Egyre több teher a vállalkozásokon

Két évvel a második Orbán-kormány megalakulása után a helyzet a kkv-k szempontjából egyáltalán nem szívderítő: növekvő terhek, finanszírozási gondok, szűkülő piac, bizonytalan környezet. S ha az elhúzódó gazdasági válságot számításba is vesszük, a félidős mérleg akkor is az: az ország a lehetőségei alatt teljesített, ennek főoka pedig a kiérleletlen és az összefüggéseket figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitika, amelynek árát mindannyian fizetjük. A kkv-szektor az átlagnál többet. 2011-ben a gazdaság remélt feléledése elmaradt, az ország adósságállománya érdemben nem csökkent, a deficitcél ismét csak a vállalkozásokat sújtó erőfeszítések árán volt tartható. A romló gazdasági helyzet miatti leminősítések és a visszahívott IMF-fel megkezdődött huzavona sem javította a vállalkozói környezetet.

Az összeállítás előző részét itt olvashatják. 

A miniszterelnök országértékelő beszédében 2011. februárban azt mondta: 2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás esztendeje, 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz. Tíz hónappal később, decemberben már 2013-at nevezte meg az elrugaszkodás éveként. A 2011-re előirányzott megújulás nem sikerült.


Kép:PP/FényesGábor

Se az szja, se a társasági adó nem segített

Többletterheket hoztak, és a piacot sem bővítették a 2010 második felétől és a 2011 januárjától hatályos szabályozóváltozások. Nem élénkítette a keresletet a személyi jövedelemadózásban a 290 ezer forint fölötti jövedelműekhez és a gyermekes családokhoz került 500 milliárd körüli összeg sem: a pluszpénzeket nem költötték el belföldön. Az egykulcsos szja a többség számára - bérkorrekció nélkül - jövedelemcsökkenést hozott. A kkv-körnek a gyakorlatban semmilyen könnyebbséget nem jelentett a 10 százalékos kedvezményes társaságiadó-kulcs kiterjesztése: vagy nem voltak nyereségesek, vagy már addig is 10 százalékkal adóztak, mert nyereségük korábban sem haladta meg az 50 millió forintot.

Rossz az adórendszer

Békesi László
Fotó: PP/archív
Békesi László
2011 áprilisában több nyilatkozatában is kijelentette: a jelenlegi adóverseny összetételében rossz Magyarország számára, a munkáltatókat terhelő adók csökkentése hatékonyabb lenne. Ráadásul a magyar adórendszer versenyképességi szempontból sem jó: kiszámíthatatlan, egyszeri, utólagos, visszamenőleges és szektorális.

Az adóterhelés összességében nem csökkent, csak átcsoportosítás történt, de a magyar vállalkozások zömét kitevő és a dolgozók döntő hányadát foglalkoztató kkv-k helyzete nem javult. A felső szja-kulcs megszűnése és az alsó kulcs egy százalékpontos mérséklése csak a magas jövedelmek terheit csökkentette, ez a kkv-körben nem jellemző. A minimálbér és a garantált bérminimum nőtt, és az addig adómentes minimálbér is 16 százalékkal adózni kezdett. A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértékét fél százalékponttal emelték. Mindez a kkv-knál a bérterhek növekedését jelentette. A változások nemhogy munkahelyteremtésre nem ösztönözték őket, hanem egyre vonzóbbakká váltak számukra a „kreatív megoldások".

Amire a szakemberek korábban figyelmeztettek, bekövetkezett: a banki különadó visszavetette a hitelezést, hátráltatta a gazdaság növekedését, ami megint csak elsősorban a hitelhez amúgy is nehezen jutó kkv-kat érintette negatívan. Az ÚSZT pályázatainak nagy hányadát továbbra is a klasszikus infrastruktúra-fejlesztési kiírások adták, a kkv-k számára nem bővültek jelentősen a lehetőségek.

Nem jól működik

Chickán Attila
Kép:PP/FényesGábor
Chikán Attila 2011 szeptemberében a közgazdász-vándorgyűlésen azt mondta: jól működő gazdaságban nem változtatják meg folyton az innováció intézményrendszerét, nem vetnek ki különadókat olyan innovatív szektorokra, mint amilyen a telekommunikációs vagy a gyógyszerágazat, nem háborúznak a bankokkal, hanem integrálják őket a gazdaságba, és a kkv-k fejlesztéséről sem csak a szlogenek szintjén esik szó. És nem célszerű szembeállítani egymással a multikat és a kkv-szektort.

