Csökkenő reálkeresetek, visszaeső fogyasztás

2012. március 28. szerda - 12:33 / piacesprofit.hu
  •    

Nőhetnek a bruttó, de csökkennek a reálkeresetek és a cégek jelentős része trükközni kényszerül majd idén. Várhatóan javul az ipari konjunktúra. A befektetők tartós megnyugtatása nélkül nem várható Magyarország kockázati megítélésének javulása a GKI elemzése szerint.

 

Kép:sxc
Kép:sxc

A GKI 2012-ben a versenyszférában (az 5 fő feletti cégeknél) a bruttó keresetek évi 6,5 százalék körüli növekedését prognosztizálja. Ugyanakkor arra is számít, hogy cégek jelentős része nem tudja teljesíteni a kormányzati irányelvet, illetve különböző trükkökkel – például formálisan hatórás foglalkoztatás – bújik ki a minimálbér-emelés követelménye alól, vagy csökkenti a foglalkoztatást. (A hazai foglalkoztatási helyzetről beszélt az MSZOSZ és a KISOSZ elnöke egy viteaesten.) A reálkeresetek (a családi adókedvezménnyel együtt) összességében 2,5 százalékkal, a versenyszektorban 1,5 százalékkal, a költségvetésiben közel 5 százalékkal mérséklődnek. A reáljövedelmek és a lakossági fogyasztás 2,5 százalék körüli, tehát a reáljövedelmekhez hasonló csökkenése várható. A beruházások visszaesése idén is folytatódik, mintegy 4 százalékkal.

Az iparban 2012 második felétől várható a konjunktúra javulása, éves átlagban 4,5 százalékos ütem várható. Az építőiparban a hatéves visszaesés után 2012-ben újabb 5 százalékos visszaesés várható. A mezőgazdaságban az átlagon felüli 2011. évi termés után átlagos időjárás esetén csökkenés valószínű. A kiskereskedelmi forgalom 2,5 százalékos csökkenése csak tükrözi a gazdasági-jövedelmi folyamatokat, a pénzügyi szektor visszaesése viszont az egész gazdaság fejlődési képességét visszafogja. A GDP 1,5 százalékkal csökken. Az I. negyedévi markáns visszaesést az év vége felé szerény élénkülés követheti.

A befektetők tartós megnyugtatása nélkül nem várható Magyarország kockázati megítélésének javulása

A munkaerő-kereslet 2012-ben kissé, a 2011. évi növekedéshez hasonló mértékben, mintegy 0,8 százalékkal csökken. A munkanélküliség az utolsó három negyedévben alig változott. Idén az év elején ismét növekedés kezdődött, a szezonális okokon kívül a fel- és végelszámolási hullám, illetve a foglalkoztatási terhek növekedése következtében. A közmunkára szánt keretek 2012-ben jelentősen nőnek – a 2011. évi több mint háromszorosára – és a kormányzat visszaáll a korábbi 6-8 órás foglalkoztatásra. Ily módon a munkanélküliek lerövidített segélyezésénél megtakarított összeggel legalább azonos költségvetési kiadás jelentkezik. A banki hitelezés keresleti és kínálati oldalról is leépül. A bankok egyre inkább nem akarnak és nem tudnak hitelezni. A lakosság kerüli a hitelfelvételt, a vállalatok elhalasztják beruházásaikat és így hitelkeresletüket. Az önkormányzati szféra eladósodása is jelentős, emellett a reform is bizonytalanságot okoz, így új hitelekre ott sem lehet számítani. A hitelállományok leépítése várható.

Éves átlagban 5,3 százalékos, az év végén 5 százalék alatti inflációs ütem várható. (Márciusban az elemzők várakozásainál magasabbra ugrott az infláció.) A monetáris tanács februárban sem változtatott alapkamatán, bár egy tag már a csökkentés mellett szavazott. Ennek azonban legkorábban az IMF-megállapodás, vagy legalább az EU által hitelesített költségvetési konszolidációs pálya után lehet létjogosultsága. A tavaly kinevezett tagokon keresztül érvényesülő politikai befolyás rombolja a Monetáris Tanács hitelességét, a piaci hozamok a szokottnál erőteljesebben szakadnak el az alapkamattól, s a monetáris politika eszköztelenné, az ország pedig sebezhetőbbé válik. További ingadozások mellett éves átlagban 290 forint körüli árfolyam valószínű. A gazdaságpolitika a jelek szerint ennél nem is akar érdemben erősebb forintot, s inkább a kamatok – ilyen körülmények között mesterséges – csökkentésére törekszik.

