Drasztikus adóemelések – íme az új Matolcsy-csomag!

2012. október 18. csütörtök - 07:30 / Kolossa Katalin
  •    

Újabb hatalmas adóemelés-adagot tett az asztalunkra a kormány. A kiigazító intézkedéseknek becézett megszorításokat szerdán délelőtt jelentett be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Emelik az iparűzésiadó- és a cafeteriaterheket, megadóztatják a föld alatti közművezetékeket, a duplájára növelik a tranzakciós adót, emellett a bankok – a kormány által is aláírt egyezség ellenére – jövőre is tovább fizethetik a teljes különadót. A mostani csomag összértéke 367 milliárd forint, így jövőre – a szűk két hete bejelentett 397 milliárddal együtt – már 764 milliárd forinttal emeli meg a kabinet a nyáron benyújtott jövő évi költségvetés bevételeit. Mindez még a kormány szerint is visszaveti a növekedést.

Kép: MTI

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón bejelentette: a kormány 2013-ra újabb, összesen 367 milliárd forint értékű kiigazításról döntött. Minderre azért került sor, mert az Európai Bizottságtól (EB) hétfőn érkezett levél szerint a két hete elhatározott 397 milliárdos intézkedéscsomagot nem tartják elégségesnek a kormány által kitűzött – a korábban tervezett 2,2 százalékról egyébként 2,7 százalékra megemelt – hiánycél eléréséhez, mivel az intézkedéseknek csak a kétharmadát tudják figyelembe venni, s így 2013-ban a magyar költségvetési hiány a GDP 3,7–3,9 százaléka lenne.

A kormány nem ért egyet

Az október 5-én bejelentett intézkedéscsomagot ugyan kedvezően fogadta a piac, de a benne foglalt intézkedések és így a tőlük várt bevételnövekedés megalapozottságával kapcsolatban már akkor felmerültek kétségek. A bizottság mostani véleménye ezeket támasztja alá.

7 lépés – 367 milliárd
● 72 milliárd: a banki különadó nem csökken a felére 2013-ban.
● 90 milliárd: a tranzakciós illeték mértéke a duplájára, 1 ezrelékről 2 ezrelékre nő.
● 40 milliárd: megduplázzák a kincstári tranzakciós adót is.
● 35 milliárd: változik a helyi iparűzési adó (ipa) számítási módja: az ipa alapjából csak az eladott áruk beszerzési értékének 80 százaléka lesz levonható.
● 30 milliárd: a föld alatt lévő vezetékekre valamennyi magyar településen bevezetik a közműadót (ezt a szolgáltatók fizetik).
● 60 milliárd: 2,5 millió forintig lesz egyedi számlaellenőrzés a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) a korábbi 10 millió, illetve 5 millió forinttal szemben.
40 milliárd: a béren kívüli juttatásoknál (cafeteria) 10 százalékról 27 százalékra nő az egészségügyi hozzájárulási adó kulcsa.

Matolcsy György egyébként jelezte: a kormány nem ért egyet a bizottság értékelésével – sőt, a nemzetgazdasági miniszter szakmailag elhibázottnak nevezte az EU elemzését. De – mint ahogyan Giró-Szász András kormányszóvivő fogalmazott – tudomásul veszi az EU álláspontját. A kormány számára ugyanis fontos, hogy a kohéziós támogatásokhoz teljes egészében hozzájuthasson, ehhez viszont az kell, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. Ezért újabb, 367 milliárd forintos, hét területet érintő kiigazításokról döntött az október 5-én bejelentett idei 133 milliárdos és a jövő évet érintő 397 milliárdos intézkedéssorozat mellett.

Az elképzelésekről – a bankadó nem csökken jövőre, a tranzakciós illeték a duplájára nő, emelkedik az iparűzési adó, bevezetik a közműadót, 2,5 millió forintig lesz egyedi számlaellenőrzés, a cafeteriánál nő az eho-kulcs – szóló dokumentumot csütörtökön elküldik Brüsszelbe, pénteken pedig egy magyar delegáció is oda utazik, hogy részletekkel szolgáljon. A kormány reményei szerint az EU elfogadja a számainkat és azt, hogy 2013-ban tartani tudjuk a hiánycélt. És ha kiderül, hogy nekünk volt igazunk, jövő júliusban kikerülünk a túlzottdeficit-eljárásból, hangoztatta a miniszter. Az Európai Bizottság november 7-én hozza nyilvánosságra véleményét a csomagról.

A banki különadó továbbélése és a pénzintézeteket sújtó terhek újabb emelése gondot okozhat. Ezt elemzők már az október eleji csomag értékelésekor is jelezték, és ezt a figyelmeztetést most, a bejelentést értékelve megismételték.

