Ez egy jó év volt, de mi jön jövőre?

2017. december 13. szerda - 18:21 / PP/MTI
  •    

Nem változtatott a főbb előrejelzési mutatóin a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet, idénre továbbra is 3,9 százalékos, jövőre 4 százalékos GDP-növekedést, 2017-re 2,3 százalékos, 2018-ra 2,5 százalékos inflációt vár - közölte Palócz Éva, az intézet vezérigazgatója.

Palócz Éva szerint “ez egy jó év” a magyar gazdaság számára, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy miközben a növekedés mértéke valóban meghaladja az uniós átlagot, régiós viszonylatban az idei és jövő évi számokkal épphogy bekerült az ország a középmezőnybe. A beruházások gyorsabb ütemben nőttek, a nettó export viszont nagyobb mértékben csökkent ahhoz képest, amire korábban az intézetnél számítottak – részletezte a vezérigazgató.

Magyar gazdaság: csúcstámadás
Novemberben ismét megközelítette szeptemberi történelmi csúcsát a GKI konjunktúra-indexe. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint októberhez képest az üzleti várakozások kissé javultak, a fogyasztóiak hibahatáron belül romlottak.

A Kopint-Tárki a beruházások 20 százalékot kismértékben meghaladó bővülésére számít éves viszonylatban a tavalyi 15 százalékos visszaesés után. Palócz Éva örvendetesnek nevezte, hogy az állami és a vállalati beruházások egyaránt emelkednek idén. Az intézet szerint ebben az évben az export 6,5 százalékkal nő, ami 0,3 százalékponttal kevesebb az októberi jelentésben előre jelzetthez képest. Az import ezzel szemben gyorsuló ütemben növekszik: 2017-ben a behozatal növekedése az intézet szerint elérheti 9,5 százalékot, miközben októberben 8,1 százalékot vártak.

A jövedelmek “óriási mértékben” növekszenek, ez azonban egyelőre a fogyasztásban még nem látszik – hangsúlyozta Palócz Éva, aki arra is kitért, hogy a fogyasztási helyzet hónapról hónapra javul, a karácsonyi szezon pedig jelentős löketet adhat a szegmensnek. A nettó reálkeresetek idén éves szinten 10 százalékkal nőnek a konjunktúrajelentés szerint, miközben a magánfogyasztás 4 százalékkal bővül. A munkanélküliség az intézet jelentése szerint 4,2 százalékra csökken év végére a tavalyi év végi 5,1 százalékról.

Palócz Éva arra is kitért, hogy az állampapír-piaci kamatok régiós viszonylatban a legnagyobb mértékben Magyarországon csökkentek. Idén szeptemberben nemcsak a 3 hónapos, de az egy éves állampapírok hozama is nulla alá csökkent az elsődleges forgalmazásban, és a 10 éves hozam is történelmi mélypontra, 2 százalék közelébe esett decemberben.

Piactisztító vagy piacpusztító a minimálbér-emelés?
Nem mindenhol és nem mindenki járt jobban a minimálbér kötelező emelésével – derült ki a a GKI „Az elmúlt 8 év és a majdnem elmúlt 8 év” című cikksorozatában megjelent tanulmányból.

Ami a világgazdaságot illeti, jelentős javulás figyelhető meg, jobb adatok láttak napvilágot, mint amire korábban számítani lehetett – mondta Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója. Az OECD legfrissebb jelentése az idei globális növekedést 3,6 százalékra becsüli, és jövőre is hasonló, kissé magasabb ütem várható. Az euróövezet országainak a gazdasága idén 2,4 százalékkal, jövőre 2,2 százalékkal növekedhet, miközben a tizenhárom új tagország adata valamivel meghaladja az intézet szerint a 4 százalékot 2017-ben, 2018-ban pedig 3,5 százalékon alakul. Nagy Katalin megjegyezte, a világkereskedelem is bővül idén, illetve jövőre is, de a kereskedelmi háború veszélyezteti ezt a folyamatot.

A VOSZ gazdaságpolitikai bizottsága részéről Ottó Csaba, a Man at Work Kft. ügyvezető igazgatója előadásában azt emelte ki, hogy az idei év nem a munkaadók éve volt: a munkaerőhiány, a magas fluktuáció és a béremelkedések komoly fejtörést okoznak a vállalatoknak. A kékgalléros munkaerőhiány a munkaerő-közvetítő partnereinél 3-10 százalékos – emelte ki az ügyvezető igazgató. A főként autóipari és elektronikai területen tevékenykedő cég által kiközvetített dolgozók 70 százaléka két hónapon belül már nem dolgozik az adott vállalatnál – mutatott rá Ottó Csaba azt is jelezve, hogy ez “megöli a cégeket” és a minőségre is kihat.

Béremelések: ez áll a háttérben
A gazdaság válság óta a legnagyobb béremelési hullám figyelhető meg a magyar gazdaságban. Elemzések szerint a bérek növekedése mögött két tényező áll: a munkaerőhiány és a minimálbér, garantált bérminimum emelése. Ha az adatok mögé nézünk, akkor érdekes fordulat látszik a kis cégek körében.