Egyre többen látják a fényt az alagút végén

2011. január 24. hétfő - 07:40 / piacprofit.hu
  •    

2011 januárjában az üzleti bizalmi index emelkedett, a fogyasztói viszont csökkent, összességében pedig 2006 elején volt utoljára ilyen magas a GKI (szezonális hatásoktól megtisztított) konjunktúraindexének értéke - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. által - az Európai Unió támogatásával - készített felmérés szerint. A 2009 tavaszi mélypont óta az üzleti várakozások szinte töretlenül törnek felfelé, a fogyasztóké viszont a választások előtt különösen gyors javulás után immár második hónapja csökken, bár továbbra is igen kedvező.

 

Kamatemelés várható
Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa ma kamatdöntő ülést tart, az elemzők többsége arra számít, hogy a monetáris tanács megemeli a jegybanki alapkamatot, mégpedig 25 bázisponttal 6,00 százalékra. A Reuters hírügynökség múlt héten kiadott elemzése szerint az általuk megkérdezett elemzők megemelték idei kamatvárakozásukat, és többségük 25 bázispontos kamatemelést vár hétfőn, illetve arra számít, hogy az így 6 százalékra emelkedő jegybanki alapkamat nem változik az idei év végéig. Az MTI londoni tudósítása szerint általánossá vált az a várakozás a londoni elemzői közösségben, hogy a magyar jegybank monetáris tanácsa hétfőn esedékes idei első kamatdöntő ülésén ismét végrehajthat egy negyed százalékpontos kamatemelést. A Napi Gazdaság hétvégi száma szerint a magyarországi banki várakozások nagyon kiegyensúlyozottak. A hazai banki elemzők a monetáris tanács hétfői döntésével kapcsolatban optimistábbnak tűnnek, egyes elemzők komoly esélyt adnak a kamattartásnak is.

Az üzleti szférán belül kisebb-nagyobb mértékben minden ágazatban erősödött az optimizmus. Az iparban a változás szerény. A válaszolók elsősorban saját termelésű készletállományukat érezték kisebbnek, de a következő időszaki termelési kilátások is javultak valamelyest. Az elmúlt időszak termelésének megítélése viszont határozottan romlott, s a rendelésállományt – az exportét is – kisebbnek látták. A kapacitáskihasználás javult, a szerződésállománnyal lefedett termelési időszak hossza nőtt az egy negyedévvel korábbihoz képest. Az építőipari bizalmi index – a decemberi csökkenés után – januárban minimálisan, de növekedett. E mutató értéke az elmúlt négy hónapban összességében stagnált, jelezve, hogy az ágazat kilátásai egyelőre nem javulnak.

Januárban számottevően romlott az előző három hónap termelési színvonalára és a rendelésállományra vonatkozó megítélés, érdemben javultak viszont a foglalkoztatási várakozások. A kereskedelmi bizalmi index értéke januárban tovább emelkedett. A rendelésekre vonatkozó várakozások jelentősen javultak, enyhén csökkenőnek érzett készletszint és kissé romló eladási pozíció mellett. A szolgáltatói bizalmi index jelentősen javult, amiben a forgalmi és létszámvárakozások optimistábbá válása játszotta a fő szerepet. Az elmúlt időszak forgalmának megítélése stagnált. A válaszadók tevékenységének bővülése előtt a kereslethiány jelenti a fő akadályt.

Egyre több munkahely és olcsóbb áruk

Az iparban és az építőiparban érezhetően javult, a szolgáltatásokban és a kereskedelemben viszont – ez utóbbinál három hónapos javulás után – romlott a foglalkoztatási szándék. Decemberben az iparban a válaszadók 12%-a tervezett létszámnövelést, januárban már 19%. A leépítést tervezők aránya 15%-ról 14%-ra mérséklődött, a bővítést tervezők aránya tehát ismét meghaladta a csökkentésen gondolkodókét. A foglalkoztatási szándék együtt nő a vállalatmérettel, a kisvállalati tervek egyenlege még negatív. A lakosság munkanélküliségtől való félelme viszont erősödött.

Az iparban és a szolgáltató cégeknél kissé mérséklődött az áremelési törekvés. Az építőiparban a helyzet változatlan, továbbra is az árcsökkentésre számítók vannak többségben. A kereskedelmi cégek körében viszont jócskán emelkedett az áremelést tervezők aránya, miként a tervezett árnövelés átlagos mértéke is.

A fogyasztók inflációs várakozása is erősödött. A magyar gazdaság kilátásait az iparban és a szolgáltatói szektorban kissé kedvezőbben ítélték meg a válaszadók, mint tavaly év végén, a kereskedelemben nem volt változás, az építőiparban viszont tovább erősödött a pesszimizmus. A javulásra és romlásra számítók aránya nemzetgazdasági átlagban lényegében azonos, legpesszimistább az építőipar, legoptimistább a kereskedelem. A fogyasztók valamivel kedvezőbbnek látták az ország helyzetét, mint decemberben.