Egy nappal az új csomag előtt
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden, a Portfolio.hu által szervezett Budapest Economic Forumon felhívta a figyelmet arra: nemzetközi tapasztalatok szerint a válságból való kilábalás mindig lassabb, ha azt nem támogatja hitelezéssel a bankrendszer, s azok az országok, amelyekben nincs megfelelő hitelezés, nem csak rövid távon szerepelnek rosszabbul.
Bajnai Gordon volt miniszterelnök ugyanezen a konferencián kifejtette: az unortodox gazdaságpolitika nem más, mint valós gazdaságpolitikai lépések helyett a problémák megoldásának halogatása, ami eddig a magyar gazdaság meglévő tartalékainak elhasználásáról szólt. Az államadósság-válságból való kilépés általa felvázolt lehetséges irányaival – államcsőd, gazdasági növekedés, infláció, megszorítások – kapcsolatban hangsúlyozta: az egyetlen jó út a GDP-növekedésen át vezet. Szerinte az infláció felpörgetése a szellem kiengedése a palackból, és vannak arra utaló jelek, például az 5,5 százalék feletti infláció, hogy a kormány ezt az utat is megpróbálja. Bajnai szerint amíg nem változik a kormány gazdaságpolitikája, addig nem lesz megállapodás az IMF-fel, mivel az jelentős gazdasági fordulatra szeretne pénzt adni.
Cséfalvay Zoltán, a gazdasági tárca államtitkára kijelentette: ő nem találkozott még azzal a fogalommal, hogy unortodox, a magyar gazdaságpolitika például a munkaerőpiacon egy virtigli ortodox, kínálati gazdaságpolitikai intézkedéssorozatot hajtott végre. A kormány előtt álló feladatok közül – az államadósság-csökkentés, a kisebb állam és alacsonyabb újraelosztás mellett – az adórendszer stabilitásának megteremtéséről, ezáltal a kiszámíthatóság, a bizalom javításáról beszélt, és úgy vélekedett: elérkezett az az időszak, amikor az adórendszer stabil lesz.

Hogy lesz ebből növekedés?

Pár napja még a kormánypártok politikusai azt állították: csak az unió és az IMF nyomásának engedve állították össze az október eleji megszorító csomagot, de a jövő évi folyamatok valójában kedvezőbbek lesznek, mint ahogyan az a tervekben szerepel, és például a pedagóguséletpálya-modell bevezetését sem biztos, hogy el kell halasztani. A miniszterelnök is több interjúban a növekedés megindulását jósolta. Ehhez képest a kormány a 2013. évi növekedési prognózist a nyári tervezetben szereplő 1,6 százalékról nemrég 1 százalékra korrigált ütemről most 0,9 százalékra csökkentette. A nemzetgazdasági miniszter szerint ennek csak egy része származik a legfrissebb csomag hatásaiból, a nagyobb része a várható német gazdasági teljesítmény felülvizsgálatából következik. S ha nekünk lesz igazunk, jobb lesz a helyzet, és akkor megteszünk minden olyan lépést, ami gyorsítja a magyar gazdaság növekedését – vélekedett a mindig optimista nemzetgazdasági miniszter.

A növekedési kilátások szempontjából különösen a bankadó megfelezésének elhalasztását és a tranzakciós illeték kétszeresére emelését nevezte fájdalmasnak Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője az MTI kérdésére. Véleménye szerint bár a legújabb intézkedések a vállalatokat sújtják, nem kétséges, hogy a terhek egy részét a fogyasztókra hárítják, ami tovább távolítja a várható inflációt a 3 százalékos céltól. A program Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint is visszafogja a gazdaság és a beruházások növekedését, de szerinte az intézkedésekkel akár 2 százalékra is csökkenhet a jövő évi hiány, így az is elképzelhető, hogy nem kell halasztani a pedagógusok béremelését, vagy a kormány „kiegyezik” a bankokkal az adóról.

A kormány egyoldalúan megszegte a megállapodásokat
Visszaveti a reálgazdaság növekedési kilátásait és akadályozza az elhúzódó gazdasági válságból való kilábalást a most bejelentett újabb kiigazító csomag – figyelmeztet a Magyar Bankszövetség, amely közleményében megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy a kormány egyoldalúan megszegte a korábban közösen elfogadott és aláírt együttműködési megállapodásokat. A bankszövetség hangsúlyozta: a bejelentett intézkedések, ha a parlamenti elfogadja azokat, veszélyeztetik a magyar gazdaság szereplőinek kiszámítható finanszírozását, és minden elemükkel tovább csökkentik a bankok hitelezési képességét.

Londoni elemzők szerdán közzétett értékelése szerint viszont a magyar gazdaság jövő évi növekedésére adott új, lefelé korrigált hivatalos előrejelzés még mindig túl derűlátó. Ráadásul az újonnan bejelentett intézkedések mindegyike további lendületet ad az inflációnak, miközben visszafogja a növekedést és a potenciális kibocsátást is. Van olyan vélekedés, hogy a kormány már túl nagy mértékben szigorította költségvetési politikáját, és ez akár jövőre is recesszióban tarthatja a magyar gazdaságot.

