A hazai hírekben az aszály és az ennek kapcsán dráguló élelmiszer volt a főszereplő augusztusban. Pedig ekkor indult az azóta folyamatosan tartó alapkamat-csökkentés, volt olimpia, és átéltük az „ökológiai túllövés napját” is.
Idén nyáron a 3–5 évvel ezelőttihez hasonlóan borús volt a magyarok helyzetértékelése, és borúlátók voltak a közeli jövőt illetően. Az egyre romló helyzetértékelés és jövőkép egy pár éve tartó trend része, így nem váratlan, de mégis figyelemre méltó, hogy idén júliusban százból mindössze egy magyar felnőtt tartotta jónak a magyar gazdaság állapotát, éscsupán 13-an várják a gazdaság javulását egy éven belül.
Az országgyűlés módosította a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról 2004-ben elfogadott törvényt. Az új jogszabály értelmében borvidéknek minősül az olyan termőhelyek összessége, amelyek több település közigazgatási területére kiterjedően, hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajta-összetételű és művelésű ültetvényekkel, sajátos szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkeznek, és amelyekről sajátos jellegű borászati termékek származnak. A módosított törvény szerint „minőségi bor" kifejezéssel a 2012. augusztus 1-je utáni szüretből származó bor nem jelölhető. A borok eredetmegjelölésére és földrajzi jelzésére vonatkozó új európai uniós szabályok szerint a jövőbeli borbesorolások központi eleme a földrajzi eredet, a termőhely, az EU-borjogban is védett földrajzieredet-megjelölés lesz.
Augusztusban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) két év után először az alapkamat mérsékléséről döntött. Az irányadó ráta a negyed százalékpontos vágás után augusztus 29-étől 6,75 százalék. Azóta belejöttek a csökkentésbe, a legfrissebb állapot szerint az alapkamat már csak 5,75 százalék.
Jöhet a trafiktörvény!
A hónap végén kiderült, hogy Brüsszel nem emelt kifogást a kormány dohányárusító helyeket szabályozó ötlete, a „trafiktörvény” ellen, így elhárult minden akadály a szabályozás bevezetése elől. Ennek köszönhetően 2013. januártól szigorodik a dohányeladás.
Országszerte jelentős károkat okozott a csapadékhiány, a kukoricánál volt a legjelentősebb a terméskiesés, de megsínylette a szárazságot a napraforgó, a zöldség, a gyümölcs és a szőlő is. Szakértők szerint országosan a kár elérheti a 400 milliárd forintot, a rendkívüli időjárás miatt országos aszályhelyzetet hirdetett a kormány.
A nyár végén robbant ki a „dinnyekartell” ügy. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt., az Auchan Magyarország Kft., a CBA Kereskedelmi Kft., a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt., a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. és a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. vállalkozásokkal, továbbá a Magyar Dinnye Szövetség Közhasznú Egyesülettel és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal szemben versenykorlátozó megállapodás tilalmának feltételezett megsértése miatt, ugyanis azt észlelte, hogy a vizsgálatban érintett szervezetek megegyeztek egyrészt a Magyarországon termesztett görögdinnye 2012. július közepétől alkalmazandó áraiban, másrészt abban, hogy Magyarországon kívül termelt dinnyét nem, vagy csak diszkriminatív árazással forgalmaznak Magyarországon. Így e vállalkozások és szervezetek magatartásukkal valószínűsíthetően megsértették a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ában és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkében foglalt tilalmakat.
A hónap végén hozta nyilvánosságra a kormány a Wekerle-tervet, amelynek a miniszterelnök nyilatkozata szerint célcsoportját kiemelt hangsúllyal a kis- és középvállalkozások képezik. Ha nekünk magunknak nem megy, szomszédaink segítségével hátha sikerül! Ez a Wekerle Terv receptje. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiájáról szóló terv csodálatos fejlődési pályát rajzol fel, arról azonban, hogy ez miként valósul majd meg, inkább csak vágyakat fogalmaz meg.
Augusztus 22-én éltük fel a tartalékainkat
Idén augusztus 22-én volt az a virtuális dátum, amelytől kezdve az emberiség túlfogyasztja a Föld természeti erőforrásait. Alig kilenc hónap alatt felhasználtuk azokat az erőforrásokat, amelyeket a bolygó fenntartható módon képes előállítani ebben az évben, és így átléptünk a túllövés állapotába. Másként megfogalmazva: már nemcsak a természeti tőke – hosszú távon is rendelkezésre álló hozamait – használjuk, hanem azon túl, már a tőkéből is költekezünk.
