Felforgatják a bankszektort a fintech cégek?

Január 13-án lép hatályba a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló EU-s irányelv, amelynek célja, hogy az innováció és a verseny ösztönzése érdekében megnyissa a banki piacot a fintech cégek előtt a legtöbb európai országban.

Az elmúlt pár hónap során a PSD2-t az elemzők és a média gyakran illették az „úttörő” és „áttörést hozó” jelzőkkel széleskörű és visszafordíthatatlan változásokra célozva a pénzügyi piacon. Mennyire reálisak ezek az előrejelzések? Valóban veszélyben vannak a hagyományos bankok? Készen állnak az ügyfelek a változásra, és vajon értik, hogyan válhat előnyükre adataik megosztása harmadik féllel? Mire számíthatunk január 13. után?

fotó: flickr/Deutsche Bank

A Deloitte két független felmérést végzett, hogy megtudja, hogyan készül a banki világ az új „nyitott banki” korszak eljövetelére.

A kelet-közép-európai bankok jellemzően kevésbé agresszív PSD2 stratégiát folytatnak, mint nyugat-európai társaik.

A nyugat-európai bankok nagy része minél nagyobb piaci részesedést igyekszik szerezni.

A lakossági banki, pénzforgalmi szolgáltatások és hitelezés terén újdonság, hogy a bankok a fintech cégekkel való társulást fontolgatják.
Mind a közép- és kelet-európai, mind a nyugat-európai bankok a PSD2 legnagyobb hatását a lakossági és kkv banki szolgáltatások terén várják, legnagyobb lehetőségként a pénzforgalmi szolgáltatások és hitelezés területére tekintenek.

A bankok látják a lehetőségeket a PSD2-ben, de egyúttal tisztában vannak annak az üzleti modelljeiket fenyegető kockázataival is.

Míg a KKE bankokat jobban aggasztják a fintech szereplők, a nyugat-európai társaik szerint a legnagyobb bankok akár még profitálhatnak is a PSD2-ből. Többek szerint az új digitális bankok szintén veszélyforrásnak számítanak, de meglepő módon a BigTech cégek, mint a Google és az Amazon egyelőre nem minősülnek komoly versenytársnak, annak ellenére, hogy minden bizonnyal képesek lennének felforgatni a pénzforgalmi piacot.

A nagy nyugat-európai bankok jellemzően előrébb járnak a PSD2 programok megvalósításában, mint közép- és kelet-európai társaik. A legtöbb figyelmet eddig inkább a jogszabályi megfelelésnek szentelték a piaci stratégiák helyett. A KKE országok között is vannak komoly különbségek, részben a változó ütemű törvényhozási folyamatoknak köszönhetően – egyes országokban a PSD2 egészen 2018 közepéig vagy végéig várat magára, ami zsúfolt 2018-as évet jelent a régió bankjai számára.

A legtöbb KKE ügyfél még mindig több banki csatornát használ, a digitális csatornák felé való eltolódás ellenére.
A KKE régió két jól elkülöníthető csoportra bomlik: míg Romániában és Bulgáriában 20% alatt marad a digitális banki csatornák aránya, a digitálisan fejlettebb piacokon, mint Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország, ez az arány a 70%-ot is eléri.
A fiatalokat hagyományos módon már nem lehet megszólítani
Nem a meglévő üzleti modelljeinket kell digitalizálni, hanem új, digitális modelleket kell létrehozni annak érdekében, hogy lépést tartsunk a digitálisan egyre gyorsabban változó világgal – állítja Kurtisz Krisztián, az Uniqa vezérigazgatója. E nélkül a hagyományos iparágakban tevékenykedő vállalkozások nagyon hamar versenyhátrányba kerülnek a világ fejlődését ma meghatározó cégekkel szemben.
A sok országra jellemző nagy internet és mobil penetráció ellenére több mint 11 millió KKE banki ügyfél a bankfiókok vagy internet rabja, hiszen hiába szeretné összes banki tevékenységét online vagy mobilon intézni, kénytelen bemenni a fiókba, mert sok ügylet egyelőre digitálisan nem elérhető, vagy nem támogatja a mobil banki alkalmazás. Ez a szegmens egyértelmű lehetőséget kínál a PSD2 „kihívók” számára, hogy fejlett digitális szolgáltatásaikkal közvetlen ügyfélkapcsolatokat alakítsanak ki.

A PSD2 szélesebb körű sikeréhez szükség van arra, hogy az ügyfelek elfogadják az új lehetőségeket, és hajlandóak legyenek számlaadataikat más felekkel megosztani. Annak ellenére, hogy a KKE-i országok banki ügyfeleinek 26%-a jelezte, hogy új online szolgáltatások érdekében hajlandó lenne számlaadatait más bankkal megosztani, a nyílt bankolás és annak előnyei még nem ismertek az átlagos ügyfelek számára a régióban.

A PSD2 egyértelműen áttörési lehetőséget jelent, de a piaci bevezetés hosszadalmas folyamat lesz: a legtöbb közép- és kelet-európai és nyugat-európai bank a legnagyobb hatásra a bevezetéstől számított 1– 3 éven belül számít.

„Meglátásunk szerint a PSD2 nem robbanásszerű, inkább fokozatos változásokat hozhat a pénzügyi szolgáltatási szektorban, ugyanakkor ezek a változások visszafordíthatatlanok lesznek. Aki az új szabályozás által kínált piaci lehetőségeket ki akarja használni, annak bizalmat és tudatosságot kell építenie az ügyfelek körében” – mondta Mérth Balázs, a Deloitte Magyarország pénzintézetekért felelős vezetője.

 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo