A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adataiból kiderült, hogy sem a szeszes italok és dohánytermékek körében, sem az üzemanyagok árában nem történt akkora ugrás, mint tavaly. Többek közt ennek köszönhető, hogy alig emelkedett az árszínvonal. Másrészt a havi kétszeres ingyenes készpénzfelvétel hatására a banki és pénzügyi szolgáltatások ára 8,7 százalékkal csökkent alig egy hónap alatt.
Azért a benzin drágult
A szezonálisan igazított éves maginfláció februárban 2,8 százalékra lassult a januári 3,4 százalékról. A nyugdíjas fogyasztói kosárra mért infláció éves szinten 0,3 százalékos csökkenést mutatott, az előző hónaphoz képest pedig nem változott.
Egy hónap alatt az élelmiszerek 0,2 százalékkal drágultak. Az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség és gyümölcs ára 1,6 százalékkal nőtt, a csokoládé, kakaó 1,0 százalékkal lett drágább, a tej ára 0,9 százalékkal, a szalámi, szárazkolbász, sonka ára 0,8 százalékkal emelkedett. Csökkent azonban a cukor ára 2,8 százalékkal, az étolajé 1,5 százalékkal, a kenyéré 0,7 százalékkal és a baromfihúsé 0,6 százalékkal.
A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) drágultak egy hónap alatt, átlagosan 0,6 százalékkal, ezen belül a járműüzemanyagok ára 1,5 százalékkal emelkedett. A szeszes italok olcsóbbak lettek, mint januárban, a dohányáruk 1,0 százalékkal kerültek többe. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,1 százalékkal nőtt. A háztartási energia ára nem változott az előző hónaphoz képest. A ruházkodási cikkekért 1,2, a szolgáltatásokért 0,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
Alig drágult a sör
2013. februárhoz viszonyítva az élelmiszerárak nem változtak. Ezen belül drágult egyebek közt a sajt 10,5 százalékkal, a tej 8,9 százalékkal, a sertéshús 1,7 százalékkal, csökkent viszont a liszt ára 19,4 százalékkal, a cukoré 14,4 százalékkal, az étolajé 12,6 százalékkal, a tojásé 12,3 százalékkal és a kenyér 3,4 százalékkal lett olcsóbb. A friss zöldségek ára 1,7 százalékkal emelkedett, a gyümölcsöké viszont 7,2 százalékkal csökkent.
A legnagyobb mértékben, 8,1 százalékkal a szeszes italok és dohányáruk ára nőtt a dohányáru 17,9 százalékos drágulása miatt, míg a bor és a tömény italok ára csökkent, és a sör is csak 0,7 százalékkal került többe, mint tavaly februárban.
A szolgáltatások ára 2,1 százalékkal emelkedett, ezen belül csökkent viszont a víz- és a csatornadíj átlagosan 11 százalékkal, a helyi tömegközlekedés ára 6,8 százalékkal mérséklődött, ám a távolsági tarifák 13,0, a taxié 7,8 százalékkal emelkedtek. A postai szolgáltatások 5,8, a színházjegyek 6,0 százalékkal drágultak.
Az egyéb cikkek körében 1,5 százalékos árcsökkenés történt, ezen belül a járműüzemanyagok ára 4,6 százalékkal csökkent. A ruházkodási cikkek 0,2, a tartós fogyasztási cikkek 0,6 százalékkal kerültek kevesebbe, mint egy évvel korábban.
A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben, 10,3 százalékkal. Ezen belül a távfűtésért 13,0, az elektromos energiáért és a vezetékes gázért 11,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni tavaly februárhoz viszonyítva
A következő hónapokban is visszafogott inflációra számítanak az elemzők, miután a februári fogyasztói árindex lényegesen alacsonyabb lett a piac által vártnál. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint az idén az első félévben továbbra is nagyon visszafogott lesz az infláció alakulása, mivel még legalább két rezsicsökkentés lesz. Éves átlagban így 1 százalékkal nőhetnek a fogyasztói árak.
