A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (EcFin) friss helyzetértékelésében emlékeztetnek arra, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) tavaly 2,7 százalékkal, 2014-ben pedig 3,7 százalékkal nőtt. A növekedés várható lassulása főként annak tudható be, hogy mérséklődik az EU-források felhasználása, és ezáltal csökkenni fog az állami és magánberuházások mértéke is. Ezeket részben kompenzálni fogja a magánfogyasztás 3,2 százalékos bővülése, amit nagyban segített a devizahitelek forintosítása és az, hogy 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa.

Az idei év után a 2017-es növekedésnek is a belső kereslet lesz a fő hajtóereje, az előrejelzés szerint tovább nő a lakossági fogyasztás és beruházás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) intézkedései pedig javítani fogják a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitását. Kedvező gazdasági hatása lesz annak is, hogy a lakásépítés áfája 27-ről 5 százalékra csökken. A beruházások a 2015-ös stagnálás után idén 2 százalékos csökkenést, jövőre viszont 3,6 százalékos növekedést fognak mutatni a bizottság szerint.

Kép: Pixabay

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény becslései szerint a magyarországi munkanélküliség, amely 2015-ben 6,7 százalékra csökkent, tovább zsugorodik majd: idén várhatóan 6, jövőre pedig 5,2 százalékra süllyed. A jelentésben hangsúlyozták, a közmunkaprogram mellett a magánszektor is hozzájárult a foglalkoztatottság bővüléséhez. Az infláció a jelentés szerint 1,7 százalékos lesz 2016-ban, ám a vártnál alacsonyabb kőolajárak, a mérsékelt importált infláció és az olcsó élelmiszerárak miatt a jegybank 3 százalékos inflációs célja 2017 végénél korábban aligha teljesül.

A költségvetési deficit szilárdan a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt fog maradni, idén a történelmi mélypontnak számító 2 százalék körül várható, és jövőre 1,9 százalékra is csökkenhet az EU prognózisa szerint. A nagyobb deficit kockázatát növeli a lakástámogatások felülről nyitott jellege, a működési kiadások – kivált az egészségügyben – szűkre szabott kerete, ugyanakkor a termőföld-eladásokból befolyó összeg bőven meghaladhatja a költségvetésben előirányzottat.

Az államadósság idén 0,5 százalékos csökkenéssel a GDP 75,8 százalékára fog mérséklődni, 2017-ben pedig 72,4 százalékra – olvasható a dokumentumban. Az EcFin megállapítja, hogy a bizonytalansági tényezők a vizsgált időszakban inkább felfelé módosíthatják a becsléseket, ilyen lehet például az átlagosnál jobb mezőgazdasági teljesítmény.

Európában is bővülésre áll a zászló

Az Európai Bizottság téli gazdasági előrejelzése szerint az általános növekedési mutatók változtak őszhöz képest. A növekedés megtorpanását vagy hanyatlását legfeljebb külső tényezők okozhatják. Az eurózóna országaiban a tavalyi 1,6 százalékhoz képest idén 1,7 százalékos gazdasági növekedés várható, amely 2017-re akár 1,9 százalékra is emelkedhet. Az uniós tagországok gazdasági teljesítményét tavaly a stabilitás vagy az enyhe emelkedés jellemezte, 2017-ig további javulás várható. Az unió egészének gazdasági növekedése az előrejelzés szerint idén 1,9 százalék körül stabilizálódhat, de 2,0 százalékra is emelkedhet a jövőre.

Bizonyos növekedést támogató tényezők, mint az alacsony olajárak, a kedvező finanszírozási feltételek és a gyenge euróárfolyam idén várhatóan erősödnek, és tovább segítik a növekedést. Ugyanakkor a gazdaságot érintő kockázatok egyre hangsúlyosabbá válhatnak. Ilyen a kínai és más feltörekvő országok gazdaságának lassuló növekedése, a világkereskedelem lassulása, valamint a politikai és geopolitikai bizonytalanságok.

Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztosa a gazdasági előrejelzéssel kapcsolatban elmondta, hogy az európai gazdaság a tél folyamán sikeresen vette az akadályokat, amihez az olcsó olaj, az euróárfolyam és az alacsony kamatlábak is hozzájárultak. A gyengébb globális környezet ugyanakkor kockázatokat is hordoz magában, ezért többet kell tenni a beruházások ösztönzéséért, a versenyképesség javításáért, és rendbe kell hozni a tagállamok államháztartását.

