Dübörög a közösségi gazdaság – de kin gázol át?

2015. október 07. szerda - 18:30 / Timár Gigi
  •    

Kettős a közösségi gazdaság megítélése, mivel ugyan egyértelmű, hogy a résztvevők és a fogyasztók számára hasznos, a hagyományos vállalkozások életet meglehetősen megnehezíti. Valamit kezdeni kell vele, de ez a szabályozóknak sem könnyű.

„Magánszemélyként például én is használok Ubert, ám mint politikus, elfogadom a taxisok részéről megfogalmazott kritikákat” – mondta Csepreghy Nándor miniszterhelyettes az Ökopolisz Alapítvány közösségi megosztáson alapuló gazdaságról szóló pódiumbeszélgetésén, ahol mindhárom résztvevő egyetértett abban, hogy a telekommunikációnak és az informatikának köszönhetően gyors változásoknak vagyunk tanúi a szolgáltatáskínálat terén, ugyanakkor nem lehetünk érzéketlenek ezen változások jelenlegi és jövőbeni kárvallottjai iránt sem.

Csepreghy Nándor összességében nem lát fenyegetést a sharing economy ugrásszerű terjedésében sem, például a szállodaipar szolgáltatáskínálata véleménye szerint merőben eltér az Airbnb szolgáltatással dolgozó szállásadóktól, és mindkét területen kielégítő növekedési potenciál mutatkozik, ami összességében jó a költségvetésnek. Csepreghy szerint a szolgáltatás különbsége miatt az Airbnb nem veszélyes, sőt, a szállásadói piacból 5 százaléknál nagyobb részt nem fog kihasítani véleménye szerint. (A valóság ennek kissé ellentmond, a szállodaipar szereplői ezzel szemben súlyos fenyegetést látnak a közösségi szállásszolgáltatásban.)

A frissen kinevezett miniszterhelyettes biztosította az Ökopolisz Alapítvány eseményén megjelent közel száz fős hallgatóságát arról, hogy a kormányzat tekintettel van a változásokra, folynak viták arról, hogy a sharing economy árnyoldalai, vagy az előnyei a jelentősebbek és mire kell intézkedésekkel reagálni. Ugyanakkor elismerte, hogy a változások ciklusai olyannyira lerövidülhetnek, hogy egy kormányzati lépés nem születik meg feltétlenül időben, vagy okafogyottá válik az alkalmazása a környezet újbóli változásával.

Az nem megy, hogy más pályán futnak
Kép:PP

Az Airbnb esetében nem a szabályozás lemaradásával van a gond, hanem azzal, hogy a szállásadók egyszerűen nem jelentik be magukat. Pedig lehetne ezt szabályosan is csinálni.

A megoldás a külföldi példák szerint az lehet, hogy kötelezik az Airbnb-t az idegenforgalmi adó megfizetésére, így a cég érdekelt lesz abban, hogy a kiadók megfizessék azt számára. Itthon egyelőre csak szúrópróba szerű ellenőrzéseket jelentett be a NAV ezen a területen. (Az eredményekről egyelőre nincs hír.)

Ismét Fenntarthatósági Csúcs
2015 novemberében hatodszorra rendezi meg a Piac & Profit a Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferenciát. Hatodszorra hívjuk össze a felelősen gondolkodó embereket Magyarországon, hogy megvitassuk, hol tartunk mi, magyarok tetteinkkel a fenntartható fejlődés, vagyis élhető világunk fennmaradása érdekében. Részletes program és regisztráció itt.

De van, aki szerint még „feketén” is jót tesznek a gazdaságnak. Bár a hagyományos szálláshelyek egy részét hátrányosan érintheti a közösségi megosztás erősödése, a teljes turisztikai szegmens számára pozitív hatással lehet. A magánlakások bevonása az iparágba szálláshely-növekedést eredményez, valamint általa olyan területeken is fellendülhet a turizmus, ahol nincsenek kiépített szálláshelyek. A turisztikai költések többletjövedelemhez juttathatják a lakosságot és a helyi szolgáltatókat.

Könnyítés kéne

A jelenlegi törvényi környezet tökéletesen lefedi a megosztáson alapuló gazdaságot is, azonban a szereplők tevékenységét érdemes egyes szabályozói intézkedésekkel megfelelő mederben tartani, adott esetben az ország érdekeire is tekintettel. „Meg kell előzni, hogy egyes hagyományos ágazatokban a profit jelentős része Kaliforniába tevődjön át, a jelenlegi törvényi környezet tökéletesen lefedi a megosztáson alapuló gazdaságot is, azonban a szereplők tevékenységét érdemes egyes szabályozói intézkedésekkel megfelelő mederben tartani, adott esetben az ország érdekeire is tekintettel. „Meg kell előzni, hogy egyes hagyományos ágazatokban a profit jelentős része Kaliforniába tevődjön át” – mondta dr. Ormós Zoltán, a szakterületre specializálódott Ormós ügyvédi iroda vezetője.

Tehát az bizonyos, hogy egyenlő feltételekre lenne szükség. A kérdés csak az, hogy melyik területnek kéne alkalmazkodnia? Ormós véleménye szerint a hagyományos és a megosztásos modellben működő vállalatok azonos területen azonos feltételekkel való működéséhez a hagyományos társaságok szabályozásának lazításával vezet az út.

Egyelőre, ha az Uber példáját nézzük, épp ellenkező folyamat zajlik: az “infokommunikációs eszközön megrendelt személyszállítási szolgáltatásokra” is kiterjesztették a taxisrendeletet.

Traktorosból programozó? Nem valószínű
A megosztás gazdasága nagyobb volumenben is hat majd a gazdasági folyamatokra Dr. Bőgel György, a CEU professzora szerint. Kevesebb lesz a nagy foglalkoztató a vállalatok között, laposodnak a szervezetek, önállósodnak és függetlenednek a dolgozók is, ugyanakkor ez együtt jár azzal, hogy tömegesen jelennek meg a magányos farkasok, lazul a társadalmi kohézió. Bőgel azonban arra is emlékeztetett, hogy ez nem jelenti a világ végét, hiszen például évszázadokkal ezelőtt a foglalkoztatottak zöme mezőgazdaságban dolgozott, ma pedig ez az arány 4-5%, ilyen folyamatok rendszeresen végbemennek. Mindazonáltal a professzor is aggasztónak nevezte, hogy a gépesítés, az automatizálás, és a platformalapú valós idejű tranzakciók lehetősége sokkal kiszámíthatatlanabb környezetet teremt az emberek számára. Szerinte nem látni jelenleg olyan iparágat, ahol olyan mértékben keletkeznének új álláshelyek, hogy az ellensúlyozni lenne képes a túlnépesedés és a technológiai hatékonyságjavulás kínálatnövelő hatását. Ráadásul átjárási korlátok is vannak: „az évek múltán egészen biztosan önálló navigációra képessé váló traktorok egykori vezetőinek nem lesz kielégítő válasz az, hogy nyílik néhány új programozói álláshely.”