Feldarabolnák és kkv-hitelezésre köteleznék a nagy bankokat

A hagyományos bankokra több oldalról is veszélyek leselkednek. Állami mentőcsomagokkal túlélték ugyan a 2008-as válságot, de az amerikai demokrata pártiak feldarabolnák őket, miközben a versenytársak karcsúbb, felhasználóbarátabb app-bankokat gründolnak, amelyek elcsábítják a fiatal generációt.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A amerikai demokrata párti elnökjelöltségért pedálozó vermonti szenátor, Bernie Sanders, aki általában véve merészebb kinyilatkoztatásokat tesz, mint a körmönfontabb, diplomatikusabb Hillary Clinton -amivel erősebb rajongótábort szerzett magának az Y-generáció tagjai között, mint az egykori First Lady és ex-külügyminiszter-, nem kisebb ígéretet tett, minthogy feldarabolja a nagy bankokat, ha hatalomra kerül.

Hiába regulázta meg az amerikai bankszektort a "Dodd-Frank Wall Street-reform és fogyasztóvédelmi törvény" 2010-ben, Sanders szerint a Wall Street még mindig kontroll nélkül működik. Akkor úgy vélekedett mindenki, hogy túl nagyok ahhoz, hogy veszni hagyjuk őket (too big to fail), különben ledőlő monstrumokként maguk után rántják a gazdaság egészét, "ma mégis nagyobbak, mint a bankmentés előtt."

Sanders kontra Wall Street

Sanders szerint a -pénzügyminisztériumként és központi jegybankként funkcionáló- Fed sorozatos alapkamat emelései elsősorban a kisvállalkozóknak tesznek keresztbe, akiknek hitelre van szüksége, hogy finanszírozni tudják a következő beszerzéseiket vagy új munkaerő felvételét, és ezt a kölcsönt így csak drágábban tudják megkapni.

(fotók: freeimages.com)

Sanders úgy látja, a Fed és a Kongresszus a bankárok lobbistáinak markában van, az alapkamat emelést mindig azért tudják keresztülvinni, mert azzal fenyegetőztek enélkül "szuperinfláció" következne be. A politikus szerint ez hamis félelemkeltés. (Vallja, hogy amíg 4% alatt van a munkanélküliség nem szabad alapkamatot emelni.)

Ha elnökké választják, Sanders eltörölné azt a gyakorlatot, hogy a megabankok vezetőit lehessen a Fed felügyelő bizottságába beválasztani. (A bankmentő csomagok idején ez erősen felvetette az összeférhetetlenség kérdését: Jamie Dimon, a JPMorgan Chase első embere a Fed felügyelőbizottsági tagja volt, miközben bankja 390 milliárd dolláros mentőövet kapott a szervezettől.)

A helyi Fed kirendeltségek vezetői közül 12 volt a Goldman Sachs felsővezetője. (Természetesen közvetlen beosztottjaikat is a bankszektorból hozzák magukkal.) Sanders jogosan látja ezt anomáliának: a magánszektor jelenléte a regulázó szervezetekben tabu. A Környezetvédelmi Hatóságnál (EPA) sem engedhető meg például, hogy az olajcégek aktív vagy egykori fejesei foglaljanak helyet a vezetői között, vagy a kommunikációs szektort felügyelő FTC sem alkalmazhat volt telkom-mogulokat.

Bernie Sanders 2014-ben (fotó: wikipedia)

"Ha megválasztanak elnökké, a rókák többé nem őrizhetnék a csirkeólat", jelentette ki Sanders a The New York Times-ban közölt tárcájában. A bizottság tagjait az amerikai elnök és a törvényhozás jelölné és nevezné ki. Sőt, a széleskörű társadalmi képviselet jegyében a grémium összetétele kibővülne az élet minden szeletéből érkező tagokkal. Helyet kapnának benne vidéki farmerek és városlakók, szakszervezetesek és háztartásbeliek is.

"Meg kell akadályoznunk, hogy a bankok szerencsejátékot űzzenek az amerikai emberek bankbetéteivel" - mondja a politikus. Azt is eszement dolognak tartja, hogy a bankok fölös pénzeiért (ennek nagyságrendje elérte a 2400 milliárd dollárt, és soha nem volt még ilyen nagy mennyiség), amiért ezt a központi bankban parkoltatják, a Fed kamatot fizet a bankoknak. Sanders bevezetné, hogy a Fed e felesleg őrzéséért díjat kérne a bankoktól, az így befolyó összegből pedig kölcsönt nyújtanának kisvállalkozásoknak, hogy ezzel lendüljön fel a gazdaság, ne az alapkamat emelésével.

Azt is bevezetné, hogy ha a Fed anyagi támogatására szorul egy bank (pl. mentőcsomag), feltételként kellene feltüntetni, hogy a bank köteles kisvállalkozásoknak és a fogyasztóknak kölcsönt nyújtani, s csökkenteni a hitelkártyák díjait és kamatait. Ezzel segítenék a lakáshiteleket nyögő családokat.