Az uniós előrejelzés szerint a gazdaság motorja továbbra is a lakossági fogyasztás lesz az idei és a jövő évben, amit az emelkedő reáljövedelmek és a javuló munkaerőpiac támogat. A foglalkoztatás terén szerény növekedés várható. A tagországok munkanélküliségi rátája a múlt évhez viszonyítva valamivel lassabb csökkenést mutat majd. A munkanélküliség az euróövezetben a 2015-ös 11 százalékról várhatóan 10,5 százalékra csökken 2016-ban, de 10,2 százalékra mérséklődhet jövőre. Az Európai Unió egészében a munkanélküliség a tavalyi 9,5 százalékhoz képest 9,0 százalékra mérséklődik az idén, majd 8,7 százalék lehet a következő évben.

A bizottsági előrejelzés szerint az euróövezeti tagállamok összesített költségvetési hiánya az előrejelzés szerint tovább csökken, ami a gazdasági aktivitás fellendülésének és kisebb mértékben az alacsonyabb kamatkiadásoknak köszönhető. Az előrejelzés szerint az euróövezeti költségvetési hiány 2015-ben a GDP 2,2 százalékra csökkent (EU: 2,5 százalék), és ez a tendencia várhatóan folytatódik, így a hiány idén a GDP 1,9 százalékára (EU: 2,2 százalék), 2017-ben pedig a GDP 1,6 százalékára (EU: 1,8 százalék) mérséklődhet.

Az euróövezet GDP-arányos államadóssága a 2014-ben elért 94,5 százalékos csúcs (EU: 88,6 százalék) után az előrejelzés szerint 2017-ben 91,3 százalékra csökken (EU: 85,7 százalék). Az euróövezeti éves infláció 2015 vége felé éppen csak meghaladta a nullát, legfőképpen az olajárak további esése miatt. A fogyasztói infláció az euróövezetben az év első felében előreláthatólag alacsony marad, majd az év második felében – az olajárzuhanás hatásainak mérséklődése nyomán – növekedésnek indul.

A 2016-os év egészét tekintve az euróövezeti éves infláció a jelenlegi előrejelzés szerint csupán 0,5 százalék lesz, részben a továbbra is visszafogott bérnövekedésből adódóan. A várakozások szerint az infláció fokozatosan emelkedni kezd, 2017-ben eléri az 1,5 százalékot, amit a magasabb bérek, a fokozott belső kereslet és az olajárak lassú növekedése okoz majd. A bizottság szerint a világgazdasági fellendülés lassabb lesz, mint azt ősszel feltételezték. A jelentés szerint a világgazdaság növekedése 2009 óta valószínűleg tavaly volt a legalacsonyabb.

Az euróövezeti exportnövekedés 2015 második félévében tapasztalt mérséklődését követően 2016 folyamán ismét gyorsulhat. Ez az euró korábbi leértekelődéséből, az alacsonyabb fajlagos munkaköltségből és a külső kereslet fokozatos növekedéséből adódó, késleltetett hatásoknak tudható be.

A bizottsági jelentés arról is beszámol, hogy a gazdasági kilátások továbbra is meglehetősen bizonytalanok, és egyre jelentősebbek kockázati tényezők. Ezek közé tartozik a feltörekvő gazdaságok lassabb ütemű növekedése, a Kínában végrehajtott, de nem teljes körű gazdasági kiigazítás, valamint az Egyesült Államokban kilátásba helyezett további kamatemelés. Ezek zavart okozhatnak a pénzügyi piacokon, esetleg káros hatást gyakorolhatnak a sérülékenyebb feltörekvő gazdaságokra.

Az olajárak további csökkenése szintén hátrányosan érintheti az olajexportáló országokat, és visszavetheti az uniós export iránti keresletet. Az unión belül jelentkező kockázatok a bizalmat és a beruházásokat is veszélyeztethetik. Másrészről a jelenlegi támogató tényezők akár a vártnál nagyobb fellendülést is eredményezhetnek – főként a beruházások élénkülése esetén.