Ennél már csak jobb jöhet?

2011. november 28. hétfő - 07:41 / piacprofit.hu
  •    

Az üzleti és fogyasztói várakozások is minimálisan, a statisztikai hibahatáron belül, de javultak - derül ki a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) novemberi értékéből.

Az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti bizalmi index csökkenésének megállása a szolgáltató cégeknek köszönhető, ezek várakozása ugyanis több havi markáns csökkenés után a szeptemberi szintre emelkedett vissza. Az ipari bizalmi index minimálisan rosszabb lett, az elmúlt időszaki termelés és a rendelésállományok megítélése – az exportrendeléseké is – romlott, a készleteké és a termelési kilátásoké javult. Az építőipari bizalmi index értéke – az októberi növekedés után – novemberben nem változott. Az előző három hónap termelési színvonalának megítélése tovább romlott, a rendelésállományok értékelése lényegében nem változott az egy hónappal korábbihoz képest. A kereskedelmi bizalmi index értéke novemberben az előző havi jelentős csökkenésnél kevésbé emelkedett. A rendelésekre vonatkozó várakozások kis mértékben emelkedtek, romló eladási pozíció és jelentősen csökkenő készletszint mellett. A szolgáltató szférában az üzletmenetet ugyan rosszabbnak ítélték a válaszadók, mint októberben, de az emelkedő forgalmi várakozások felülmúlták azt.

A foglalkoztatási szándék az iparban és a szolgáltatók körében kissé javult, az építőiparban nem változott, a kereskedelemben romlott. Enyhült a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az áremelési szándék minden ágazatban erősödött. Az építőiparban azonban ez csak a deflációs várakozások enyhülését jelentette, mivel továbbra is az árcsökkenést előre vetítők vannak jelentős többségben. A kereskedelmi cégek körében egy hónap alatt nemcsak az áremelést tervezők aránya nőtt jelentősen, hanem az árnövelés átlagos mértéke is. Erősödött a háztartások inflációs várakozása is. A magyar gazdaság várható helyzetének megítélése az iparban és a szolgáltatók körében javult, az építőiparban és főleg a kereskedelemben romlott, s e tekintetben pesszimistább lett a lakosság is.

A GKI fogyasztói bizalmi index értéke az egy éve tartó szinte folyamatos csökkenést követően novemberben stagnált. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét rosszabbnak ítéli meg, mint egy hónappal ezelőtt, a következő évben várható megtakarítási képesség megítélése viszont nem változott. Ugyanakkor a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlását az előző havinál valószínűbbnek tartották novemberben az emberek.

Járai: az irány jó
A magyar gazdaság mozgástere szűk, de a 2012-es költségvetésben kijelölt haladási irány jó Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács vezetője szerint. Ahhoz azonban, hogy a makrogazdasági mutatók tarthatóak legyenek, jövőre, de lehet, hogy még az idén további kiigazításokra lesz szükség. A volt jegybankelnök a költségvetés gyengeségeiről is beszélt a Joint Venture Szövetség által szervezett ebéden.

Mi lesz jövőre?

A magyar gazdaság helyzete 2011-ben döntő pontokon rosszabb az előző évinél, ahol pedig jobb – a külső egyensúly javulásán kívül – ott ez is csak látszat – írta a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2011-2012-es előrejelzésében. A gazdasági növekedés csak a jó időjárás okozta mezőgazdasági termés miatt gyorsul (a tavalyi 1,2%-ról 1,5%-ra). A munkaerőpiacon érdemi javulás nincs. Az államháztartás valós hiánya sokkal nagyobb a tavalyinál. (A strukturális, egyszeri tételeket nem tartalmazó hiány a 2009. évi 2%-ról 5%-ra emelkedik.) Az államadósság csak a magán-nyugdíjpénztárak államosítása és a devizatartalék mérséklése miatt csökken. (A jövő évi adószabályokról itt olvashat.)

A gazdaság fejlődésre és befektetésre kész része túladóztatott, a befektetési kedv és lehetőség romlott. A korábban felhalmozott makro-tartalékok egy részét a kormány elhasználta, a kisvállalkozások és a magánszemélyek jövedelemtartalékai kimerülőben vannak.