A maginfláció úgy tudott érdemben csökkenni, hogy közben a gazdaság teljesítménye erőteljesen „robogott", az ipar 6,1 százalékos bővüléséhez mérten rendkívül visszafogott volt az infláció – hangsúlyozta az elemző. Véleménye szerint erre az a lehetséges magyarázat, hogy a magyar gazdaságot kínálati impulzus érte. Ez azt jelenti, hogy megnő a termelési kapacitás, ami egyszerre növeli a GDP-t, és csökkenti az inflációt – fejtette ki.
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője rámutatott: gyakorlatilag stagnálást mutattak az árak februárban, annak ellenére, hogy a háztartási energiaárak tavalyi első csökkentésének hatása kiesett a mutatóból, és ez nagyobb mértékű emelkedést indokolt volna. A meglepetést véleménye szerint túlnyomó részben a szolgáltatások árainak egyhavi 0,3 százalékos visszaesése, illetve éves szinten a vártnál lényegesen kisebb mértékű, 2,1 százalékos növekedése okozta, ami elsősorban az ingyenes készpénzfelvétel bevezetésének köszönhető.
Kiemelte: kedvező, hogy a maginfláció 2,8 százalékra, azaz a 3 százalékos inflációs cél alá csökkent. Hozzátette, hogy a maginflációban továbbra is megjelennek egyedi hatások, amelyek az év során kiesnek, így az év második felében a maginflációs mutató tovább mérséklődhet. A TakarékBank szakértője az első félévben 0,5 százalék körül, a második félévben 1 százalék körül ingadozó inflációval számol, az éves átlagos fogyasztói áremelkedés várakozása szerint 0,8-1 százalék lehet 2014-ben.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője is hangsúlyozta, hogy az energia- és az élelmiszerárak hatását kiküszöbölő maginflációs mutató 2,8 százalék volt, ami jól mutatja, hogy elsősorban ez a két fogyasztói termékcsoport felelős a rekordalacsony árindexért. Hozzáfűzte, hogy a jövedéki adó emeléseknek és a dohány kiskereskedelmi árrése emelkedésének köszönhetően továbbra is a szeszes ital és a dohánytermékek ára nőtt a leginkább éves szinten. A szolgáltatásokon belül azonban kiugró mértékben nőtt a pénzügyi szolgáltatások díja is, ami a tranzakciós illeték évközi emeléseinek köszönhető, bár ezt némileg ellensúlyozta a februártól ingyenessé tett havi kétszeri készpénzfelvétel.
Az Erste elemzője az év hátralevő részében az infláció fokozatos emelkedését várja, elsősorban a tavalyi alacsony bázis következtében, éves átlagban 1 százalékos fogyasztói árindexszel számol. Hozzátette, hogy ez nagyban függ a forint idei alakulásától is, ha tartósnak bizonyul a gyenge forint, akkor az idővel beépül az inflációba is.
Gyengülhet a forint
„A vártnál is alacsonyabb februári inflációs adat egyelőre nem okozott komolyabb piaci reakciót, de az ennek hatására erősödő kamatcsökkentési várakozások, és a feltörekvő piacokról továbbra is kiáramló pénz miatt a forint fokozatos gyengülésére számítunk. Emiatt a megtakarítással rendelkezők számára a devizakitettség növelését javasoljuk” – nyilatkozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
„A várakozásokat is alulteljesítő februári infláció tovább erősíti azt a várakozást, hogy az MNB márciusban tovább csökkenti a jegybanki alapkamatot, feltehetően 10 bázisponttal. Ezt erősíti Pleschinger Gyula, az MNB Monetáris Tanács tagjának tegnapi nyilatkozata is – tette hozzá Horváth István. – A tovább csökkenő alapkamat, valamint a feltörekvő piacról kiáramló likviditás miatt folytatódni fog a forint trendszerű gyengülése, akár a 320 forintos euróárfolyamig. A gyengülő forintvárakozások miatt pedig a devizakitettség növelését javasoljuk a megtakarítással rendelkezők számára.”
