December 30-áig lehet bejelenteni a végtörlesztést

2011. szeptember 20. kedd - 09:10 / PP/MTI
  •    

Hétfőn a képviselők megszavazták a rögzített árfolyamú végtörlesztésről szóló törvényjavaslatot, az áfa-visszatérítésről rendelkező indítványt és a pozitív lakossági adóslistát is. A végtörlesztést azok vehetik igénybe, akik a rögzített árfolyam alatt vették fel hitelüket, és a hitelfolyósító június 30-áig nem mondta fel a kölcsönszerződésüket.

 

Nem szabad sietni
A devizahiteleseknek nem szabad sietniük, körültekintően kell dönteniük a végtörlesztésről, és több bank ajánlatát is ki kell kérniük, ha forinthitelből rendezik devizaadósságukat – mondta el Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője az MTI kérdésére. Felhívta a figyelmet arra, hogy azok, akiknek nincs megtakarításuk, nem biztos, hogy a teljes devizában fennálló tartozásuk összegét megkapják újabb forinthitelként bankjuktól, így sokan arra kényszerülhetnek, saját erőből egészítsék ki a tartozást el nem érő forinthitelt. Mivel erre nem lesz mindenki képes, ez a lehetőség természetes fékje lesz. A bankok még nem döntötték el, hogy milyen kondíciókkal nyújtanak forinthiteleket a végtörlesztés-hez, de a szakértő elképzelhetőnek tartotta, hogy lesznek a meglévőknél kedvezőbb hitelfeltételek, elsősorban egyedi ajánlatok. Ezért érdemes személyesen ajánlatot kérni több banktól is.

Az Országgyűlés – a házszabálytól eltérve – még a hétfői ülésnapon lefolytatta a devizahitelek rögzített árfolyamon való, egy összegű végtörlesztéséről szóló, Rogán Antal (Fidsze) által jegyzett törvényjavaslat vitáját, és szavazott is róla. A javaslatot 277 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 30 tartózkodással fogadta el a parlament. Igennel voksoltak a kormánypárti és a jobbikos képviselők, nemmel a szocialisták, az LMP tartózkodott.

Az új jogszabály szerint végtörlesztést svájci frank esetében 180, euró esetében 250, japán jen esetében 2 forintos árfolyamon teljesíthetik az adósok. Ezen árfolyamok alkalmazása akkor kötelező a pénzintézeteknek, ha a kölcsön folyósításakor az árfolyam nem volt magasabb, valamint a hitelfolyósító június 30-áig nem mondta fel a kölcsönszerződést. A devizahiteleseknek a végtörlesztésre vonatkozó igényüket december 30-áig kell bejelenteniük a banknak.

Hányan tudják igénybe venni?

A legpesszimistább előrejelzések szerint is legalább 150 ezer család él majd a rögzített árfolyamon történő, egy összegű végtörlesztés lehetőségével, de számuk akár ennek a két-háromszorosa is lehet majd – mondta Rogán parlamenti expozéjában. Kifejtette: azoknak az ingatlanfedezetű devizahiteleknek több mint 80 százaléka 10 millió forint alatti, a maradék 20 százalék nagy része pedig a 10-30 millió forint közötti hitelösszeg kategóriájába esik. 30 millió forint feletti, devizaalapú jelzálogkölcsöne 38-40 ezer családnak van. Szatmáry Kristóf belgazdaságért felelős államtitkár elmondta: a kormány támogatja a rögzített árfolyamon való végtörlesztést, mert ez illeszkedik azon javaslatok közé, amellyel korszakváltáshoz értek. Mint mondta, az elmúlt nyolc évben megszokták az emberek, hogy ha válság van, akkor annak az árát mindig a „kisemberekkel", a magyar családokkal fizettetik meg. Ez a javaslat ezzel szemben arról szól, hogy a felelősség megoszlik a problémát előidézők között. Hozzátette: minden eladósodott háztartáson nem tudnak majd segíteni, de minden olyan javaslatot támogatni kell, amely csak egy családon is segít.

Mesterházy Attila
Mesterházy Attila és Lázár János
Fotó: MTI/Kovács Attila

A vitában és a hozzászólások során több ellenzéki képviselő kifejtette véleményét. Vágó Gábor (LMP) emlékeztetett arra, hogy míg egyes sajtóhírek szerint 200-300 ezer adós lesz képes élni a lehetőséggel, hogy 180 forintos svájci frank árfolyamon végtörlessze hitelét, addig a magyar kormány Ausztriába küldött adatai szerint 100 ezren kapcsolódnak majd be a programba. A képviselő szerint a szűk időkeret miatt sem lesznek képesek tömegek élni a lehetőséggel. „A kormány hűen a társadalom végleges kettészakadása mellett tette le a voksát" – mondta a képviselő, aki szerint minden egyes adós fizet majd azért, hogy a jómódú középosztály még jobban járjon. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a kormányt kritizálva azt mondta, hogy a bankok extraprofitját érintetlenül hagyva „szeretnének eladni" egy olyan kényszerintézkedést, amelyre a „társadalom felhajtóereje kényszerítette". Nehezményezte, hogy a kormánypárti képviselők alig szólnak hozzá a vitához.