Széll Kálmán Terv: nincs nagy mozgástér a vállalkozói szférában

A 2011. március elsején ismertetett Széll Kálmán Terv (SZKT) jelentős, szerkezeti átalakításnak nevezett változásokat harangozott be, amelyeknek három deklarált célja volt: az államadósság csökkentése, az adósság újratermelődésének megakadályozása és a magyar gazdaság fellendítése. Az SZKT tizenegy fejezete - munka, nyugdíj, közösségi közlekedés, oktatás, egészségügy, vállalkozások, megélhetés, állam, államadósság-csökkentő alap, akcióterv - mindegyikének témáját az adóssághoz társították. A szöveg szerint az ország újjászervezése magasabb gazdasági növekedésben, bővülő foglalkoztatásban, javuló versenyképességben és középtávon fenntartható pénzügyi egyensúlyban jelenik meg. (Többek között a Széll Kálmán Terv hatásairól is beszél Vértes András a GKI elnöke ebben az interjúban.) Ebben a tervben már szerepeltek új bevételt hozó döntések - például az elektronikus útdíj -, és az is, hogy 2013-2014-ben a társasági adó általános szintje nem csökken 19 százalékról 10 százalékra.

A Széll Kálmán Tervben a kormány kimondta: „mindaddig, amíg a magas adósságszolgálat a költségvetéstől forrásokat igényel, nincs mód a vállalkozásokat terhelő adók és járulékok további csökkentésére". Elismerte azt is, hogy nincs nagy mozgástér a vállalkozói szférában, magasak a hazai hitelfelvétel költségei, a körbetartozások elviselhetetlenül magas állománya pedig ellehetetleníti vállalkozások jelentős részét. Ugyanakkor a dokumentum optimistán leszögezte: „a rossz gazdasági folyamatoknak már az eddigi akciótervekkel megálljt parancsolt az új kormány". S ha a Széll Kálmán Tervet a piacok megismerik, „az újabb jelzés lehet számukra, hogy a politikai mellé Magyarországon immár végérvényesen létrejött a gazdasági stabilitás is".

Elakadtunk

Bod Péter Ákos
Kép:PP/FényesGábor
Bod Péter Ákos 2011 decemberében a Piac&Profitnak azt mondta: „Ha valaki a növekedést tartja a gazdaságpolitika középpontjának, és másfél év után azt kell látnia, hogy nincs növekedés, nincs dinamika – tudjuk, rossz volt az örökölt helyzet, és közben romlottak a körülmények –, akkor ismerje be, hogy ez a konstrukció nem vált be.”

Többszörös országvédelem

Az SZKT megjelenésekor a szakmai közvélekedés az volt, hogy a terv alkalmas lehet a gazdaság stabilizálására, esetleg a növekedés alapjainak megteremtésére is, de a megvalósítás kockázatát igen magasnak tartották. S bár a miniszterelnök és kormánya legutóbbi értékelései szerint is a Széll Kálmán Terv nagy százalékban teljesült, a valóság az, hogy a kétkedőknek lett igazuk. 2011 szeptemberében Pécsett, a közgazdász-vándorgyűlésen (melynek összefoglalója itt olvasható) - Orbán Viktor pár héttel korábban bejelentett „országvédelmi akcióterve" ellenére, vagy talán épp azért - a 2010-es óvatos derűlátást az a szakmai konszenzus váltotta fel, hogy baj van. Mint azt Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem professzora összefoglalta: az országot alacsony és csökkenő gazdasági növekedési ütem, magas munkanélküliségi ráta, stagnáló foglalkoztatás, tartósan csökkenő beruházás és fogyasztás, krónikus költségvetési hiány és magas államadósság jellemzi. A prognózisok között pedig szaporodott a 2012-re visszaesést várók aránya. Egy év végi zárt körű rendezvényen a miniszterelnök azt mondta: reális, ám nehezen elérhető célkitűzésnek tartja, hogy a magyar gazdaság 2012-ben ne csússzon recesszióba.

A 2012. évre elfogadott „országvédelmi" költségvetés nyomán az áfát 27, a cégautóadót 40 százalékra emelték, a munkavállalói járulék 1 százalékponttal nőtt, a főállású és társas vállalkozások által fizetendő egészségbiztosítási járulékot a minimálbér helyett a minimálbér másfélszerese után kell megfizetni. Kivezették az adójóváírást, és bevezették a baleseti adót.

A kipaterolástól a tárgyalásokig
A magyar gazdaság jelenlegi helyzetének kialakulásában – az ország iránti bizalom megingásában, a kockázati felárak és a forintárfolyam változásában – nem kis szerepe volt a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti furcsa viszonynak és a végül szükségessé vált hitelfelvételről folyó tárgyalások elhúzódásának. Simor András jegybankelnök 2012. május 29-én azt mondta, hogy „ha abból indulunk ki, hogy negyedévente 1200–1500 milliárd forint az adósságtörlesztés összege, és elfogadjuk az NGM államtitkárának véleményét, amely szerint az EU/IMF-megállapodás 2 százalékpontos hozamcsökkenést eredményez”, akkor a negyedéves csúszás évente 24–30 milliárd forint kiadási többletet jelent”. Az IMF és Magyarország közös történetéről szóló összeállításunkat itt olvashatják.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo