A bankszövetség már kétszer is bejelentette a közös sajtótájékoztató időpontját, ám az eseményt mindkétszer elhalasztották - az időpontot korábban meghatározó - kormányzat képviselői. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a sajtótájékoztató mostani elhalasztását azzal a hírrel együtt jelentette be, hogy további pontban is egyetértés született, és jelezte azt is, hogy - az ezúttal jövő hét elejére tervezett - sajtótájékoztatón a miniszterelnök is részt vesz. Az utóbbi arra utal, hogy a bankokkal való megegyezésről szóló bejelentésre kerülhet sor.
Csomagrészletek
A devizaalapú lakáshitellel rendelkezők helyzetét javítani szándékozó csomag a különböző forrásokból pedig megismert információk szerint a következő részelemekből - vagy azok egy részéből - tevődhet össze: a kilakoltatási és árverezési moratórium július 1-jétől történő feloldása; az árverezéseknél az ingatlanpiac védelme érdekében negyedéves limit bevezetése; a még törlesztőképes adósoknál a törlesztési árfolyam rögzítése; a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) létrehozása, amely diszkontáron megvásárolná a fizetésképtelen, szociálisan rászoruló adóstól az ingatlant, és bérbe adná neki; a bankadó (vagy a bankadó alapjának) csökkentése a kkv-, illetve lakáshitelek növekményével a hitelezés élénkítése érdekében; kamattámogatás a nehéz helyzetbe került adósok lakását megvásárlóknak.
Néhány nap múlva kiderülhet, hogy mely pontokban engedtek a bankok, s melyekben a kormány, s született-e érdemi megoldás a bajba jutott lakáshitelesek helyzetének könnyítésére. Az valószínűsíthető, hogy a bankadó nem lesz része a csomagnak, ez ugyanis eleve kizárna bármilyen megállapodást. Az ingatlanfedezetű lakáshitellel rendelkezők és a bankok számára is egyre sürgetőbb, hogy valamilyen megoldás szülessen. Ez az állam érdeke is, hiszen a nem teljesítő hitelállomány egyre nagyobb, aminek társadalompolitikai következményei is egyre súlyosabbak lehetnek.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint a 90 napon túl lejárt lakossági hitelek állománya a 2010. március végi 510,4 milliárdról 2011. március végére 730,5 milliárd forintra nőtt, az ebből devizában fennálló 328,1 milliárdról 493,3 milliárd forintra. (A kilakoltatási moratórium 2010 februárja óta áll fenn.) Az átstrukturált lakossági hitelek bruttó állománya 2010 márciusában még 266,4 milliárd forint volt, 2011 márciusában már 654,1 milliárd forint, ezen belül a devizában nyújtott átstrukturált állomány 244,4 milliárdról 575,2 milliárd forintra nőtt. Az átstrukturált lakossági hitelekből 2011 március végén 217,2 milliárd forint 90 napon belül, 127,7 milliárd forint 90 napon túl lejárt, ebből a devizában nyújtott 90 napon belül, illetve 90 napon túl lejárt hitelek 192,2 milliárd, illetve 116,8 milliárd forintot tettek ki.
Sok százmilliárd állami forint
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2010 májusában - még miniszterjelöltként - jelentette be, hogy állami devizahitel-átváltási alapon keresztül szeretnének segíteni a devizahiteleseken. Később a megsegítendő kört a "bajba jutott" devizahitelesekre szűkítette. Az akkori elképzelések szerint azoknak, akik a bankok hitelvédő programjaiban nem képesek "megkapaszkodni", egy állami alap révén felkínálták volna azt a lehetőséget, hogy megfelelő feltételekkel átváltsák a devizahitelüket forintra. Ha pedig valaki a későbbiekben a forintalapú törlesztést sem tudta volna fizetni, a tulajdonát bérleti jogra válthatta volna. Az ingatlan tulajdonjoga a követeléskezelő alaptól az önkormányzatokhoz került volna, s az állapodott volna meg a volt tulajdonossal a bérleti díjról.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az elképzelésre reagálva arra figyelmeztetett, hogy a devizaalapú hitelek átváltása forinthitelre az árfolyam-, illetve kamatkülönbség miatt sok százmilliárd forintos költséget jelentene, továbbá, ha a devizahiteleket tömegesen váltják át forintra, nyomás nehezedik a nemzeti valutára, azaz a forint árfolyama gyengül. Csányi Sándor, az OTP bank elnök-vezérigazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a devizahitelek átváltása 20 százalékkal, 230 milliárd forinttal növelné a lakosság éves hiteltörlesztési terhét a kamatkülönbözet miatt.
Márősszel akarták bejelenteni
Orbán Viktor miniszterelnök 2010 júniusában, a 29 pontos kormányzati akcióterv részeként bejelentette, hogy létrehozzák a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot (NET). Közölte azt is: a kormány tárgyalásokat kezdeményez az adósok és a hitelezők között a bajba jutott lakáshitelesek jövőjének rendezésére. ogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke ugyancsak tavaly júniusban kilátásba helyezte: őszre kész lesz a csomag, amely segít a bajba jutott devizahiteleseken. A korábban elhangzottakat azzal egészítette ki, hogy az átlag polgárokat segítenék majd, nem a nagy összegű hitelt felvevőket, továbbá, hogy a nagy részben IMF forrásokat felhasználó megsegítő csomag alapvetően a lakáshitelesekre vonatkozik majd.