A tönk szélén

Matolcsy György szerint egyértelmű, hogy a lépések többsége nem a lakosságot, hanem a cégeket, vállalkozásokat érinti, és közülük is elsősorban a külföldi tulajdonúakat és a multikat. Giró-Szász András szerint a csekkadót a versenyhelyzet miatt nem lehet áthárítani – a nemzetgazdasági miniszter is így vélekedett –, a közműadót pedig azért nem, mert befagyasztották a rezsiköltségeket.

A csomag és a piac
A bejelentés követően esett az OTP-részvények ára, csökkent a BUX – végül 0,71 százalékos csökkenéssel zárt –, és a forint némileg gyengült, de erősebben zárt a hét eleji árfolyamnál.
A londoni CDS-piac kedvezően fogadta az intézkedéscsomagot: a magyar törlesztéskockázat-biztosítási kontraktusok középárfolyama 240 bázispont környékére süllyedt a 249,3 bázispontos előző napi záróról.

Az egyik londoni elemzőház szerdán közzétett jelentése szerint az új intézkedéscsomag fő problémája az, hogy „viszonylag kevéssé üzletbarát”. Példaként a banki különadót, a tranzakciós illetéket és a közműadót említi, és emlékeztet arra, hogy az IMF már korábban is jelezte: a növekedés szempontjából rendkívül barátságtalannak tartja a magyar gazdaságpolitikai elegyet.

De az üzleti szektor ezeken kívül is meg fogja érezni a csomag hatásait: nő az iparűzési adó, a cafeteriaterhek emelkedése a foglalkoztatás költségeit gyarapítja – vagy a munkavállalók jövedelmét mérsékli, ami „áthárítás”. De hogyan nyugtathatja a kormány azzal az embereket, hogy a cégek úgysem tudják áthárítani a növekvő terheiket? Ha valóban így lesz, az miért jó? Vajon miből lehet fedezni ezeket? Majd spórolnak máshol, például a munkaerőn? Miért jó az, ha a külföldi tulajdonú cégeket kormányzati intézkedések sújtanak? Ezek Magyarországon működő vállalatok, amelyek magyar embereket foglalkoztatnak, és ha nehézségeik vannak, azt elsősorban a munkavállalóik érzik meg. De nem érdemes áltatni magunkat: a magyar tulajdonú vállalkozások kilátásai is tovább romlanak, miként a lakosságéi is. Nem az áthárítások, hanem a gazdaságpolitika miatt.

Munkaadók kérdése: van-e perspektivikus gazdaságpolitika Magyarországon?
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára jelentős megszorításnak nevezte a bejelentett csomagot, hangsúlyozva, hogy az előkészítetlen volt, és szerinte aláássa a lakossági, a vállalkozói, illetve a banki bizalmat. A főtitkár az MTI-nek azt mondta: Matolcsy György bejelentése kapcsán felmerül a kérdés, hogy van-e egyáltalán perspektivikus, érdemi gazdaságpolitika Magyarországon. Mostanra egyértelművé vált, hogy a kormány feláldozta a magyar gazdaság versenyképességét, növekedési pályáját a 3 százalék alatti hiány oltárán – jelentette ki Dávid, aki szerint a csomag következményeként tovább esik a banki hitelezési affinitás is, és fokozódik az országgal szembeni bizalmi válság. Az előző után csupán 10 nappal bejelentett újabb megszorító csomaggal a kormány erkölcsileg teljesen hitelét vesztette a vállalkozói szféra szemében – mondta.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke túlzásnak tartja a 367 milliárd forintos adóemelési csomagot, amely számos terhet tesz a vállalkozásokra. Súlyos lépésnek nevezte a bankadó megtartását és a tranzakciós illeték megduplázását. Dávid szerint a közműadó bevezetése azzal jár, hogy a közműcégek a lakosságra és a vállalkozásokra hárítják át a terhet. Az iparűzési adót a főtitkár szerint inkább ki kellene vezetni vagy lazítani kellene rajta, ráadásul a mostani változtatást nem egyeztették a vállalkozásokkal. Véleménye szerint a munkáltatóknak „nagy pofon” a cafeteria-adókulcs emelése, mert így már nem éri meg béren kívüli juttatást adni dolgozóiknak, emellett ezek a változások jelentősen rontják a munkaadók tárgyalási pozícióját a héten megkezdett bértárgyalásokon. Rolek hasonlóan vélekedett, szerinte a változás a béren kívüli juttatások megszüntetésére vagy csökkentésére ösztönzi a cégeket, ami munkavállalói oldalon csökkenti a nettó bért, és ez – a bejelentett adóváltozásokkal együtt – jelentős hatással van a jelenleg zajló jövő évi bértárgyalásokra.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek