A Cleveland Klinika egyfajta úttörő szerepet játszott abban a kezdeményezésben, melyet amerikai vállalatok indítottak a dohányzás ellen az elmúlt évek során.

A klinika első lépése még 2008-ban az volt, hogy betiltotta a dohányzást 170 hektáros campusán, majd az állásra, munkára pályázók körében bevezette a nikotinszűrést, pozitív teszteredmény esetén pedig visszautasította a jelentkezést. Akik a szigorú rendszabályok előtt már a kórházban dolgoztak, még ha dohányosok voltak is (természetesen munkaidőn kívül), azok maradhattak, ám sokan igen hamar föladták szenvedélyüket, önként alkalmazkodva a változó munkahelyi elvárásokhoz.

„Egészségügyi dolgozóként mi egyfajta példaként állunk mások előtt” - mondja Dr. Bruce Rogen, a Klinika főorvosa. A tiltás bevezetése óta Dr. Rogen szerint a klinikán több száz munkavállaló hagyta el káros szenvedélyét.

Állami szintre emelt tiltás

Jelenleg az amerikai államok közül 21-ben teszik lehetővé a helyi törvények, hogy a dohányosokat kizárják a munkavállalási lehetőségből – írja a Financial Times. Ráadásul az egészségügyi ágazatban ez egyfajta követendő normává is vált - mondja Dr. Rogen. Ez a gyakorlat kezd általánossá válni, és más iparágak vállalkozásai is hasonló politikákat készülnek folytatni.

Az intézkedéseket a dohányzásellenes aktivisták üdvözlik, míg egyes jogvédő szervezetek kifejezetten aggályosnak tartják. Arizona egyik legnagyobb költöztető cége, az U-Haul, ahol közel 30 ezren dolgoznak, a napokban kezdte alkalmazni a felvételnél azt az előírást, miszerint, aki nikotinhasználó, az nem lehet a cég dolgozója. A tágabb megfogalmazás azt jelenti, hogy nem csak a dohányosokat zárják ki az alkalmazásból, de azokat is, akik nikotinos rágót, vagy tapaszt használnak, pont azért, hogy leszokjanak valamiképp károsnak ítélt szenvedélyükről.

Amennyiben az érintett amerikai államokban egy cég úgy dönt, hogy zéró toleranciát alkalmaz a dohányos jelentkezőkkel szemben, akkor ez utóbbiaknak nem sok lehetőségük van a jogorvoslatra. A dohányosokat nem védik a szövetségi törvények, mint például a faji kisebbségeket vagy a fogyatékkal élőket, így, ha a munkáltató úgy dönt, akkor gyakorlatilag bármilyen indokkal megakadályozhatja egy állásra jelentkező felvételét, vagy éppen a már állásban lévő kirúgását. Meddig terjednek a munkáltató jogosítványai? – teszi fel a kérdést Cathleen Scott, floridai munkaügyi ügyvéd. A munkavállalónak valójában annyi választása van, hogy vagy elfogadja, vagy elutasítja a felkínált feltételeket egy önkéntes munkaadói környezetben, mint az amerikai.

Jogorvoslati lehetőség nem nagyon létezik

Eddig mindössze pár olyan eset került a bíróság elé, amikor az állásra pályázó megkérdőjelezte a munkaadó elutasító döntését, arra való hivatkozással, hogy az illető dohányos. Ugyanakkor a munkaügyi jogászok bíznak abban, hogy lesz majd arra lehetőség, hogy ezeket a tiltó rendelkezéseket törvényen kívül helyezzék.

Daniel Gwinn, egy michigan-i, elsősorban munkajogra szakosodott ügyvéd számára kifejezetten érdekesnek tűnik, hogy egy súlyosan elhízott (ami egyértelműen életmód kérdés) védelmet kaphat az amerikai munkajog alapján, de aki dohányos az már nem.

Az U-Haul szállítóvállalatnál egyébként a nikotinellenes rendszabályok részét képezik a cég wellness, más néven vállalati egészség programjának, bár azt nem tagadják, hogy pénzügyi motiváló tényezők is a rendszer részét képezik.

Az Egyesült Államokban, ahol az egészségbiztosítást általában a munkáltatók nyújtják, a vállalatok többet fizetnek az egészségbiztosításért, ha munkavállalóik között sok a dohányos. A több mint 500 alkalmazottat foglalkoztató négy vállalkozásból átlagban egy csökkentett árat kínál a nemdohányzóknak az egészségügyi díjaikban - mondta Steven Noeldner, a Mercer tanácsadó cég partnere.

Wellness programnak álcázva

A nikotinhasználat tiltása extrém eseteket is produkál: egyre gyakrabban fordul elő, hogy az alkalmazottak lépésszámlálókat vagy más nyomkövető eszközöket használnak annak bizonyítására, hogy aktív, sportos életmódot folytatnak egészségbiztosítási kedvezményekért cserébe.

Ezek a programok teljesen legálisak, feltéve, hogy helyesen építik fel azokat, ugyanakkor bajba is kerülhetnek a vállaltok, ha az általuk használt eszközök nem csupán az alkalmazott lépéseit követik nyomon. A legtöbb cég éppen ezért harmadik fél közreműködését használja az összegyűjtött adatok anonimizálására és feldolgozására.

Ugyanakkor sok vállalat megy a megengedett határokon túl is, például a munkavállaló tartózkodási helyét is próbálják belőni a cég által adott mobiltelefon segítségével.„A digitális technológia új módszereket biztosít az alkalmazottak megfigyelésére” - mondja Brian Kropp, a Gartner vállalati technológiai tanácsadója. Egyes munkáltatók még a munkavállalók webkameráit is bekapcsolják.

Ne dohányozz akkor se, ha már kiléptél a gyárkapun!

"A munkavállalók és a munkaadók közötti kapcsolat teljesen megváltozott az utóbbi időben" - mondja. A vállalat a munkanap végén korábban nem avatkozott be munkavállalója életébe, ma azonban már ezt is megteszi. Ugyanakkor a Gartner kutatásai szerint a munkavállalók egyre inkább elfogadják a munkáltatók viselkedését.  Pár évvel ezelőtt az volt az általános felfogás, hogy ez amolyan „nagy testvér”, mára viszont azzal, hogy az alkalmazottak tudják, hogy a munkáltató adatokat gyűjt róluk, és azzal is tisztában vannak, hogy azokat mire használják, nos, mindez így már sokkal inkább rendjén valónak tűnik. És ez a dohányzási tilalmak esetében is érvényes lehet.

A Cleveland klinikán dolgozó egyik munkavállaló úgy fogalmazott, hogy kezdetben negatív véleménye volt a társaság dohányzási politikájáról, mint mondja, amikor először elindították, úgy érezte, hogy az kifejezetten diszkriminatív. Nyolc évvel később már másképp érzi. „Miután leszoktam, örültem, hogy megcsinálták” - mondja. „Örülök, hogy ezek a cigaretták kimaradtak az életemből.”