Nincs megelégedve a lakosság az anyagi helyzetével

A fogyasztói bizalmi index második hónapja csökken. Januárban a lakosság a saját pénzügyi helyzetének következő egy évét, valamint várható megtakarítási képességét is kedvezőtlenebbnek látta, mint decemberben. A nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségének megítélése jelentősen, míg a jövőre vonatkozó kis mértékben csökkent. A lakosság saját anyagi helyzetéről alkotott véleménye a decemberi jelentős visszaesést követően januárban tovább romlott. A fogyasztók továbbra is sokkal pozitívabban viszonyulnak a jövőhöz, mint a múlthoz, bár az olló zárul.

Versenyképesebb régió

A versenyképességi index (VEX) 2010 harmadik negyedévében jelentősen, az üzleti környezetet jellemző index (ÜX) pedig enyhén, két ponttal 34-re javult – közölte január elején a GKI Gazdaságkutató Zrt. a Microsofttal közös felmérése eredményét. A versenyképességi index alakulását a V4-ek körében, valamint Ausztriában, Szlovéniában és Romániában vizsgálták. A versenyképességi index 2010 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest Romániában 0,5 százalékkal csökkent, Csehországban 2,1 százalékkal, Szlovákiában 1,5 százalékkal, Magyarországon 1,2 százalékkal emelkedett. A magyar versenyképességi index 2010 harmadik negyedévi, regionális összehasonlításban jelentős javulásában a fő szerepet az export bővülése, továbbá a gyengébb forintárfolyam játszotta.

A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke 2010 második negyedévéhez képest Csehországban igen erőteljesen, 4,4 százalékkal, Szlovákiában 2,5 százalékkal, Ausztriában 2,1 százalékkal, Magyarországon pedig 1 százalékkal nőtt, a többi vizsgált országban csökkent. A makrogazdasági teljesítmény javulásának fő forrása Csehországban és Szlovákiában a beruházás és az export, Ausztriában és Magyarországon csak az export bővülése volt. A beruházások csökkenését a többi vizsgált országban a kiviteli expanzió, a külső kereslet élénkülése nem ellensúlyozta.

A kormány az ÚSZT-ben bízik
Az Új Széchenyi Tervhez (ÚSZT) érkezett visszajelzések nagyon pozitívak, ismét megjelent a remény a munkahelyteremtésben, a foglalkoztatás bővítésében és a kis- és középvállalkozások megerősítésében – nyilatkozta a hétvégén Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára. A fejlesztéspolitikai államtitkár szerint az Új Széchenyi Tervhez köthető remény, lendület, újraindulás nemcsak a kis- és középvállalkozásokat érinti, hanem az állam, a közszféra képviselőit is, a fejlesztéspolitikában bekövetkezett váltás pedig a megújulás szellemiségét képviseli, amelynek végeredménye az lehet, hogy a magyar polgárok jól érzik magukat saját országukban.
A pályázati rendszer egyszerűsítése során a támogatási folyamatot újra szabályozták, rövidítették a bírálati időt és gyorsítják a kifizetéseket, preferálják az automatikus elbírálású pályázatokat, eltörölik a bonyolult és időigényes kétfordulós eljárási rendet – mondta Molnár Ágnes. Ugyancsak változás, hogy hiánypótlásra egy alkalommal lesz lehetőségük a pályázóknak a jövőben, annak érdekében, hogy rövidüljön a bírálati idő. Könnyítést jelent az is, hogy eltörölték a felesleges jelentési kötelezettséget, és csak a befejezés közeledtével kell beszámolni a projektgazdának a fejlesztés állásáról. Az elszámolás során a számlabeadástól számított 60 napról 45-re mérsékelték a kifizetési határidőt, továbbá bevezették az egyszerűsített, átalány alapú elszámolási lehetőséget.Fontosnak tartotta az államtitkár, hogy a pályázatok elkészítésére kellő idő álljon rendelkezésre az átgondolt fejlesztések érdekében, amely a fenntarthatóságot is erősíti. A technikai egyszerűsítések között említette az államtitkár, hogy elektronikus adathordozón, CD-n is be lehet adni a pályázatot, így egy több száz oldalas pályázat esetén a nyomtatás nem kötelező. Ezen kívül rövidebb adatlapokat kell majd beadni, az azokban szereplő adatmezőket lecsökkentették, valamint egyszerűsítették a nyilatkozattételt. A beadáskor csak arról kell nyilatkoznia a pályázónak, hogy a szükséges mellékletekkel rendelkezik, amelyeket a szerződéskötéskor kell csatolni.
Már működnek az Új Széchenyi Terv információs pontok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, a MAG ZRT-nél, az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft-nél illetve a regionális fejlesztési ügynökségeknél, valamint folyamatosan lehet tájékozódni a fejleményekről az Új Széchenyi Terv hivatalos honlapján. Ezen túl minden megyére kiterjedő országjáró sorozat kezdődik, hogy az új pályázati lehetőséget, a rendszer egyszerűsítését megismertessék az érdeklődőkkel.