Innen szerzi világmegváltó elképzeléseit Bill Gates

2017. január 11. szerda - 18:30 / piacesprofit.hu
  •    

Mutasd a könyvtárad, megmondom ki vagy. Bill Gates napirendje rendkívül sűrű. Sok emberrel tárgyal, találkozik. De bármily sok dolga legyen is, hetente egy könyvet elolvas. Lássuk, mi az, amit szerinte nekünk is érdemes!

Bill Gates szürkeállományát manapság leginkább olyan gondolatok foglalják le, hogyan lehet átalakítani komplex rendszereket: hogyan tudnak fejlődni a nemzetek, hogyan kell vezetni egy vállalatot, hogyan lehet társadalmi változást véghezvinni technológiai áttörésekkel. Kedvenc könyveinek nagy része nem regény, hanem olyan szakkönyv, dokumentum kötet, ami hatással volt alapítványa működésére is és segítettek kialakítani a mögötte meghúzódó filozófiát.

Mivel Gates rendszeresen ír blogjára az általa elolvasott könyvekről, sőt néha még a szerzőket is meginterjúvolja (mint tette azt Thomas Piketty-vel), a Business Insidernek viszonylag könnyű dolga volt, amikor egy csokorra valót válogatott Gates kedvenc könyveiből. Gates elmúlt 5 évben közzétett recenzióiból szemezgettek. Természetesen azokból, ahol szuperlatívuszokban méltatta a köteteket.

Kép:Flickr

Kép:Flickr

Carol Loomis (szerk.): ‘Tap Dancing to Work: Warren Buffett on Practically Everything, 1966-2012

Mint ismeretes, Buffett és Gates indította el a The Pledge nevű kezdeményezést, amelynek keretében azt kérték a milliárdosoktól, hogy vagyonuk felét ajánlják fel jótékony célra, és még életükben osztogassák is szét. Hogy példát mutassanak, Buffett és Gates tette meg ezt elsőként: a Gates házaspár saját alapítványába öntötte vagyona nagy részét.

Tehát egy hullámhosszon vannak, így nem csoda, hogy Gates élvezte a Tap Dancing to Work (Beszteppelek a munkahelyre) című könyvet, mely Buffett írásait, valamint a róla szóló, mások által írt cikkeket gyűjti egybe. Buffett egyébként szintén nagy könyvmoly. (Az ő kedvencei könyveiről itt és itt olvashat.) A két üzletember egyébként rendszeresen ajánl könyveket egymásnak.

Gates szerint ez a Buffett-kötet két fő benyomást tesz olvasóiban: az egyik, hogy Buffett rendkívül következetes a befektetési alapelveit illetően, a másik, hogy üzletek és vállalkozások megértésében és elemzésében szerzett képessége páratlan. Gates már 1996-ban oda volt Bufett elméjéért, s azért, hogy “senki sem gondolkodik ilyen világosan az üzletről”. E könyvvel Buffett elméjébe nyer bebocsátást az ember.

Vaclav Smil: Making the Modern World: Materials and Dematerialization

Smil ökológia-professzor, aki nagy ívű történeti munkákat ír többek között energiáról és innovációról, legújabb könyve pedig nagyon elgondolkodtatta Gates-t. “Talán túl hétköznapi témának tűnik, de az anyagok kérdése, hogy mennyit használunk belőlük és mennyi kell belőlük- kulcsfontosságú a szegények életkörülményeinek javításában”- írja Gates.

Az amerikai gazdaság és általában a fejlett nyugati világ prosperitása is a hatékony anyagmegmunkálásnak volt köszönhető az elmúlt 100 évben. “Azt szeretnénk, ha ezt a csodát a következő 50 évben az egész emberiség számára hozzáférhetővé tegyük”.

Elizabeth Kolbert: The Sixth Extinction: An Unnatural History

Kolbert, a New Yorker újságírója azt tárja fel, az emberiség hogyan változtatja meg élőhelyét. Az ökoszisztémák módosítása kihatással van a jövőnkre. Savasodnak a tengerek, eltűnnek az erdők, túlhalásszuk a halálállományt, beton kerül a talajra, elszennyeződnek a folyók – mindez miattunk. És hajlamosak vagyunk elfelejtkezni róla, hogy mindez a történelem része, mert gyakran visszafordíthatatlan változásokat generálunk e folyamatokkal, amiknek a jövő generációk lesznek a haszonélvezői és a kárvallottjai.

Kolbert arra hegyezi ki mondandóját, hogy az emberi tevékenység a hatodik nagy fajpusztulási hullámhoz fog vezetni, ha nem kapunk észbe, és nem változtatunk viselkedésünkön. Sőt nem is jövő időben kell beszélni erről: már rengeteg adat van rá, hogy napjainkban olyan sebességgel pusztulnak ki állat- és növényfajok, ami már e hatodik hullám része.

Tim Geithner: Stress Test: Reflections on Financial Crises

Ez a könyv Buffett kedvencei közé is bekerült. Geithner volt az amerikai pénzügyminiszter, amikor a gazdasági válság bekövetkezett és Washington mentőcsomagokkal próbálta megtámogatni a bankrendszert 2007-2008-ban.