A befektetők tartós megnyugtatása nélkül nem várható Magyarország kockázati megítélésének javulása. A sikeres állampapír-kibocsátások elfedik, hogy ezzel nagyon drága – hosszabb távon csak magas elsődleges többlet, azaz jelentős további restrikció mellett finanszírozható – forrásokhoz jutunk, illetve, hogy ennek következtében (más tényezőket változatlannak feltételezve) az államadósság szintje továbbra is növekvő. Az IMF-fel történő megállapodás esetén a jelenleginél jóval alacsonyabb kamatszint is elérhető lenne. Az időhúzás gazdaságilag igen nagy károkat okoz (az EU becslése szerint már 2013-ra a GDP 0,5 százalékával emeli a kamatkiadásokat).
(Az elemzés az államháztartásról, költségvetésről, IMF-EU megállapodásról szóló részét itt olvashatják.)

A GKI prognózisai 2012-re

 

2008

2009

2010

2011

2012

(tény)

szeptember

december

március

GDP termelés*

100,9

93,2

101,3

101,7

99

98,5

98,5

•-         Mezőgazdaság (1)

151,6

85,1

83,7

126,8

95

90

90

•-         Ipar (2)

96,3

85,1

113,4

105,9

104,5

105,5

104,5

•-         Építőipar (3)

91,2

96,3

91,1

92,0

97

95

95

•-         Kereskedelem (4)

100,2

83,0

98,4

99,7

98

98

97,5

•-         Szállítás és raktározás (5)

93,7

90,3

100,5

100,8

101

100,5

100

•-         Információ, kommunikáció (6)

103,0

113,1

104,8

102,1

102

101,5

100,5

•-         Pénzügyi szolgáltatás (7)

97,7

100,5

95,7

93,4

87

87

93

•-         Ingatlanügyletek (8)

99,9

102,5

100,2

98,4

91,5

91,5

97

•-         Szakmai,tud. műsz,admin. tev.(9)

102,4

96,1

96,9

99,2

90,5

90,5

97

•-                  Közigazgatás, oktatás, egészségügy (10)

100,3

100,2

97,2

99,7

99

99

98

•-         Művészet, szórakoztatás (11)

100,6

93,4

103,4

102,6

100

100

99

Magnövekedés (2)+(3)+(4)+(5)+(6)+(7)+(8)+(9)

98,0

91,8

103,4

101,1

98,4

98,9

100

GDP belföldi felhasználás

100,7

89,5

99,5

99,5

97,5

95,7

95,9

•-         Egyéni fogyasztás

99,8

94,3

97,3

100,1

97

97,5

97,5

•-         Állóeszköz-felhalmozás (beruházás)

102,9

89,0

90,3

94,6

100

96

96

Külkereskedelmi áruforgalom

 

 

 

 

 

 

 

•-         Export

105,7

89,8

114,3

108,4

108

108

107

•-         Import

105,5

85,2

112,8

106,3

107

106

105

Fogyasztói árindex (előző év = 100)

106,1

104,2

104,9

103,9

104,8

105

105,3

Folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege

 

 

 

 

 

 

 

•-         milliárd euró

-6,8

1,4

3,8

3,5**

4,0

5,5

4

•-         a GDP százalékában

-6,4

1,5

3,9

3,5**

4,1

5,5

4

Munkanélküliségi ráta (éves átlag)

7,8

10

11,2

11

10,8

11

11

Államháztartási egyenleg a GDP százalékában (ESA)

-3,7

-4,6

-4,2

+4,0

-2,9

-2,9

-2,9

  */ Az új besorolási rendnek megfelelő korrigált prognózis
**/ GKI becslése
Forrás: KSH, GKI

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor