Fejcserék mellett dübörgő változások

2013. december 22. vasárnap - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Az elektronikus útdíj és az online kasszák bevezetése mellett márciusban a budapesti taxik működését meghatározó taxirendelet is megjelent a palettán. Új jegybankelnöke és nemzetgazdasági minisztere lett az országnak.

Matolcsy György már nem nemzetgazdasági miniszter. MNB elnök Kép:MTI

Januári és februári összefoglalónkért kattintson!

Matolcsy Györgyöt emlékezetes nemzetgazdasági miniszteri regnálása után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki pozíciójára jelölte Orbán Viktor kormányfő. Indoklása szerint kormányzati tapasztalattal rendelkező embert kell kinevezni a központi bank élére. A megüresedő nemzetgazdasági miniszteri posztra Varga Mihály addig tárca nélküli minisztert kérte fel.

Mielőtt leköszönt a gazdasági miniszteri posztról, Matolcsy György adójogi salátatörvény-javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. (Ezt végül áprilisban szavazták meg.) Ez módosításokat tartalmazott a katával és a kivával, a jövedéki és gépjárműadóval, a bányajáradékkal, az örökösödéssel és a látvány-csapatsport támogatási adókedvezményével kapcsolatban. Jegybankelnökként pedig már az első hónapban történelmet írt, az MNB monetáris tanácsa 25 bázisponttal 5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, ugyanakkor szakított azzal az évtizedes hagyománnyal, hogy a kamatdöntést követően az elnök sajtótájékoztatót tart.

Varga Mihály már miniszterjelöltként is aktívan tevékenykedett, a bérből és fizetésből élők támogatása érdekében bevezetendő akcióterv kidolgozása kapcsán.

Védjük a pálinkát, de bántják
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, mert hazánk olyan nemzeti szabályozást fogadott el, amely 50 liter mennyiségig 0 százalék jövedékiadó-mértéket határoz meg a bér-pálinkafőzésre. Emellett Brüsszel szerint az a magyar rendelkezés sincs összhangban az irányelvekkel, amely 50 liter mennyiségig jövedékiadó-mentességben részesíti a pálinkának a magánszemélyek általi, személyes fogyasztás céljából történő előállítását. Az Európai Unió legalább a jövedéki adó felét beszedetné a házi pálinkán. A tárca még tavaly közölte: nem tervezik a házi pálinkafőzés szabályainak megváltoztatását, szigorítását, így az osztrák példához hasonló szabályok bevezetését sem. Megjegyezték még a felhozott osztrák példával kapcsolatban, hogy Magyarországon az adómentes, évi 50 literes mennyiségen felül jelenleg is előzetes bejelentési kötelezettség érvényesül a magánfőzés esetében, a bérfőzés pedig továbbra is adóraktári körülmények között történik.

A cégek év eleje óta várták, hogy megkapják a kötelező minimálbér-emelés teljesítéséhez ígért állami támogatást. Ehhez egy költségvetést módosító javaslatra volt szükség, hogy az idei 5,4 és 5,6 százalékkal megemelt minimálbérre, illetve garantált bérminimumra való áttérésben a legnehezebb helyzetben levő ágazatok munkáltatói átmeneti segítséget kaphassanak. A kormány végül március 8-án nyújtotta be az idei költségvetést módosító javaslatát, de a támogatásról szóló rendeletre még várni kellett. A minimálbér és a garantált bérminimum támogatásáról végül csak a hónap végén döntött a kormány, összességében pedig májusra várhatták a munkáltatók az összegek kézhez jutását.

A hónap közepére kiderült, hogy a NAV már tesztelte az online kasszáktól érkező adatok befogadására alkalmas rendszerét, viszont nem volt még olyan AEE egység, amellyel ki lehetett volna próbálni azt. A NAV elnökhelyettese már azt mondta, feltehetőleg minden kasszát le kell majd cserélni, hogy megfeleljenek a szabályozásnak, nem sokkal később pedig az is kiderült, hogy kasszánként 50 ezer forinttal száll be az állam a cégek pluszterheinek könnyítése érdekében. Kiderült, hogy kiktől lehet megvenni a kasszákat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) számos listát tett fel a honlapjára, amely tartalmazta az egyes feladatok ellátására engedéllyel rendelkező cégek, illetve alkalmas gépek felsorolását. Így tulajdonképpen minden információ elérhetővé vált a gépek lecseréléséhez.

Elvileg jó a kiva és a kata, csak kevesen kérik
A Századvég elemzői úgy számolták, hogy a mikro- és kisvállalati kör 60-70 százalékának alakulhat kedvezőbben az adóterhelése az idén bevezetett két új adózási formára történő áttéréssel. Az alacsony átlépési arány növelése érdekében a kormány már javaslatot tett az adónemek vonzóvá tételére, azonban még mindig sok volt a bizonytalanság, ezért kevesen váltottak.

Az immár az állam által fejlesztett elektronikus útdíj rendszer esetén állambiztonsági okból nem kell alkalmazni a közösségi közbeszerzést az e-útdíj fizetés kialakításához szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzésére az erről szóló kormányrendelet szerint. Nem is lett volna rá idő, mivel azt is rögzítették, hogy június 5-éig az e-útdíj (ED) rendszer tesztüzeme, július 1-jéig pedig a teljes, díjszedési és ellenőrzési funkciókkal is működő rendszer elindul mindenáron.

Újabb nagyívű történet vette kezdetét tavasszal, megjelent az új taxirendelet tervezete. Eszerint sárgább és drágább budapesti taxikat, fix tarifát és szigorú technikai követelményeket határoznak meg a fővárosi taxikra vonatkozóan. A rendeletet a tervek szerint október 1-jétől hatályos. A Piac&Profitnak akkor nyilatkozó Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség (OTSZ) elnöke szerint mintegy ezer olyan taxis lehet, aki nem tud majd megfelelni az új szabályozásnak. (A taxirendeletet véglegesen áprilisban fogadták el.)

Folytatódott az állami trafikpályázatok ügye is, márciusban éppen úgy tűnt, trafik nélkül maradhat a fél ország. Eredménytelennek nyilvánította ugyanis a nemzeti fejlesztési miniszter 1417 település esetében a Nemzeti Dohányboltok létrehozására kiírt pályázatot, mert senki nem akart trafikot nyitni a kistelepüléseken. A pályázatokat újra kiírták, kezdett azonban szorítani a határidő…