Fantasztikus jövőt képzel az NGM!

2012. augusztus 30. csütörtök - 09:33 / Kolossa Katalin
  •    

„A Wekerle Terv célcsoportját kiemelt hangsúllyal a kis- és középvállalkozások képezik" - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium által hétfőn közzétett dokumentumban, amely szerint a kkv-kat „képessé kell tenni a nemzetköziesedésre, a külpiacokon való megjelenésre és helytállásra". A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiájáról szóló Wekerle Terv csodálatos fejlődési pályát rajzol fel, arról azonban, hogy ez miként valósul majd meg, inkább csak vágyakat fogalmaz meg.

A kkv-k megerősítése, külpiaci súlyuk növelése mint cél szinte minden NGM-tanulmányban megjelenik, ugyanakkor az eddigi gazdaságpolitikai gyakorlat és szabályozás nem hozott eredményt e téren. A Wekerle Terv sem sok jóval kecsegtet e téren.

ff
Kép: NUN

Mint a mesében

A külpiaci kezdők számára a terv – miként a kormány külgazdasági stratégiája is – ideális terepnek tekinti a szomszédos országokat, közelségük és nyelvi előnyeik miatt is. A magyar vállalkozások további erősödéshez vezető első lépcsőfok is ez. Az elképzeléshalmaz szépséghibája, hogy a kiindulópontként szolgáló régiós pozícióerősödést konkrétumként kezeli, ám, ha már az elején hiba csúszik a számításba, az egész terv kártyavárként dől össze.

Van szó eszközrendszerről is
 A 25 oldalas Wekerle Tervből mintegy öt oldalt foglal el az „Eszközrendszer” című fejezet. Ez elsősorban azokat a már meglévő intézményeket veszi sorra, amelyeket fontosnak tart az elképzelések megvalósulása szempontjából. Az elvekről a következőt írja a dokumentum: „A Terv intézményrendszerének vizsgálatakor abból érdemes kiindulni, hogy annak célrendszere a meglévő, illetve a korábban létező, de mára megszűnt intézmények feladatkörétől részben eltérő beavatkozási logikát igényel, ugyanakkor hangsúlyosan lehet és kell építeni azokra.” A terv a megfogalmazott célokat „a külgazdasági és területfejlesztési eszközrendszer ötvözésével kívánja megvalósítani. Az eszközrendszer szintjén elengedhetetlen elkülöníteni azokat az intézkedéseket, melyek a Magyar Kormány által önállóan végrehajthatók, melyek a határon túli magyar közösségek bevonását igénylik, illetve amelyek csak kormányközi együttműködés útján valósíthatóak meg. A beavatkozások ilyen jellegű következetes rendszerezése a végrehajtáshoz felhasználható források azonosítása tekintetében is meghatározó lehet” – fogalmaz a Wekerle Terv.

A Wekerle Terv szerint ugyanis valóságos láncolat alakulhat ki a Kárpát-medencei régiós piac meghódítása révén. A pozícióerősödés egyenes következménye lesz a magyar gazdaság fejlődése, ami oldhatja a szűk belső piac okozta feszültségeket, alapot adhat a növekedéshez és a munkahelyek megőrzéséhez, majd bővítéséhez, ezáltal és a különböző területeken elért hatékonyságnövekedés következtében erősödhet a vállalkozások versenyképessége is, mindennek eredményeként tovább bővülnek a partnerkapcsolatok, miként az érintett vállalatok fejlesztési lehetőségeinek köre is, majd „a több alternatíva és a szinergiák kihasználásának lehetősége" ismét csak „nagyobb hatékonyságot, jobb versenyképességet jelent". Mint a mesében. Vagy maradjunk a nemzetgazdasági miniszternek a CNN számára adott interjújában alkalmazott szóhasználatánál: mint egy tündérmesében.

És nincs megállás, a dokumentum folytatja a fantasztikus jövő felrajzolását: „regionális partnereikkel együttműködve a növekedő hazai vállalatoknak jobb lehetőségeik nyílnak a régión kívüli, harmadik országbeli piacszerzésre, terjeszkedésre is", majd „a régióban való erősödés a helyi hazai márkák, termékek ismertebbé tétele révén a magyarországi turisztikai termékek iránt is segít élénkíteni az érdeklődést." A sort végül egy realista megállapítás zárja: „A jelentősebb, távoli piacoknak nem önmagában egy ország, hanem sokszor csak egy nagyobb térség válhat értékelhető kereskedelmi partnerévé. Magyarország számára ezen piacok felé a térségi együttműködésen keresztül vezet az út."

