mellett a műszaki cikkekre (8%) és szórakozásra (6%) fordított anyagiak is. Meglepő lehet, de a magyarok nagyobb összegű növekedésről számolnak be a nyári, mint a karácsonyi kiadások esetén. A magyarázat emögött az lehet, hogy ugyan a karácsonyi kiadások jóval többünket érintenek, mégis utazni a magasabb jövedelemmel rendelkező réteg tud, amely jellemzően nagyobb összegeket költ el.

_v2_slide1

Amire a legszívesebben költünk

A nyaralás (88 százalék) az a kiadás, amire a legnagyobb megelégedéssel tekintünk, ha pénzköltésről van szó. Ezt követi a szórakozásra (75 százalék), gyerekek táboroztatására (71 százalék), ruházati cikkekre (70 százalék), lakásfelújításra (69 százalék) fordított pénz. Mindezek azt mutatják alapvetően élményekre és maradandó dolgokra szeretünk költeni. Fesztiválra, esküvői ajándékra/részvételre (50 százalék) ehhez képest jóval kevésbé költünk szívesen, ráadásul utólag gyakran megbánjuk. Lakásfelújítás (46 százalék) és nyaralás (38 százalék) esetén fordul elő a leggyakrabban, hogy túlszaladnak a családok az eltervezett költségvetésen. Ugyanakkor ezek azok a kiadások, amelyeket a legkevésbé bánnak utólag.

_v2_slide2

Ugyan a nyaralási szezon zárul, de a pénztárcánk nem

A 18–69 éves lakosságra igaz, hogy a júliusi–augusztusi (17–22 százalék) és a decemberi–januári (47 százalék) hónapokban többet költ a megszokottnál. Azonban a kutatás friss adatai arról is beszámolnak, hogy egy év alatt kettőnél többször kell nagyobbra nyitnunk a pénztárcánk. Jelentősnek számít az év eleji fűtési (január–február) és a tavaszi lakásfelújítási szezon (március–május) is, előbbinél 12 százalékkal, utóbbinál 14 százalékkal költünk többet a havi jövedelmünkhöz képest.

_v2_slide3

A szeptemberi iskolakezdési időszak pedig főképp a gyerekes családok számára jelent megterhelést, amikor átlagosan havi 30 ezer forinttal költenek többet. A nyári kiadásokat a döntő többség saját jövedelemből (66), illetve spórolt pénzből fedezi (58 százalék). A megtakarítások inkább a lakásfelújítás és nyaralás esetében jellemzőek, itt a többség már legalább fél évvel korábban elkezdi a spórolást. 5-ből 1 esetben fordul elő, hogy a családok pénzt kapnak ajándékba: feltehetően a nagyszülők iskolakezdési támogatása vagy a ballagásra kapott összegek jelenhetnek meg itt.

_v2_slide4

Túlköltekezés: mit tegyünk, ha már megtörtént?

A legtöbben megtapasztaljuk az évről évre hasonló időszakokban ismétlődő kiugró költéseket, és elkezdünk számolni azzal, hogy ilyenkor többet kell elköltsünk a megszokottnál. Viszont előfordulhat olyan eset, amikor nem jól becsüljük meg a kiadásokat, és túlszaladunk a költségvetésen. Ha ez megtörténik, érdemes megtalálni a számunkra legmegfelelőbb fedezeti formát, ami akár lehet külső anyagi segítség igénybevétele, korábban félretett megtakarítás, pénzügyi tartalék vagy pénzintézettől felvehető hitel is. Érdemes eszközként, lehetőségként tekinteni ezekre a megoldásokra, amelyek segítenek a családi kasszát egyensúlyba hozni egy-egy anyagilag megterhelőbb időszak előtt vagy után.

Biztonságra tartalékol a magyar
A hazai befektető leginkább általános tartalék miatt, évente több alkalommal és 1–3 éves időtávon növeli megtakarítását. Legígéretesebbnek jelenleg az amerikai részvénypiacokat és a gyógyszerbefektetéseket vélik.

A korábbi kutatásokat megvizsgálva arra derült fény, hogy nagyobb összegű költéseket – például a kerékpárvásárlást – a megkérdezettek héttizede önerőből oldja meg, hitelt erre a célra felvenni 3 százalék tervezett. Ugyanezt a kérdést gépjárművásárlás esetén is megvizsgáltuk, és az autóvásárlást fontolgatók fele saját megtakarításból (is) fedezte autóját, harmaduk tervezett hitelfelvétellel, személyi kölcsönre pedig tizedük gondolt.

2016-os kutatási adatok már fordulatot jeleztek a lakossági hitelezésben. Eszerint a vásárlást az ajándékot adók elsősorban az aktuális havi jövedelemből (63 százalék) tervezték fedezni, 44 százalék kifejezetten ajándékvásárlásra gyűjtött, hitelt 5 százalék tervezett igényelni. Hitelt a lakásfelújítók harmada (34 százalék), személyi kölcsönt 14 százalék tervezett igénybe venni, de még mindig sokan aktuális jövedelemből (46 százalék) és korábban erre a célra félretett pénzből (45 százalék) tervezték finanszírozni a felújítási munkákat.

A Cofidis Hitel Monitor kutatásról
Az adatok az Cofidis Hitel Monitor kutatásából származnak, melyet az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. készít 500 fős hibrid mintán (telefonos és online adatfelvétellel) évente négy alkalommal. Az adatok a 18–69 éves magyar lakosságra reprezentatívak.