Dübörög a közösségi gazdaság – de kin gázol át?

2015. október 07. szerda - 18:30 / Timár Gigi
  •    

Kettős a közösségi gazdaság megítélése, mivel ugyan egyértelmű, hogy a résztvevők és a fogyasztók számára hasznos, a hagyományos vállalkozások életet meglehetősen megnehezíti. Valamit kezdeni kell vele, de ez a szabályozóknak sem könnyű.

„Magánszemélyként például én is használok Ubert, ám mint politikus, elfogadom a taxisok részéről megfogalmazott kritikákat” – mondta Csepreghy Nándor miniszterhelyettes az Ökopolisz Alapítvány közösségi megosztáson alapuló gazdaságról szóló pódiumbeszélgetésén, ahol mindhárom résztvevő egyetértett abban, hogy a telekommunikációnak és az informatikának köszönhetően gyors változásoknak vagyunk tanúi a szolgáltatáskínálat terén, ugyanakkor nem lehetünk érzéketlenek ezen változások jelenlegi és jövőbeni kárvallottjai iránt sem.

Csepreghy Nándor összességében nem lát fenyegetést a sharing economy ugrásszerű terjedésében sem, például a szállodaipar szolgáltatáskínálata véleménye szerint merőben eltér az Airbnb szolgáltatással dolgozó szállásadóktól, és mindkét területen kielégítő növekedési potenciál mutatkozik, ami összességében jó a költségvetésnek. Csepreghy szerint a szolgáltatás különbsége miatt az Airbnb nem veszélyes, sőt, a szállásadói piacból 5 százaléknál nagyobb részt nem fog kihasítani véleménye szerint. (A valóság ennek kissé ellentmond, a szállodaipar szereplői ezzel szemben súlyos fenyegetést látnak a közösségi szállásszolgáltatásban.)

A frissen kinevezett miniszterhelyettes biztosította az Ökopolisz Alapítvány eseményén megjelent közel száz fős hallgatóságát arról, hogy a kormányzat tekintettel van a változásokra, folynak viták arról, hogy a sharing economy árnyoldalai, vagy az előnyei a jelentősebbek és mire kell intézkedésekkel reagálni. Ugyanakkor elismerte, hogy a változások ciklusai olyannyira lerövidülhetnek, hogy egy kormányzati lépés nem születik meg feltétlenül időben, vagy okafogyottá válik az alkalmazása a környezet újbóli változásával.

Az nem megy, hogy más pályán futnak
Kép:PP

Az Airbnb esetében nem a szabályozás lemaradásával van a gond, hanem azzal, hogy a szállásadók egyszerűen nem jelentik be magukat. Pedig lehetne ezt szabályosan is csinálni.

A megoldás a külföldi példák szerint az lehet, hogy kötelezik az Airbnb-t az idegenforgalmi adó megfizetésére, így a cég érdekelt lesz abban, hogy a kiadók megfizessék azt számára. Itthon egyelőre csak szúrópróba szerű ellenőrzéseket jelentett be a NAV ezen a területen. (Az eredményekről egyelőre nincs hír.)

Ismét Fenntarthatósági Csúcs
2015 novemberében hatodszorra rendezi meg a Piac & Profit a Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferenciát. Hatodszorra hívjuk össze a felelősen gondolkodó embereket Magyarországon, hogy megvitassuk, hol tartunk mi, magyarok tetteinkkel a fenntartható fejlődés, vagyis élhető világunk fennmaradása érdekében. Részletes program és regisztráció itt.

De van, aki szerint még „feketén” is jót tesznek a gazdaságnak. Bár a hagyományos szálláshelyek egy részét hátrányosan érintheti a közösségi megosztás erősödése, a teljes turisztikai szegmens számára pozitív hatással lehet. A magánlakások bevonása az iparágba szálláshely-növekedést eredményez, valamint általa olyan területeken is fellendülhet a turizmus, ahol nincsenek kiépített szálláshelyek. A turisztikai költések többletjövedelemhez juttathatják a lakosságot és a helyi szolgáltatókat.

Könnyítés kéne

A jelenlegi törvényi környezet tökéletesen lefedi a megosztáson alapuló gazdaságot is, azonban a szereplők tevékenységét érdemes egyes szabályozói intézkedésekkel megfelelő mederben tartani, adott esetben az ország érdekeire is tekintettel. „Meg kell előzni, hogy egyes hagyományos ágazatokban a profit jelentős része Kaliforniába tevődjön át, a jelenlegi törvényi környezet tökéletesen lefedi a megosztáson alapuló gazdaságot is, azonban a szereplők tevékenységét érdemes egyes szabályozói intézkedésekkel megfelelő mederben tartani, adott esetben az ország érdekeire is tekintettel. „Meg kell előzni, hogy egyes hagyományos ágazatokban a profit jelentős része Kaliforniába tevődjön át” – mondta dr. Ormós Zoltán, a szakterületre specializálódott Ormós ügyvédi iroda vezetője.

Tehát az bizonyos, hogy egyenlő feltételekre lenne szükség. A kérdés csak az, hogy melyik területnek kéne alkalmazkodnia? Ormós véleménye szerint a hagyományos és a megosztásos modellben működő vállalatok azonos területen azonos feltételekkel való működéséhez a hagyományos társaságok szabályozásának lazításával vezet az út.

Egyelőre, ha az Uber példáját nézzük, épp ellenkező folyamat zajlik: az “infokommunikációs eszközön megrendelt személyszállítási szolgáltatásokra” is kiterjesztették a taxisrendeletet.

Traktorosból programozó? Nem valószínű
A megosztás gazdasága nagyobb volumenben is hat majd a gazdasági folyamatokra Dr. Bőgel György, a CEU professzora szerint. Kevesebb lesz a nagy foglalkoztató a vállalatok között, laposodnak a szervezetek, önállósodnak és függetlenednek a dolgozók is, ugyanakkor ez együtt jár azzal, hogy tömegesen jelennek meg a magányos farkasok, lazul a társadalmi kohézió. Bőgel azonban arra is emlékeztetett, hogy ez nem jelenti a világ végét, hiszen például évszázadokkal ezelőtt a foglalkoztatottak zöme mezőgazdaságban dolgozott, ma pedig ez az arány 4-5%, ilyen folyamatok rendszeresen végbemennek. Mindazonáltal a professzor is aggasztónak nevezte, hogy a gépesítés, az automatizálás, és a platformalapú valós idejű tranzakciók lehetősége sokkal kiszámíthatatlanabb környezetet teremt az emberek számára. Szerinte nem látni jelenleg olyan iparágat, ahol olyan mértékben keletkeznének új álláshelyek, hogy az ellensúlyozni lenne képes a túlnépesedés és a technológiai hatékonyságjavulás kínálatnövelő hatását. Ráadásul átjárási korlátok is vannak: „az évek múltán egészen biztosan önálló navigációra képessé váló traktorok egykori vezetőinek nem lesz kielégítő válasz az, hogy nyílik néhány új programozói álláshely.”

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor