Csapnivaló a magyar órabér

2016. július 22. péntek - 06:01 / piacesprofit.hu
  •  
  • Előfizetés

A davosi Világgazdasági Fórum az OECD 2013-as adatai alapján vetette össze a fejlett országokban garantált minimális órabért. A 27 országból a 23. helyen végzett a hazai órabér.

A toplista összeállításához az adózás után megmaradó nettó órabért vették alapul és a vásárlóerő-paritás szerint kalkulálták a sorrendjüket, dollárba átszámítva. New York állam nemrég 15 dollárra növelte a garantál órabérminimumot, míg Anglia 10,25 dollárnak megfelelő összegre (a 25 évnél idősebb munkavállalók körében). Ausztráliában a legmagasabb az órabér, míg a magyar órabérnél csak az észt, a chilei, a lettországi és a mexikói keresmény rosszabb. (Még annak ellenére is hátul kullogunk, hogy az elmúlt évben jelentősen emelkedtek a keresetek.) Egy korábbi jelentésében a WEF kiemelte, a vagyoni egyenlőtlenségek gyökere már a munkaerőpiacon jelentkeznek. Az International Labour Organisation adatai szerint a jövedelemmegosztás változásai és a munkanélküliség felel azért, hogy a vagyoni egyenlőtlenség az USA-ban 2006 és 2010 között a korábbi arány másfélszeresére nőtt. A jutányos bérezés ügye hangzatos jelszót is kapott, a politikusok és aktivisták inkluzív növekedésnek nevezik.

 

Forrás: WEF

Forrás: WEF

Bér munka nélkül

A munka nélküli minimálbér ügye népszerű elgondolás a világjobbító aktivisták és üzletemberek körében. 2016. júniusában a svájciak leszavazták az ötletet, hogy garantált minimálbért kapjon az ország minden polgára, a munkanélküliek is. A két szép szemükért. A javaslat szerint minden állampolgár 2520 dollárnak megfelelő éves összegben részesült volna, függetlenül attól, hogy van-e állása és hogy mekkora a vagyona. Ez 721 279 forintnak felel meg, ami havi  60 106 forintos keresményt jelent. A voksok 77 százalékát adták le a kezdeményezés ellen. Az ország 26 választókörzetének mindegyikében legalább 10 százalékos többséggel szavazták le a javaslatot. Maga a kormány is ellenezte az ötletet, azzal érvelve, hogy évente 25 milliárd svájci frankra lenne szüksége a finanszírozásához.

El vannak szállva a pályakezdők
Ma a pályakezdő fiatalok a reálistól távol eső fizetési igénnyel lépnek be a munkaerőpiacra, ami miatt rögtön csalódottsággal, és akár az elhelyezkedés nehézségeivel találják szembe magukat. Emellett nemzetközi szinten jellemző erre a generációra az erőn felüli költekezés is.

A garantált bérről szóló társadalmi diskurzus 2013-ben kezdődött és nemzetközi feltűnést keltett. Miután 100 000 aláírás gyűlt össze a petícióra, az ügyet népszavazásra bocsátották. Finnországban már rábólintott a közvélemény egy hasonló programra, mely 10 000 dollárt adna minden állampolgárnak – felváltva ezzel minden más szociális juttatást. 2017-től egy kísérleti fázisa indul el a programnak, melynek keretében 10 000 finn polgár kap havi 550 eurót (157 533 forintot) 2 évig.

A Szilícium-völgy társadalomreformáló moguljai is felkapták az elképzelést. A jövőkutató és jövőformáló startupot, az Y Combinatort annyira izgatja a téma, hogy 1000 jelentkező közül választották ki a garantált bérről szóló kísérlet vezetőjét. A cég fix összeget fog folyósítani bizonyos számú embernek bizonyos időn át (munkanélkülieknek is), s ennek hatásait vizsgálják majd. 2016-ban és 2017-ben az említett Finnországon kívül olyan államokban indul hasonló program, mint Hollandia, Kanada és több kelet-afrikai ország, köztük Kenya. Állítólag már Richard Nixon is megpróbált keresztülvinni egy hasonló kezdeményezést, de a közvélemény ellene fordult.

Forrás: WEF, CNN, Business Insider, OECD

Tartsuk itthon a dolgozókat!
Míg néhány éve a magyarországi vállalatok arra panaszkodtak, hogy a magyar munkaerő röghöz kötött, és még egyik városból a másikba sem könnyű elcsábítani, mára kifejezetten mobilakká váltak a magyarok. Szakképzettek és friss diplomások egyaránt tőlünk nyugatabbra keresik a boldogulást. Anélkül, hogy kísérletet tennénk arra, hogy bebizonyítsuk, hogy a KSH adata – amely szerint 2013-ban 350 ezer körül voltak az országot elhagyók – súlyosan alulbecsüli a kivándorlók valós nagyságát, a magyarországi kisebb és nagyobb cégek egybehangzó véleménye alapján kijelenthetjük: egyre nagyobb a gond a hazai munkaerőpiacon. A jól képzett munkaerő hiánya lassan a vállalkozások versenyképességét és így az ország gazdasági növekedését befolyásolja.