A Fed működésének titkosságát is beszüntetné, s a Federal Open Market bizottság üléseinek jegyzőkönyveit 6 hónapon belül teljes hosszában nyilvánosságra kellene hozni. "Ha ezt a reformot 2004-ben meghoztuk volna, az amerikai embereknek tudomásuk lett volna az ingatlanpiaci lufiról jóval a gazdasági válság bekövetkezése előtt." Sanders ötlete volt, hogy bevették a 2010-ben elfogadott Dodd-Frank-törvénybe azt a feltételt, auditálni kell a Fed válság esetén bankoknak nyújtható hitelezését. A politikus ennél nagyobb fokú transzparenciát érne el. A Government Accountability Office évente teljes körűen átvilágítaná a Fed működését.

Hillary Clinton jól kitalált hivatalos fotója és hivatalos mosolya

Végezetül a bankokat is megregulázná Sanders: feldarabolná őket, mert úgy látja, ha újra csődközeli helyzetbe kerülnek, ismét túl nagy veszélyt jelentenének a gazdaság összes szereplőjére nézve. A feldarabolás eredményeképp külön működne a bankbetéteket kezelő üzletág, és más céges entitásként üzemelne a spekulatív, rizikósabb részleg.

Ennek előzménye az, hogy 1999-ben, éppen Bill Clinton elnöki mandátumának végén törölték el az 1929-es tőzsdekrach nyomán megalkotott Glass-Steagall törvényt, mely megtiltotta a lakossági és vállalkozói ügyfelekkel rendelkező bankoknak, hogy befektetési bankokként és biztosítókként is praktizáljanak - ilyen cégek felvásárlásával.

Clinton megengedőbb

Amikor 1999-ben megadták a lehetőséget üzleti profiljuk kibővítésére, a Clinton-adminisztráció tulajdonképpen megnyitotta az utat a féktelen harácsolás okozta újabb Wall Street-i válság felé. Ugyancsak a Clinton-éra csökkentette a származékos ügyletere vonatkozó szabályozást, (a Commodity Futures Modernization Act révén) ez a szabadjára engedett spekulálás lett a válság fő előidézője 2008-ban. Ezt magyarázta el az Oscar-díjra jelölt A nagy dobás (Big Short) című film.

"A szomorú igazság az, hogy nem a Fed szabályozza a Wall Streetet, hanem a Wall Street szabályozza a Fedet. Itt az ideje, hogy a bankrendszer a termelő gazdaság és az összes amerikai polgár javára működjön, nem csak egy maroknyi gazdag spekuláns számára", hangoztatta Sanders.

Hillary Clinton ugyan -Sandershez hasonlóan- támogatja a sávos jövedelemadóztatást, vagyis hogy a sokat keresők keresményéből többet szedjen le az állam, az értékpapírokból és befektetésekből eredő jövedelmet szintén erősen adóztassa meg, de a bankrendszerrel szemben megengedőbb és enyhébb álláspontot vall. Ő azt az ideát próbálja már egy ideje elhinteni, hogy alapjában véve nem a bankok a pénzügyi instabilitás okai. Még azt is megkérdőjelezte, hogy Sanders eleget tudna a pénzügyi rendszerről ahhoz, hogy a fenti kritikával éljen.

Clinton inkább az "árnyékbankolást" hibáztatta, vagyis amikor egy nem bank bankként működik (mint az AIG biztosító), és kényelmesen a Lehman Brotherst szapulta, az ugyanis már nem létezik. Az aktív bankokat nem kritizálta. Pedig Clinton általa is említett nagy, dollármilliárdos bírságokat ezek fizették a 2010-es évek első felében (Goldman Sachs, JPMorgan Chase, Citigroup, stb.)

Clinton óvatossága mögött az állhat, hogy a Wall Street nagy játékosaira számít kampánytámogatóként, illetve hogy férje alapítványánál, a Clinton Foundationnél a nagy bankok jócskán a zsebükbe nyúltak és adakoztak eddig is.

Hillary Clinton nyilvánosságra hozott tervei szerint "rizikó díj" fizetésére kötelezné a pénzintézeteket egy bizonyos méret felett. Ő is megpendítette a feldarabolás ideáját, de az ő kormányzása alatt ez csak akkor történne meg, ha a bankok nem tudják bizonyítani a szabályozószervek előtt, hogy továbbra is képesek hatékonyan működni. Márpedig valahogy biztos kimagyaráznák magukat...

A piacvezető bankokra leselkedő legnagyobb veszély azonban alighanem nem a politikai szabályozás, hanem a fogyasztók elpártolása és elmozdulásuk egy új modell felé. Németországban és Angliában elindultak már kizárólag digitálisan működő bankok, melyek appként kínálják a bankolást, mint szolgáltatást és meglepően gyorsan gyarapodik betéteseik bázisa.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo