A helyi önkormányzatok 94 százaléka vetett ki helyi adót 2000-ben. 1996 és 2000 között ez az adófajta az infláció mértékét jóval meghaladó terhet jelentett a települések vállalkozóinak és vállalkozásainak, miután reálértékben csökkentek a központi támogatások – olvasható az Állami Számvevőszék jelentésében. Ha az 1996. évi fogyasztói árszintet száznak vesszük, 2000-ben az index 163 százalékos. Ugyanakkor a helyi adók 275 százalékra ugrottak. Számszerűen: 1996 és 2000 között 80 milliárd forintról 222,8 milliárd forintra nőttek a befizetett helyi adók. Az önkormányzatok pénzügyi helyzetének stabilizálásában növekvő szerepet kaptak a saját bevételek, ezen belül a helyi adók.
A helyi adók közül a legjelentősebb az iparűzési adó: 1995-höz képest 2000-re az ötszörösére nőtt. A jelentés megemlíti, hogy Székesfehérváron például kilencszeres a növekedés, és a város költségvetési bevételeinek a 28 százalékát ez az adó jelentette 2000-ben. A gazdaságilag fejlettebb térségekben arányosan jóval több helyi adót fizettek a vállalkozók és a vállalkozások, mint az iparilag fejletlen megyéken, településeken. A területi aránytalanságokat jól mutatja, hogy Budapesten az egy főre jutó helyiadó-bevétel 51673 forint volt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csak 8687 forint. Néhány városban egy-egy jelentős adózó vállalkozás megszűnése vagy a telephely felszámolása megrendítette a helyi költségvetést. Ez történt Nyírbátorban. Kazincbarcika helyiadó-bevétele Berente leválása után csaknem 500 millió forinttal csökkent. Tiszavasváriban szintén egyetlen adóalany fizetési kötelezettségének megváltozása miatt csökkent 180 millióval a bevétel.
A helyiadó-bevételek egy lakosra jutó átlagában nagyobb a megyék szerinti eltérés, mint a gazdasági teljesítményeket kifejező bruttó hazai termék egy főre jutó átlagában. A helyiadó-bevételek növelése tehát sokszor figyelmen kívül hagyja a gazdasági teljesítményeket, az önkormányzatok csak a bevételi szempontokat mérlegelik. Azért arra általában ügyelnek, hogy a lakosság terheit csak mérsékelten növeljék, a vállalkozásokkal viszont korántsem voltak ilyen kíméletesek, sokszor a törvényben meghatározott maximális adót vetették ki rájuk.
Az önkormányzatok 63 százaléka vetette ki a magánszemélyek kommunális adóját, ennek a mértéke átlagosan 3635 forint volt. Ha az adóból végrehajtott fejlesztési célt – például a szemétszállítás költségeinek fedezését vagy a lakókörnyezet tisztán tartását – a lakosság is támogatta, az önkormányzatoknál az adóhátralék más adónemeknél alacsonyabb – állapítja meg az ÁSZ jelentése. Építményadót az önkormányzatok ötöde vetett ki a nem lakás célú ingatlanok után. Tíz százalékuk a lakás után is fizettetett ilyen adót, esetenként csak akkor, ha a tulajdonos bérbe adta. Ez az adómérték a négyzetméterenkénti 150 forinttól maximum 900 forintig terjed.
A gépjárműadó mértékét is a települési önkormányzatok állapíthatják meg a törvényben meghatározott értékek között. 2000-ben az adóalap a gépjármű önsúlyának minden megkezdett száz kilogrammja után legalább 600, legfeljebb ezer forint volt. Az önkormányzatok 84 százaléka az alsó adótételt alkalmazta. Pedig a törvény úgy szól, hogy az alsó adómértéknek megfelelő adónak csak a fele, az ezenfelül megállapított gépjárműadó teljes összege az önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzatok a nekik járó gépjárműadónál jóval többet fordítottak útépítésre, felújításra: 11,4 milliárd forinthoz jutottak az adóból, 28,4 milliárdot költöttek erre a célra 1999-ben. Budapesten – ahol a forrásmegosztás miatt bonyolultabb a helyzet – 1997-ben egymilliárd, 1998-ban 876 millió, 1999-ben 1,4 milliárd forint gépjárműadó-részesedést nem útfenntartásra fordítottak a kerületek, holott a törvény preambuluma szerint az adó egyik célja éppen ez.
Nemcsak az adók, hanem a hátralékok is nőnek – állapítja meg a jelentés. 1996-ban 15,7, 2000-ben 21,4 milliárd adóhátralékot regisztráltak, az okok között szerepel, hogy akik tartoznak – különösen az új adóalanyok –, a megnövekedett adóterheket nem tudták vagy nem akarták teljesíteni.
Az Állami Számvevőszék a bevételekben tükröződő aránytalanságok és más ellentmondások miatt a helyi adórendszer korszerűsítését sürgeti.
(Forrás: Népszabadság)