Csalókra nem lehet társasági jogot szabni

2012. szeptember 05. szerda - 11:41 / Kolossa Katalin
  •    

A vállalkozók, vállalkozások életét hogyan érinti majd az a változás, hogy a társasági jog átkerül a polgári törvénykönyvbe, és nem lesz önálló a társasági törvény? Erről kérdeztük Dr. Sárközy Tamást, a Budapesti Műszaki Egyetem üzleti jog tanszékének professzorát, aki az 1989-ben hatályba lépett első, majd az azt követő két társasági törvény kodifikációs bizottságát vezette, és részt vett a 2013 végén, 2014 elején életbe lépő új polgári törvénykönyvet kimunkáló bizottság munkájában is.

– Milyen konkrét változásokra számíthatnak a vállalkozások a most hatályos társasági törvényhez képest? (A változás okairól itt olvashat részletesen.)

– Újdonság például, hogy minden társaság, így a kkt. és a bt. is jogi személy lesz. Ez a változás azonban a gyakorlatot alig fogja érinteni. Eddig is megtehették azt, amit egy kft., a cég neve alatt minden jogot és kötelezettséget megszerezhettek.

Minden társaság, így a kkt. és a bt. is jogi személy lesz.

Az, hogy ily módon változik a státusuk, milyen papírmunkát jelent majd a számukra?

– Már a kodifikációs bizottság ülésein tisztáztuk: a polgári törvénykönyvet életbe léptető törvény ki fogja mondani, hogy a már megkötött szerződésekhez nem kell hozzányúlni emiatt. Ezek a társaságok a törvény erejénél fogva jogi személyek lesznek. Nem lenne helyes ezt másképpen megoldani, hiszen közel kétszázezer bt. van.

Szeptember végén
Hétfőn kétnapos üléssel kezdi meg az őszi ülésszakot az országgyűlés – tájékoztatta az MTI-t a házbizottság szerdai ülése után György Bálint, a parlament sajtószolgálatának vezetője, aki azt is elmondta, hogy az új polgári törvénykönyv vitáját a Ház várhatóan már szeptember végén megkezdi.

– Egyéb változások is belekerültek az új szabályozásba?

ff
Dr. Sárközy Tamás
Fotó: Fényes Gábor

– A társasági jog alapproblémája – már régóta az -, hogy a kft.-nél, az rt.-nél a tagok nem felelnek a társaság tartozásaiért; ezeket rossz kifejezéssel korlátozott felelősségű társaságoknak nevezzük. Itt két szempont ütközik: a társaság szabadsága, a gyors piacra lépés és cégalapítás azzal, hogy ha ezeket nagyon megkönnyítjük, akkor a hitelezőket sok kár érheti, mert a tagok nem felelnek a társaság tartozásaiért. Az angolszász felfogás az, hogy egy hitelező tisztában van ezzel, s ha emiatt nem akar szerződni, nem akar kockázatot vállalni, akkor ne szerződjön; ha pedig szerződik, viselje a következményeit.
A német felfogás, ahová a magyar jog is tartozik, nem ilyen: elég kemény szabályok vannak a törvényben annak érdekében, hogy például a törzstőkét ne lehessen felélni, a vállalatot ne lehessen kiüríteni. Igen ám, de így kevesebben tudnak kft.-t alapítani. A vállalkozók lelkesednek a piacra lépés szabadságáért, a kockázat korlátozásáért, de sokszor elfeledkeznek arról, hogy akinek nem fizetnek, az is vállalkozó. Vagyis a hitelezővédelem szempontjai ütköznek a piacra lépés megkönnyítésével. A magyar törvények – erős európai uniós hatásra – 2007-2008-ban rengeteg egyszerűsítést hoztak. Ezeknek a változásoknak egy részét most a Ptk. korrigálja. A javaslat az, hogy például kft.-t ismét ne ötszázezer, hanem hárommillió forint törzstőkével lehessen alapítani. Erről nyilván lesz vita az országgyűlésben.

– Az rt.-nél is tartalmaz ilyen korrekciót a javaslat?

