Szerdán megkezdődött a jövő évi költségvetés általános vitája. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a vitát megnyitó expozéjában stabil, kiszámítható, feladatközpontú költségvetésnek nevezte a tervezetet, amely egyben a Széll Kálmán Terv 82 százalékos teljesítését is megvalósítja. A miniszter szerint a költségvetés kiszámíthatósága azt jelenti, hogy az Európai Unió 27 tagállama közül az 5., 6., 7. legalacsonyabb költségvetési hiánnyal rendelkező büdzsét nyújtotta be a kormány -adta hírül az MTI. Ez a költségvetés már építhet az államháztartási rendszerek megújítási folyamatának első eredményeire, a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott strukturális reformlépésekre, amelyek szerinte már meghozták első eredményeiket.
Matolcsy: jövőre már „önerőből" valósul meg a 3 százalék alatti hiány
Ismertette, hogy a 2012-es büdzsében a kormány 4,2 százalékos inflációval, a bruttó hazai termék (GDP) legalább 1,5 százalékos növekedésével, valamint 2,5 százalékos költségvetési hiánnyal számol. A tárcavezető szerint nagy teljesítmény, hogy az idei 2,94 százalékos deficitről csökken jövőre 2,5 százalékra az államháztartási hiány. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta idén sikerül először tartani, és 3 százalék alá vinni a tervezett költségvetési hiányt. Kifejtette, hogy ezt idén még „különleges, egyedi forrásokból" - a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer megszüntetése kapcsán - éri el az ország, jövőre azonban már „önerőből" valósul meg a 3 százalék alatti hiány, egyben strukturális egyenlegjavulás történik 2011-hez képest. Matolcsy György elmondta, hogy jövőre szerény fogyasztásbővüléssel és a beruházások 3 százalék körüli növekedésével számol a költségvetés tervezete.
A költségvetés jelentős, biztonságos, mintegy 300 milliárd forint összegű tartalékkal rendelkezik, tehát kiszámíthatóan lehet tervezni 2012-t - mondta a miniszter, majd hozzáfűzte: a büdzsének erénye az is, hogy lehetővé teszi - és egyben feltételként szabja - az államadósság további csökkentését. Ez azért is nagy eredmény, mert az Európai Unióban átlagosan 80, az eurózónában 88 százalék felett van a GDP-arányos államadósság. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a költségvetésben az államadósság utáni kamatfizetés szintje az idei 3,8 százalékról 3,6 százalékra csökken. Hozzáfűzte, hogy az elsődleges (az államadósság utáni kamatfizetés levonása utáni) egyenleg több mint egyszázalékos pluszban lesz.
A gazdasági növekedéssel kapcsolatban kifejtette, hogy az 1,5 százalékos GDP-bővülés biztonságosnak tekinthető. (Az elemzők csak 0,5 százalékos bővülést várnak.) A magyar gazdaság teljesítményét ugyanakkor „nagyon sok területen további injekciókkal kell erősíteni" ahhoz, hogy ezt a növekedést valóban elérje Magyarország. Hozzáfűzte: a költségvetés szempontjából kockázat a növekedés, „ezért mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy legalább a másfél, de inkább a két százalék feletti gazdasági növekedés" teljesüljön. A kormány dinamikus külkereskedelmi növekedésre, valamint a foglalkoztatás jelentős, több mint egyszázalékos bővülésére, a munkanélküliség esetében jelentős csökkenésre számít. Mintegy 200 ezer Start-munkahely jön létre, erre a jövő évi költségvetés 132 milliárd forintot biztosít.
Matolcsy György hangsúlyozta: a 2012-es költségvetés arra a gazdaságpolitikai elvre épít, hogy a reálgazdaságot erősítik a pénzgazdasággal szemben, a termelést, az ipart helyezve a középpontba. A kormány mindent támogat, ami helyi és hazai. Kiemelte: a költségvetést arra alapozták, hogy az államnak meg kell erősödnie a piaci folyamatokkal szemben, különösen azokon a területeken, ahol nem érvényesül a piac önszabályozó szerepe. „A hitelkorszakkal szemben előtérbe kell állítani a megtakarításokat" - mondta, hozzáfűzve, hogy mind az üzleti szféra, mind a magyarországi családok és az önkormányzatok köre is eladósodott, ezért a megtakarítások erősítése kiemelten fontos feladat.