Göndör István (MSZP) azon véleményének adott hangot, hogy a rögzített árfolyamon való végtörlesztés lehetősége olyan mértékű beavatkozás visszamenőleges hatállyal a polgári szerződésekbe, amelyet szerinte sem az Alkotmánybíróság, sem az Európai Bíróság nem tart majd elfogadhatónak. Simon Gábor (MSZP) felszólította a kormányt, hogy tegyen olyan előterjesztéseket is, amelyek a felső-középosztály mellett a szegényebb rétegeknek is segítenek. Józsa István (MSZP) pedig a még mindig nem üzemelő Nemzeti Eszközkezelő működésére fordított összeget keveselte, mert szerinte ez lehetne az a mód, amely a legtöbb devizahitelesen tudna segíteni. Hozzátette: a végtörlesztéssel ezzel szemben csekély számú ember fog élni, ezért felkérte a kormányt, hogy vonja vissza az előterjesztést és nyújtson be egy olyan komplex javaslatot, amely nem csak a kormánypárti képviselőkön segít, hanem az érintettek széles rétegén. Volner János (Jobbik) elmondta: pártja becslése szerint legfeljebb 100 ezer ember tud majd élni a végtörlesztéssel, a kormánypárti politikusok által emlegetett több százezer, vagy akár egymillió igénybe vevővel szemben.

Lázár nem támogatta a képviselők kizárását
a végtörlesztésből
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nem támogatta azt az MSZP-s módosító indítványt, amely a devizahitelek fix árfolyamon történő, egy összegű végtörlesztésének lehetőségéből kizárná az országgyűlési képviselőket és az állami vezetőket. Krakkó Ákos, a Fidesz-frakció sajtófőnöke hétfőn az MTI-nek azt mondta: az MSZP elnök-frakcióvezetője, Mesterházy Attila által készített javaslatot Lázár János nem módosító indítványnak tartja, mert annak indoklása sokkal inkább a szocialisták „pártkiáltványának” tekinthető, amely „méltatlan a téma súlyához”. Így a Fidesz frakcióvezetője a szocialisták indítványát nem írta alá – tette hozzá a sajtófőnök.
Mesterházy Attila hétfői sajtótájékoztatóján közölte, azt várja, hogy Lázár János is csatlakozzon az említett módosító javaslathoz. Mesterházy emlékeztetett arra, hogy miután múlt szerdán azt javasolta, hogy képviselők ne kérhessék a végtörlesztést, Lázár János támogathatónak nevezte az elképzelést. A miniszterelnök viszont egy interjúban azt mondta: azt tartja helyesnek, ha a képviselőket semmiféle előjog nem illeti meg, de hátrányos megkülönböztetés sem éri őket.

Elvetett MSZP-javaslat

Az előterjesztő nevében felszólaló Rogán Antal arra hívta fel a figyelmet, hogy az LMP és a Jobbik képviselői hozzászóltak a vitához, de egyetlen módosító javaslatot sem nyújtottak be.
Az MSZP benyújtott javaslatát, hogy a törvény ne vonatkozzon
a parlamenti képviselőkre „képmutatónak és kétszínűnek" nevezte. Az MSZP javaslata szerint az országgyűlési képviselőket, a polgár-mestereket, a főpolgármestert,
a megyei közgyűlési elnököket, az állami vezetőket, a kormány-biztosokat, a miniszterelnöki biztosokat,a miniszterelnöki megbízottakat, a miniszteri biztosokat és a kormányhivatal-vezetőket ki kellene zárni a végtörlesztés lehetőségéből. Indoklásuk szerint a javaslat elfogadása a Fidesz-KDNP képviselőinek mintegy 350 millió forint „potenciális fizetéskiegészítést jelenthet", a végtörlesztésre jogosultak köréből való kizárásukkal ugyanakkor bizonyíthatnák, hogy az indítványt nem pusztán saját anyagi érdekeik miatt terjesztették elő.

Pozitív adóslista és áfa-visszatérítés
Hétfő este a képviselők 286 igen szavazattal, 29 nem ellenében elfogadták a fideszes Rogán Antal javaslatát, hogy a jövőben nemcsak a nem teljesítő adósokat regisztrálja majd a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR), hanem az időben törlesztő lakossági hiteleseket is, azaz létrejön a pozitív adóslista. A jogszabály megőrzi az eddig hatályos szabályozásból a vállalkozások esetében a teljes körű nyilvántartásra, a magánszemélyek esetében pedig a negatív adóslistára vonatkozó rendelkezéseket, ugyanakkor a lakosság esetében is megteremti a teljes körű lakossági hitelnyilvántartást (tlh), így a KHR az összes lakossági hitelszerződés pozitív adatait is tartalmazza majd. Rogán Antal szerint egy ilyen lista megléte esetén csak az Országgyűlésen múlik olyan szabályoknak a megalkotása, amelyek lehetővé teszik, hogy a „pozitív adósok” kedvezményeket kaphassanak a saját hitelükből.
Egyhangúlag szavazta meg hétfőn a parlament az áfa-visszatérítésről szóló javaslatot, amellyel harmonizálják az EU-szabályokkal a magyar áfa-szabályozást. Az Európai Bíróság ugyanis még júliusban megállapította, hogy a magyar áfa-szabályozás nem minden pontja harmonizál az EU-irányelvekkel. Döntése nyomán az államnak vissza kell fizetnie 255 milliárd forintnyi áfát a magyar vállalkozások számára. A megszavazott törvény szerint a cégek október 20-áig kérelemben vagy bevallásban kérhetik az áfa-visszatérítést, egymillió forintos összeg alatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) egy hónapja, e fölött 45 napja van az elbírálásra. Az adóhivatal azonban élhet a visszatartó jogával, ha a cégnek köztartozása van. Az ellenzéki pártok támogatták a javaslatot, de Vágó Gábor (LMP) megjegyezte: a Fidesz a végtörlesztéssel ugyanezt a hibát követi el, miután tudni lehet, hogy az EU megsemmisítheti a szabályozást. Volner János (Jobbik) szerint pártja a most benyújtott javaslattal megegyezőt adott be tavaly, de akkor nem foglalkoztak vele.