Az infláció 2009-2012 folyamán a 4-5 százalékos sávban ingadozik. Idén 3,8 százalék, jövőre – az adóemelések és a gyengülő forint hatására, a csökkenő vásárlóerő ellenére – ennél magasabb, 4,8% körüli éves átlagos áremelkedés várható. A 2012-re tervezett 2,5%-os államháztartási hiány elérése valószínűtlen. Egyrészt recessziós viszonyok között a gazdaság adóviselő képessége – az újabb és újabb adónemek ellenére – romlik. Másrészt a Széll Kálmán Tervben előirányzott rendszerszerű kiadáscsökkentés nagy része feledésbe menni látszik.

Ennél már csak jobb jöhet?

2009. augusztus 31. hétfő - 09:49 / PP/MTI
  •    

A GKI Gazdaságkutató Zrt., az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a magyar gazdaság visszaesése a nyáron elérte mélypontját, az idei év egészében a csökkenés mértéke 6,5 százalékos lesz.

 

2,2 %-os reálkereset csökkenés
Az első félévben a versenyszektorban mintegy 5 százalékkal emelkedett, a költségvetésiben 7 százalékkal csökkent a bruttó átlagkereset. Az előbbi mértékében szerepe volt, hogy az alacsonyabb jövedelmű fizikai dolgozók részaránya – mivel az elbocsátások elsősorban őket érintették – mérséklődött, ami emeli az átlagot. A nemzetgazdaság egészében a kimutatott reálkereset az első félévben 2,2 százalékkal maradt el a tavalyitól.

A kutatók szerint erre utal, hogy bár Magyarországon a második negyedévi GDP a vártnál is nagyobb mértékben, 7,6 százalékkal mérséklődött, júniusban az iparban és a kivitelben már csökkent a visszaesés üteme, az építőiparban pedig egyenesen növekedést regisztráltak.

Kisebb volt a kiskereskedelmi forgalom csökkenése is, ez azonban feltehetőleg a júliusi áfaemelés miatt előrehozott vásárlásoknak volt a következménye. A tavaszi csúcshoz képest kisebb lett a munkanélküliségi ráta is, bár ez alapvetően szezonalítással, a nyári idénymunkákkal magyarázható, ráadásul a legutolsó adat némi romlásról tanúskodik.

A pesszimizmus oldódását jelzi, hogy a nagy visszaesés után negyedik hónapja enyhén javul a GKI konjunktúraindexe. Az egész világban javuló befektetői hangulat mellett a Magyarország iránt növekvő bizalom tükröződik.

A külkereskedelem, az infláció és az alapkamat változásai

A külkereskedelmi egyensúly az I. félévben hatalmas, 2,1 milliárd eurós aktívumot mutat. Ez a behozatalnál sokkal kevésbé visszaeső kivitel következménye. Az államháztartás GDP-hez viszonyított hiánya várhatóan a kormány által megcélzott, a nemzetközi szervezetekkel egyeztetett 3,8 százalék körül lesz.

Júliusban az infláció a júniusi 3,7 százalékról az adóemelések hatására 5,1 százalékra emelkedett, ez azonban egyelőre kisebb a vártnál. A fogyasztói energiaárak őszi csökkentését is figyelembe véve éves átlagban 4,7 százalékos, az év végén 6,5 százalék körüli infláció várható, amit 2010 második felében várhatóan markáns csökkenés követ.

A GKI szerint az idei év végéig további kamatvágások valószínűek, az alapkamat az augusztus végi 8 százalékról december végére 7 százalék körüli szintre csökkenhet. 2009 második felében 270, éves átlagban 280 forint körüli euró árfolyam várható, az árfolyam-ingadozás a második félévben csillapodik.

Az egész világon nő az optimizmus
A nyári adatok a világgazdaságban és Magyarországon is a korábbinál valamivel kevésbé rossz gazdasági helyzetre utalnak. Világszerte jellemzően emelkednek a konjunktúra- és tőzsdeindexek, erősödika befektetők kockázatvállalási hajlandósága. Ez a reálfolyamatok viszonylagos javulását vetíti előre. Ugyanakkor ennek mértéke és tartóssága nagyon bizonytalan. A GKI szerint még nem látható, hogy a megindult készletfeltöltésnek köszönhető, illetve sok országban költségvetési forrásokkal megtámogatott kereslet (például roncsprémiummal serkentett autóértékesítés) nem fullad-e ki, illetve mennyire indít be öngerjesztő növekedési folyamatokat. 2010-ben az EU-ban éves átlagban még visszaesés várható.