Állami Számvevőszék: hiányoznak a háttérszámítások
Jó irányba mutat a 2012-es költségvetési törvényjavaslat, legfőképpen azért, mert végrehajtása esetén biztosított a központi költségvetés bruttó adósságának csökkenése - összegezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) véleményét a jövő évi büdzséről szóló törvényjavaslatról Domokos László, az ÁSZ elnöke. Domokos hangsúlyozta: előremutató, hogy a külgazdasági bizonytalanságok miatt a kormány a korábbi évekénél jelentősebb, mintegy 400 milliárd forintos tartalékot épített a jövő évi költségvetésbe, pozitívan értékelhető az Országvédelmi Alap létrehozása. Ugyanakkor kritikaként fogalmazta meg, hogy a számvevőszék véleményének kialakításakor még nem voltak ismertek az alap szabályozását megalapozó jogszabályok. Az ÁSZ-elnök szerint kedvező, hogy a javaslat több eleme - például az, hogy a kiadásokat ott tervezik, ahol a felhasználás ténylegesen megvalósul - is javítja az átláthatóságot. Jó irányba tett lépés az is, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap profiltisztításon megy keresztül, s a cél az, hogy abból a jövőben csak öregségi nyugdíjat fizessenek ki, és ehhez ne kelljen máshonnan származó forrást igénybe venni.
Az elnök kijelentette: az ÁSZ munkáját nehezítette, hogy a költségvetést nem alapozták meg háttérszámítások. Elismerte, a tervezési munkát megnehezítette, hogy a nyár közepére alapvetően megváltoztak a 2012-es büdzsé makrogazdasági körülményei. Az ÁSZ elnöke szerint a Széll Kálmán Terv alapján 2012-re tervezett 550 milliárd forintos megtakarítás megalapozottságát dokumentumok hiányában nem tudták teljeskörűen megítélni. Úgy vélte, a kormánynak arra is fel kell készülnie, hogy szankciók miatt az országnak mintegy 10 milliárd forintos nagyságrendben kell majd európai uniós pénzeket visszafizetnie. Bírálta azt is, hogy a tárcák az úgynevezett felülről nyitott előirányzatoknál több mint 8100 milliárd forintot terveztek be, ez nagyságrendjénél fogva eleve kockázatot jelent a hiánycél teljesítése szempontjából. Emlékeztetett arra, hogy a Költségvetési Tanács (KT), szeptember végén, a tervezet értékelésekor - Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke jelzésére - komoly kockázatként értékelte, hogy a jegybank várható vesztesége - mintegy 95 milliárd forint - nem szerepel a javaslatban. „A jelek szerint azonban az MNB anyagi helyzete és kilátásai az utóbbi pár hétben jelentősen javultak" - mondta, mivel a jegybankelnök a számvevőszéki és költségvetési bizottságában már arról beszélt, hogy mindössze 12 milliárd forint lesz az MNB vesztesége.
■ a nyugdíjrendszer stabilizálása,
■ az egészségügyi alap stabilizálása,
■ az egykulcsos, valódi 16 százalékos adórendszer kiteljesítése,
■ a Start-munkahelyek létrehozása,
■ az adózási "kiskapuk" bezárása.
Bizottsági álláspontok
Hosszú évekre elhúzódó euróválságra kell készülni, és ennek megfelelően kell a költségvetést alakítani - mondta Szijjártó Péter, a számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnöke a bizottság többségi álláspontját ismertetve, beszámolója elején jelezve azt, hogy az parlament valamennyi bizottsága nagy többséggel általános vitára alkalmasnak találta a 2012-es költségvetési törvényt.
Szijjártó szerint a jövő év fő célja, hogy Magyarország elrugaszkodjon a válságzónától, ennek pedig legfontosabb eszköze az államadósság csökkentése. Hangsúlyozta, hogy a büdzsében külön figyelmet fordítanak az államadósság újratermelődésének megakadályozására, vagyis a nagy rendszerek szervezésére, valamint a költségvetési hiány tartására. Elmondta, a költségvetésben a munkaalapú gazdaság létrehozását szolgáló öt fő cél közül az egykulcsos szja munka- család- és vállalkozásbarát, a Start munkaprogram jövőre 200 ezer jelenleg segélyen élő embernek ad munkát.
A bizottsági kisebbségi vélemények egyik ismertetője, Vágó Gábor úgy fogalmazott: nincs gazdasági koncepciója a kormánynak, illetve ami van, az az elrugaszkodás szóval írható le. „Ez elrugaszkodás a valóságtól, egy nagy ugrás a semmibe" - jelentette ki, az LMP képviselője. Szerinte a kormány megszorításokat vezet be a jövő évi költségvetéssel, még akkor is, ha ezt a szót nem használják. Ugyanerről beszélt a kisebbségi álláspont másik előadója, a jobbikos Nyikos László is, aki szerint a két nagyobb ellenzéki párt - a Jobbik és az MSZP - gazdaságpolitikailag és társadalompolitikai szempontból sem tartja elfogadhatónak a 2012-es költségvetést. Kijelentette: megszorítás, hogy 750 milliárd forintot kivonnak az államháztartásból, és társadalmilag elfogadhatatlan, hogy a gazdagok arányos teherviselése helyett a fogyasztás megadóztatásával a szegények kerülnek nehéz helyzetbe. Szerinte a költségvetés az eszközt emeli céllá azzal, hogy az államadóság csökkentését és a hiánycél mindenáron való tartását favorizálja, ahelyett, hogy az állampolgárok minél jobb boldogulását tartaná szem előtt.