A hogyanról kevés szót ejt a dokumentum, hacsak nem soroljuk ide azt a kijelentést, miszerint a „Kárpát-medencei térség fejlesztéséhez olcsó finanszírozási lehetőségeket is kell biztosítani. Ez leginkább helyi tulajdonú és meghatározott finanszírozási céllal létrehozott pénzintézetek (mikrohitel szervezetek, szövetkezeti pénzintézetek) segítségével lehetséges."

Talán majd az éves intézkedési terv?

Az infrastruktúra összehangolása és az egységes munkaerőpiac

A Wekerle Terv két, úgynevezett „támogató célt" határoz meg a hazai vállalkozások Kárpát-medencei pozíciójának erősítéséhez.

Szakmai programok
„Elengedhetetlen elkülönített szakmai programok kijelölése a térség gazdaságában jelentős súllyal megjelenő ágazatokra vonatkozóan. A terv részletesebben öt területet ragad ki, melyek megvalósított intézkedései példaképp szolgálhatnak más ágazatok számára is. Ezek az ágazati kitörési pontok a jármű- és gépipari beszállítói együttműködések területe, a zöldgazdaság, az élelmiszergazdaság, a turizmus és egészségipar, valamint a kreatív ipar és az infokommunikációs szektor” – áll a Wekerle Tervben, amely részletezi is e területek sajátosságait, fejlesztésük fontosságát. Ezek a részletek igencsak hasonlóak a gazdasági tárca már ismert anyagaiban közöltekhez.

Elsőként az infrastruktúra összehangolását jelöli meg, amely „magában foglalja mindazon feltételeket, amelyek közvetve befolyásolják a termelés-szolgáltatás fejlesztésének lehetőségeit." Ezek között a dokumentum megemlíti a határ menti közlekedési összeköttetések fejlesztését – szólva a tömegközlekedési menetrendek és tarifarendszerek összehangolásáról is -, az érintett országokkal közös szállítmányozás és logisztika, az aktuális üzleti információk és kapcsolatépítő, -közvetítő szolgáltatások kialakítását, hozzátéve, hogy ezek kiépítése „csak akkor térülhet meg, ha megfelelő közös szándék mutatkozik". Ezeken kívül még sok-sok mindent fölsorol a terv, ilyen többek között a sürgősségi, készenléti, katasztrófa-elhárítási szolgálatok közös alapon szervezett működése, a határ menti árvízvédelmi műtárgyak tervezése és fenntartása, az állat-egészségügyi és növényvédelmi monitoring, a környezeti elemek monitoringja és védelme, az egészségügyi szolgáltatások rendelkezésre állása és így tovább. Ezek többsége az Európai Unió által deklaráltan preferált fejlesztés.

Az NGM által kidolgozott terv szerint a valóra váltás kulcskérdése az egységes munkaerőpiac: „A Kárpát-medencei Gazdasági Térség megteremtése nem valósítható meg a munkaerőpiacon való megfelelő átjárhatóság megteremtése nélkül" – olvasható a dokumentumban. Ennek eléréséhez is vannak elképzelések, például a munkaerő-piaci információk összehangolása és szolgáltatása egy információs portál segítségével, a határ menti munkaügyi szervezetek együttműködése, a szakképzés egységesítése, tartalmának összehangolása, a képesítések kölcsönös és automatikus elismerése a Kárpát-medence országaiban.

A megvalósuláshoz szükséges konkrét lépések egyelőre itt sem ismeretesek. A dokumentum azt mindenesetre megfogalmazza a záró fejezetben, hogy a „Wekerle Tervben kifejtett számos elképzelés, többek között a határon átívelő infrastrukturális fejlesztések, a szakképesítések kölcsönös elismerése vagy a regionális egészségügyi ellátás határon átnyúló működtetése nemzetközi megállapodásokat, illetve szakágazati kormányközi együttműködést igényel. A Wekerle Terv célrendszerének szomszédos országok, valamint az Európai Unió szintjén való elfogadtatásának kérdése kiemelt jelentőséggel bír." Konkrétumnak ez nem túl sok.