“Geithner megkapó emberi portréját nyújtja annak, milyen érzés volt egy globális gazdasági összeomlással küzdeni, miközben a kormányzaton kívül kritikusok ellen is hadakozni kellett, akárcsak a saját bűntudatával, amit az okozott, hogy nem tudott elegendő időt tölteni a családjával. A gazdasági válságok elleni küzdelem politikája mindig szörnyű lesz. De azért segíti a közvéleményt, ha tudunk erről a témáról valamicskét” – írta Gates.

Steven Pinker: The Better Angels of Our Nature: Why Violence Has Declined

Sokunknak úgy tűnik, hogy erőszakosabb világban élünk, mint valaha. Sok a nem természetes haláleset, sok a fizikai tettlegességig fajuló bántalmazás. Vagy csak a média mindenhová elérő keze (telefonja, kamerája, fényképezőgépe stb.) tette hatékonyabbá azt, ahogyan tudósítanak az erőszakos eseményekről?

Gates nem kevesebbet állít, mint hogy ez az egyik legfontosabb könyv, amit valaha olvasott. “Pinker óriási mennyiségű bizonyítékát mutatja be annak, hogy az emberek idővel kevésbé erőszakossá és még inkább emberibbé váltak”. Ez a trend néhány ezer évvel ezelőtt kezdődött, véli Pinker. És ami a lényeg: a mai napig tart. Nem egy szobafilozófus elefántcsonttoronyba illő teóriájáról van szó. Gates vallja, hogy a könyvben leírtaknak gyakorlati haszna van. Az ő humanitárius tevékenységét mindenképpen befolyásolták.

Egy olvasott ember (fotó: flickr/Red Maxwell)

Egy olvasott ember
(fotó: flickr/Red Maxwell)

Leon Hesser: The Man Who Fed the World

Gates-nek igazán nem esik nehezére, hogy bárkivel összehozzon egy találkozót, mindenütt megnyílnak előtte az ajtók. A kevés kivételt képezi a biológus Norman Borlaug. Vele nem tudott még életében személyesen találkozni, mielőtt a tudós 2009-ben elhunyt.

“Habár sokan nem is hallották Borlaug nevét, valószínűleg több emberéletet mentett meg, mint bárki más a történelem során”. Becslések szerint az általa kikísérletezett vetőmagok legalább egymilliárd embert mentettek meg az éhhaláltól, többségében Indiában és Pakisztánban. Megnövelte a búza terméshozamát és ezzel több száz millió ember számára törölte el az éhezést. Ezt hívták a “zöld forradalomnak”.Tudományos eredményeiért Borlaug Nobel díjban részesült, az amerikai elnöktől pedig megkapta a legmagasabb polgári kitüntetést, a Presidential Medal of Freedomot.

John Brooks: Business Adventures: Twelve Classic Tales from the World of Wall Street

1991-ben Gates megkérdezte Buffett-et, mi a kedvenc könyve válaszul az omahai bölcs ezt a kötetet küldte.

A New York újságírója 50 éve gyűjtött össze üzleti anekdotákat. Bár azóta elég sok víz folyt le a Dunán (és a Hudsonon), az adomázásból azért kirajzolódik a sikeres, nyerő cégek felépítésének máig érvényes filozófiája. Egyik fő tanulság, hogy minden jól működő üzletnek az emberi tényező az alapja. Hiába van remek termékünk vagy gyártási tervünk, ha nincs jó személyzetünk, aki legyártja, majd eladja. Kiváló emberek nélkül a legjobb tervek sem érnek semmit.

Doris Kearns Goodwin: The Bully Pulpit: Theodore Roosevelt, William Howard Taft, and the Golden Age of Journalism

Gates-t mindig is nagyon érdekelte Theodore Roosevelt elnöksége. Hogyan hatott a társadalomra, hogyan törte meg a tröszt, a monopóliumok hatalmát, hogyan hozott létre ligeteket, stb.

Goodwin Roosevelt-életrajza tehát eszköz arra, hogy megértsük, miként lehet nagy horderejű változásokat véghezvinni a társadalomban. “Hogyan jön létre a társadalmi változás? Egy inspiráló vezető mozgatja vagy más tényezők is bejátszanak, melyek lefektetik az alapokat?” teszi fel a kérdést recenziójában Gates.

A válasz alighanem az utóbbi. Roosevelt reformjainál is több más szereplőnek kellett hajlandónak lennie a változásra. Ugyanis politikai pályafutása elején is megpróbált keresztülvinni jó pár reformot, de hasztalannak mutatkoztak fáradozásai. Mert az idő -vagyis a többi szereplők- még nem álltak készen a változásra. Nála a sajtó segített be, egyes médiumok kezdtek szorgalmazni változásokat, megérintve az olvasókat, s ebből eredően alakult ki egy új konszenzus, a közvélemény igénye a változásra.

Forrás: Business Insider