Csath Magdolna: nemzeti érdek az egészséges lakosság

2019. február 01. péntek - 13:30 / Zubor Zalán
  •    

A magyar vállalatok is nyerhetnek, ha emelik a béreket, de ez csak az egyik szükséges lépés lenne a munkaerőhiány ellen Csath Magdolna közgazdász szerint. A Szent István Egyetem professzorával a túlóratörvényről, a globális rangsorokról és arról is beszélgettünk, miért árthatnak a versenyképességnek az autóipari beruházások.

Orbán Viktor januári sajtótájékoztatóján azt mondta, „a gazdaság szempontjából pozitív, hogy nincs elegendő munkaerő”, hogy „ha ma valaki munkást akar, lasszóval kell fognia”.

Valóban örülhetünk a munkarőhiánynak?

– A híres közgazdász, Keynes, így fogalmazott: törődj a munkanélküliséggel, és akkor a költségvetéssel sem lesz gondod. E mögött az a gondolat húzódott meg, hogy minél többen dolgoznak, annál több lesz az adóbefizetés és annál jobban nő a fogyasztás is, miközben csökken a munkanélküliséggel járó költségvetési kiadás. Ez a logika úgy tűnik, a magyar gazdaságban is működik. Természetesen a cégek érdeke ellentétes lehet. Hiszen több munkanélküli erősebb tárgyalási pozíciót jelent a cégek számára a munkások bérköveteléseivel, vagy a munkaidő hosszával kapcsolatban. Egyébként nem csak a gazdaság szempontjából fontos, hogy aki akar, az dolgozhasson. Orvosok és pszichológusok bizonyítják, hogy a munkanélküliség, a feleslegesség érzete a fizikai és lelki egészségre egyaránt ártalmas. A nemzeti érdek pedig a fizikailag és lelkileg egyaránt egészséges lakosság, hiszen a gazdaságot is csak ilyen emberekkel lehet tartósan sikeresen működtetni.

Csatha Magdolna - Kép: PP Archív

Csatha Magdolna – Kép: PP Archív

A közelmúltban Magyarország kissé előrébb lépett egyes versenyképességi rangsorokban, mint például az IMD vagy a World Economic Forum listáján. Azonban az értékelésekben a munkaerőhiány már a versenyképességet leginkább korlátozó tényezőként szerepel.

– A versenyképességi rangsorokat egyrészt nem kell szentírásnak tekinteni, mivel komoly módszertani problémák is jellemzik ezeket. Másrészt azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek a versenyképességi kutatások a cégek szempontjából vizsgálják az egyes országok jellemzőit. Egy példa erre: ha egy ország erősebben szeretné védeni természeti környezetét a betelepülni akaró cégek esetleges környezetre ártalmas technológiáival szemben, ez az értékelésnél versenyképességi hátrányt jelent! Ennek tükrében azt a kérdést is fel lehetne tenni, hogy egy profitorientált, versenypiacon működő cég miért akar oda települni, ahol az egyik legfontosabb erőforrás, a munkaerő nem áll rendelkezésre. Másképpen fogalmazva: miért mennyiségi növekedésről, még több ember felvételéről gondolkodik egy versenyképessége növelésében érdekelt cég? Miért nem a munkaerőt kiváltó technológiai fejlesztésben, vagy a termelékenység innovációval, magasabb tudással való növelésében, vagyis minőségi fejlődésben érdekelt? A tartós világpiaci sikernek is, ahogyan azt több elemzés is bizonyítja, ez lenne a biztos feltétele.

Az interjú teljes formában a Piac & Profit februárban megjelenő számában olvasható!

Bod Péter Ákos: véget ér a kegyelmi állapot
Egy gazdasági ciklus ívének teteje felé tartunk, előbb-utóbb elérünk arra a pontra, ahonnan már csak lefele vezet az út – figyelmeztet Bod Péter Ákos közgazdász. A nemzetközileg elismert szakember szerint túl nagyra hízott az állam, ez pedig kockázati tényező lehet egy nehezebb időszakban.