Eseménydús indulás januárban

2013. december 20. péntek - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

A 2013-as évet meghatározó összes nagyobb téma megjelent már rögtön az év elején. Zajlott a trafikügy, az államhoz került az e-útdíj tender, előre rettegett mindenki az online kasszáktól. És kiderült, hogy maradt néhány hiba az új munka törvénykönyvében.

Kép:PP archív

Már januárban voltak jelek, hogy esetleg mégsem indulnak el az adóhatósághoz bekötött pénztárgépek. Matolcsy György – akkor még nemzetgazdasági miniszterként – azt mondta, hogy az új típusú pénztárgépek bevezetésének ütemezését a realitáshoz igazodva, a műszaki, technikai feltételeknek teljes mértékben megfelelve határozzák meg. Nem zárható ki, hogy – részben a beérkezett észrevételekben megfogalmazott érvek figyelembevétele alapján – a 2013. április 1-jei céldátum módosításra kerül a jogszabály véglegesítése során – hangzott el akkor.

A változásban érintett cégek legnagyobb érdekvédelmi szervezete, az IVSZ korábban a rendelet újragondolását kérte a kormánytól, mivel úgy vélte, hogy a tervezett március 31-ei határidő tarthatatlan. A szövetség szerint a rendelet ütemezési idejénél minimum egy év az ideális határidő, valamint a lépcsőzetes és csoportos bevezetési elv. Az IVSZ azt is kérte, hogy az előírt informatikai modernizációhoz a kormány nyújtson vissza nem térítendő támogatást uniós közösségi pénzből, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében.

Megvannak a szabad vállalkozási zónák
A januárban kormány véglegesítette a szabad vállalkozási zónák listáját. Ennek értelmében az ország társadalmi-gazdasági leszakadással leginkább érintett 47 térségére vonatkoznak a kormány által meghirdetett különleges kedvezmények. E térségek jelentős része Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található.

Már akkor is volt némi káosz, az IVSZ például felvetette, hogy az új előírásoknak megfelelő pénztárgépek nem kaphatók egyetlen pénztárgépgyártónál sem. A feltételeknek megfelelő új gép fejlesztési ideje legalább 4–12 hónapot vesz igénybe. A fejlesztést követő tesztelésre és az így kiszűrt hibák kijavítására legalább plusz egy hónapra lenne szükség. Az ezután esedékes engedélyezési eljárás átfutási ideje megint csak egy hónap, amennyiben nincs szükség hiánypótlásra vagy más korrekcióra . Akkori véleményük szerint 8-10 hónapos átfutás lett volna a reális.

Az elektronikus útdíj bevezetése körüli hercehurca már javában zajlott januárban, éppen egy hónappal tolták el a tervezett bevezetést, mivel a tender nyertese, a Getronics január 14-én 30 napos haladékot kért és kapott az ajánlatkérő Állami Autópálya Kezelő Zrt.-től, hogy tovább tárgyalhasson az alvállalkozójával. Pár nappal később visszalépett az útdíjrendszer kiépítésétől. Orbán Viktor miniszterelnök két nappal később már mindenkit arról biztosított, hogy az állam megoldja a feladatot saját hatáskörében. „Köszönjük szépen, nagyon jót szórakoztunk, jó mulatság volt, kiírtuk a pályázatot, beadták a cégek, elbíráltuk, szerződni akartunk, aztán nem írták alá. Még egyszer ezt a kabarét nem adjuk elő” – közölte a miniszterelnök az MTI tudósítása szerint a kormányülést követően.

A harmadik 2013-as „saga” is újabb fordulatokkal gazdagodott. A nemzet (akkor még csak tervezett) trafikjai árukörének bővítéséért lobbiztak az érdekeltek, mondván, a dohánytermékek, valamint sorsjegyek és szerencsejátékok mellett a jövedelmező működéshez az égetett szesz, a kávé, az energiaital, az üdítő és az ásványvíz is kerüljön be az árusítható termékek közé.

Gyanús a távolléti díj az új Mt-ben
A frissen hatályba lépett 2012. évi Munka Törvénykönyvének a távolléti díjról szóló új szabálya (149.§) okozott fejtörést. A törvény mintha túlságosan törekedett volna a pontosságra, ezért 174 óra (21,75 munkanap/hó) alkalmazásával írja elő a távolléti díj meghatározását. Így előfordulhat olyan eset, hogy ha egy minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló februárban venné ki a szabadságát, akkor a törvény szerint járó bér nem érné el a bérminimumot.
A minimálbér emelés is jó pár cégnek okozott gondot. A minimálbér 5,4 százalékkal, 98 ezer forintra, míg a kötelező bérminimum 5,6 százalékkal, 114 ezer forintra emelkedett. Azokban az ágazatokban, amelyekben jellemzően magas a minimálbéren, illetve a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya – és ezáltal különösen érzékenyek ezek emelésére – a kormány az első félévben költségvetési támogatást biztosít a bérköltség-növekedés ellentételezésére. A kormányrendeletet, amely a támogatási kérelem benyújtásának feltétele, márciusra ígérték.