– Nem. A jelenlegi szövegben a nyilvánosan működő rt.-knél megmaradt a húsz-, a zártkörűeknél az ötmillió forint alaptőke-minimum. A kft.-nél jelentett gondot a túl alacsony törzstőke. Viszonylagos lassítás várható a cégeljárásban is, de megmarad a szerződésmintán való alapítás lehetősége, még a zártan működő rt.-knél is. Megmondom őszintén, hogy én csak bizonyos értékhatár alatt tenném lehetővé a szerződésmintával való társaságalapítást. A társasági jogi kultúra szempontjából ez nem jó, mert primitív megoldás. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha valaki alakít egy kis kkt.-t, bt.-t, miért kelljen ehhez bonyolult szerződéskötési eljárás? A Ptk. tehát bizonyos mértékben csökkenti e téren a korábbi túlzott szabadságot, amellyel a válság idején jobban visszaélnek, mint „normális" időkben. Egyébként nem csak nálunk. Németországban például olyan törvényt hoztak, amelynek az a címe, hogy „fellépés a kockázatkorlátozással való visszaélések ellen". Ugyanis tömegessé vált a korlátolt felelősséggel való visszaélés.

A vállalkozók lelkesednek a piacra lépés szabadságáért, a kockázat korlátozásáért, de sokszor elfeledkeznek arról, hogy akinek nem fizetnek, az is vállalkozó.

– Végül is megnehezíti-e az új szabályozás a vállalkozások életét?

– A társasági szabályozás önmagában most sem fogja megnehezíteni. A probléma a cégtörvénnyel és a kapcsolódó közjogi jogszabályokkal lehet, mert azok elvileg megnehezíthetik, de azok még nem készültek el. Ez a munka a Ptk. elfogadása után indul. Az a kérdés, hogy a kapcsolódó közjogi szabályokban sikerül-e fenntartani a középutas felfogást. Attól ugyanis, mert egy-két ember visszaél, nem kell az egész szabályozást megszigorítani. Ha azonban a visszaélések tömegessé válnak, a jogalkotásnak lépnie kell.

– De sokkal többen vannak, akik nem élnek vissza…

– Nahát ez a kérdés. Van, aki azt mondja, hogy a mi társasági törvényünkkel épp az a baj, hogy a tisztességes vállalkozói magatartásra modelleztük. De társasági jogot tisztességtelen magatartásra nem lehet csinálni.

Viszonylagos lassítás várható a cégeljárásban, de megmarad a szerződésmintán való alapítás lehetősége, még a zártan működő rt.-knél is.

– Az említett német törvény milyen konkrét visszaéléseket célzott meg, és hogyan?

– Vállalatkiürítés, csalárd csőd és más hasonlók. Szigorítottak is, előírták a felügyelő bizottságot, hatósági beavatkozásokat tettek lehetővé. Mindezt – ott sem tudnak mást csinálni – a tisztességes vállalkozók kárára. Mert a tisztességtelenek miatt kell például többféle nyomtatványt kitölteni. Egyik oldalon cél az adminisztratív kötöttségek leépítése, a másik oldalon viszont, ha nincs bürokrácia, nő a visszaélések száma. A fő probléma az, hogy a társasági jog nyugodt, kiegyensúlyozott vállalkozásokra és nem kényszervállalkozókra van szabva, és semmiképpen nem csalókra. Sokan azt mondják, hogy a gazdasági válságra adott egyik válasz az, hogy egyre többen szegik meg a jogszabályokat: nem fizetik be az adót, nem fizetik ki az alvállalkozókat… Ez azonban hibás válasz.

– Milyen újdonságokra számíthatunk még?

– Erősödik az apport szabályozása, vagy az új törvény, szemben az eddigi szabályozással, nem ismeri a nonprofit gazdasági társaságot. A Ptk. tisztán magánjogi jogalkotás, feltételezi, hogy közjogi oldalról kiegészítsék. Megvan tehát a veszélye annak, hogy valahol valami elvész, erre oda kell figyelni.

– A változások mennyisége nem haladja meg a normál menetben szokásos Gt.-módosításokat?

– Nem, hiszen hét-nyolc évenként eddig is igazítottunk a Gt.-n. A legutóbbi társasági törvény 2006-os, az új Ptk. pedig 2014-ben lép életbe.