Felemel, vagy tönkretesz az új minimálbér?

Közel a megegyezés a munkaadókkal és a munkavállalókkal a minimálbér-emeléssel kapcsolatos kompenzáció ügyében - közölte Orbán Viktor az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A szakmai szövetségek kevésbé bizakodóak, szerintük az öt százalékos kötelező béremelés komoly gondokat okozhat a magyar gazdaságban.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A kabinet megalakulásakor azt tűzte ki célul, hogy négy év múlva 100 ezer forint közelében legyen a minimálbér - jelentette ki a miniszterelnök. "Most talán át tudjuk törni a 90 ezres határt" - mondta Orbán, hozzátéve, nagyon közel a megegyezés a munkaadókkal és a munkavállalókkal arról, hogyan kell "a jelentősen megemelt minimálbér miatti terheket részlegesen, illetve bizonyos területeken teljes egészében ellensúlyoznia a kormányzatnak". Ennek forrása az, "amit a magyar emberek előállítanak" - fűzte hozzá.

A miniszterelnök azt is szeretné, ha eljutna a magyar gazdaság oda, hogy az egy-egy ágazaton belül dolgozó munkaadók, munkavállalók - az állam szükség szerinti részvételével - ágazati bér- és keretmegállapodásokat kötnének. Mint fogalmazott, Magyarország szegény ország, ahol keveset keresnek az emberek, mert nyakig eladósították az országot, és így most másnak dolgozunk.

Az a fontos, hogy néhány kérdésben megingathatatlan egyetértés legyen; ilyen tétel szerinte az, hogy nem lehet a magyar gazdaságpolitikát megszorításokra építeni, valamint az, hogy minél több embernek vissza kell térnie a munka világába. "És ha a piac nem tud munkát adni az embereknek, akkor az állam szervezzen Start-munkaprogramokat, és 2012-ben legalább 200 ezer embert vigyünk vissza a segély világából a Start-munka világába" - közölte.


Még számolják, mennyi legyen a kompenzáció
Fotó: sxc

Orbán Viktor azzal zárta szavait, hogy harcolni fog a devizahitelesek "kihozataláért devizából forintba", a minimálbér-emelésért, a rezsiköltségek megfékezéséért, a segélyből munkába való visszatérésért és az államadósság-csökkentésért. (A kormány jövő évi cafeteria terveiről itt olvashat bővebben.)

Aggódó szövetségek

A "drasztikus" minimálbér- és garantált bérminimum-emelés kigazdálkodhatatlan a vállalatok jelentős hányadának, és az 5 százalékos béremelési elvárás is "indokolatlan és teljesíthetetlen" a legtöbb vállalkozásnál, többszöröse a termelékenység növekedési ütemének - írja csütörtöki állásfoglalásában a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). A munkaadói szervezet szerint bár üdvözlendő, hogy az előzetesen napvilágot látott tervek alapján a kormány megosztaná a béremelés többletráfordításait a vállalkozásokkal, ez önmagában azonban nem elégséges a növekvő bérköltségek versenyképességben és foglalkoztatásban okozott kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozására. ( A 49. Közgazdász-vándorgyűlésen is sokan kritizálták a minimálbér-emelést.)

Az MGYOSZ úgy véli, hogy a minimálbér- és garantált bérminimum-emelés a kis- és középvállalatok és számos szolgáltató cég esetében a szürkülés irányába hathat. Leginkább a belföldi szolgáltató és feldolgozó munkahelyek megszűnését vonhatja maga után, és munkára váró százezreket távolít a lehetőségektől - hangsúlyozzák a közleményben.

Az 5 százalékos bérajánlással kapcsolatban megjegyzik: a hiányszakmákban a piac ilyen, vagy ennél magasabb emelést is kikényszeríthet, míg azokban a gazdasági szegmensekben, ahol a munkanélküliség már ma is magas, tovább rontja a helyzetet.

Hasonló véleményen van Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, aki szerint a kormány által 2012-től javasolt közel 20 százalékos minimálbér emelés komoly pusztítást okozhat bizonyos iparágakban, például a könnyűiparban és a elmaradott térségekben. Az MKIK vezetője hangsúlyozta, hogy a kormánynak komolyan kell vennie a bérkompenzációra vonatkozó ígéretét, amely öt százalékos béremelés fölött 100 százalékos kompenzációt jelent. A kompenzáció mértékére vonatkozó kérdésre Parragh László száz milliárd forintos nagyságrendről beszélt, hozzátéve, hogy a kompenzáció azt jelenti, hogy egy rossz folyamat szorul kiigazításra, de véleménye szerint "nincs más út".


Emelkedni fog a minimálbér, kérdés, hogy mennyivel
Forrás: sxc

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) szerint az élelmiszer ágazatot a jövőre életbe lépő 2 százalékos általános forgalmi adóemelés is sújtja, amely az élelmiszerek döntő többségét drágítja. A minimálbérre, a garantált bérminimumra, a kötelező munkáltatói bérkompenzációra, a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó tervek is aggasztóak a magyar élelmiszeripart tekintve - véli állásfoglalásában az ÉFOSZ.

A célok jók, a megoldások kevésbé

Az MGYOSZ hangsúlyozza, egyetért a kormány által megfogalmazott fő célokkal, vagyis azzal, hogy csökkenteni kell az állam eladósodottságát, valamint azzal is, hogy meg kell őrizni a munkahelyeket, és újakat létrehozni. A szövetség egyetért azzal is, hogy számos jogszabály és az intézményi rendszer lényeges részeinek alapvető átalakítása indokolt. "A gazdaság szereplői szempontjából a kormányzati döntések volatilitása, az előzetes egyeztetések hiánya, a szakértői vélemények gyakori mellőzése azonban bizonytalanságot, kiszámíthatatlanságot és számos esetben a kitűzött céloktól eltérő eredményt, hibás jogszabályalkotást eredményezhet" - fejti ki az MGYOSZ a közleményben.

A banki különadó, valamint a devizahitelek előtörlesztése hatványozottan érinti a vállalati szférát, hiszen a szűkülő banki források miatt romlanak a vállalatok hitelhez jutási lehetőségei, és jelentősen nőnek a hitelkamatok. (Orbán júniusban azt nyilatkozta, hogy csak azokat hívják vissza a munka világába, akiknek munkát tudnak adni. "És hamarosan mindenkinek tudunk majd adni")

A kis- és középvállalkozások számára kezelhetetlen, de a nagyok számára is jelentős probléma a volatilis árfolyam. "A hiteles és kiszámítható gazdaságpolitika, és az óvatos kormányzati kommunikáció segíthet a hektikus devizaárfolyam-mozgások tompításában" - vélekedik a szervezet.

A beruházási aktivitás növelése és elősegítése érdekében az uniós pénzügyi alapok forrásainak a jelenleginél egyszerűbb és gyorsabb felhasználására irányuló intézkedések az MGYOSZ álláspontja szerint nem halaszthatók tovább. Ez olyan jelentős kormányzati gazdaságélénkítő eszköz lehet, amely részben ellensúlyozhatja a vállalati finanszírozási feltételek romlását - fűzik hozzá. A munkára rakódó terhek - a kormány eredeti programjával ellentétben -, ha minimálisan is, de nőnek, pedig az ilyen jellegű terhelés már ma is magas - hívja fel a figyelmet a szövetség.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo