Eljárás indult Magyarország ellen a telefonadó miatt

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság csütörtökön a tavaly nyáron bevezetett telefonadó miatt.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Bruxinfo úgy értesült, hogy a testület szerint az adónem kapcsán ugyanazok az aggályok merülnek fel, mint a 2010 őszén bevezetett ideiglenes távközlési adóval összefüggésben.

Uniós irányelv
A 2002-ben született, és 2009-ben módosított elektronikus távközlési irányelv, amely a távközlés állami engedélyezésének szabályait határozza meg az egész Európai Unióban, azt mondja, ki, hogy a távközlési szolgáltatókra kivetett "igazgatási díjak" nem lehetnek nagyobbak, mint azok a költségek, amelyeket az engedélyezési és ellenőrzési rendszer fenntartása jelent az állam számára.
Brüsszel szerint a telefonadót csak a távközlési szektor vállalatainak kell megfizetni, az abból származó bevételeket viszont nem a szektor fejlesztésére, hanem „azokon túlmenő célokra” fordítaná a kormány, erre viszont az engedélyeztetési irányelv rendelkezései szerint nincs lehetőség.

Hivatalos felszólító levelet kaptunk

Az eljárás megindításának tényéről a Távirati Iroda egy meg nem nevezett uniós forrásra hivatkozva közölte, hogy a bizottság  úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött a magyar kormánynak, amivel az uniós jog szerint elindult a kötelezettségszegési eljárás. Az uniós tisztviselő rámutatott, hogy a 2012-ben a telefonhívásokra és a szöveges üzenetekre kivetett adó a 2010-ben a távközlési szektorra kivetett különadó kivezetését követi, és a bizottság a különadó miatt is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, azt az ügyet pedig jelenleg az Európai Bíróság tárgyalja.

Ez nem díj, hanem adó

A hírre reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményben jelezte, hogy Magyarország nem kívánja módosítani a távközlési adóról szóló törvényt. A kormány álláspontja szerint a Bizottság által vitatott intézkedés teljes mértékben megfelel a közösségi jognak.

A Bizottság által vitatott adó a tárca álláspontja alapján jól illeszkedik a kormány jövedelmi adók súlyának csökkentését és a forgalmi-fogyasztási adók súlyának növelését célzó politikájába, továbbá a kormány számításai szerint az adóból származó bevételek a következő években, hosszú távon is kiszámíthatóvá teszik az államháztartást. 

Az NGM közleménye ennek alátámasztásaként azzal érvel, hogy az Európai Bizottság a telefonadót illetően azt kifogásolja, hogy mivel a telefonadó kifejezetten a távközlési társaságokra vonatkozik, sérti a 2002/20/EK irányelv (engedélyezési irányelv) azon előírását, mely szerint a távközlési szektort csak olyan díj terhelheti, amely az engedélyezési költségekkel arányban áll. Magyarország álláspontja szerint azonban telefonadó – nemcsak elnevezésében, hanem tartalmában is – nem díj, hanem adó, ezáltal nincs összefüggés a hivatkozott irányelvvel. Az irányelvnek nem is lehetett célja adójogi szabály alkotása, hiszen azt nem az adójogszabályokra vonatkozó eljárási rend szerint – nem egyhangúsággal – fogadták el.

A telefonadó célja az NGM közleménye szerint az, hogy jelen gazdasági környezetben az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adózók fokozottabban vegyék ki részüket az államháztartás egyensúlyának javításában. A telefonadó – rá vonatkozó uniós jogszabály hiányában – jogszerűen, nemzeti hatáskörben hozott törvényi intézkedés. Erre tekintettel Magyarország kész arra, hogy álláspontját a kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság előtt is megvédje.

Tavaly 12,2 milliárd folyt be a telefonadóból

Dumaadó: nem halunk bele?
Az új adó bevezetésekor elsősorban a mobiltelefonálás költségeinek növekedésére számítottak a vállalkozások. Mivel számukra a mobilitás és az azonnali reagálásra való képesség a verseny része, nem valószínűsítették, hogy emiatt zsugorodni fog a mobilforgalom. Különösen, hogy a válság hatására már rég racionalizálták telefonálási szokásaikat.
A távközlési forgalmi adóra vonatkozó szabályok 2012 július 1-től hatályosak, a fizetési kötelezettség szeptember 1-jétől él. Az adó mértéke percenként két forint a vezetékes és mobil fogalom után, s ugyanennyi fizetendő sms-enként is. Ebből a forrásból a kormányzat tavaly 30, az idén 50-60 milliárd forintot várt az adónemmel kapcsolatos tervek nyilvánosságra hozatalakor.

Az előzetes adatok szerint 2012-ben 12,2 milliárd forint folyt be, 2013-ra 40 milliárdot terveztek. A szolgáltatók jórészt áthárították a terhet a fogyasztókra.

 

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo