Csak hozzáadott értékkel lehetünk versenyképesek

A fejlett és a fejlődő gazdaságok – mint Kína, India és a Fülöp-szigetek – közti jövedelemkülönbségek szignifikánsan csökkenni fognak 2030-ra, állítják a PwC elemzői. Bár India és a Fülöp-szigetek relatív bérszintje alacsony marad, de a Fülöp-szigetek-i reáljövedelmek dollárban kifejezve több mint háromszorosára, az indiaiak pedig a négyszeresére emelkedhetnek ez időszak alatt. Ugyanakkor az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban mért reálértékek várhatóan mindössze egyharmadnyival fognak emelkedni.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Nem elég olcsónak lenni - Kép:sxc

Ennél jóval meglepőbb, hogy mennyire lecsökkenhet az országok közti bérszakadék 2030-ra. Indiában a jelenlegi havi átlagkereset 25-ször kisebb, mint az Egyesült Királyságban. 2030-ra ez az arány mindössze 7,5-szeres lesz. Hasonlóképp, az amerikai átlagbérek napjainkban 7,5-szer nagyobbak a mexikói értékeknél, de a különbség az említett időszak végére négyszeres lesz már csak. Ezzel egy időben a kínai havi átlagkereset olyan mértékű növekedést produkálhat, amivel elérheti a spanyolországi átlagbérek felét.

A PwC vezető közgazdásza, John Hawksworth így vélekedik: „Habár az ilyen jellegű előrejelzések jelentős bizonytalanságot rejtenek magukban, a változás iránya mégis egyértelmű. A fejlődő gazdaságok lemaradottságából adódó bérelőny csökkenni fog, amint termelékenységük utoléri a fejlett gazdaságokét, ebből adódóan pedig a reálértékű valutaárfolyamuk is növekedni fog. Ezért az olyan gazdaságok, mint Törökország, Lengyelország, Kína és Mexikó, értékesebb fogyasztói piacokká válnak, ezzel együtt pedig más területek képviselik majd az alacsony költségű termelőképességet (pl. Fülöp-szigetek). Indiának szintén lehet előnye ebből a változásból, de csak akkor, ha infrastruktúráját és a nők képzettségi szintjét továbbfejleszti, illetve csökkenteni tudja a bürokráciát.”

Mindezen trendek mit jelenthetnek Magyarország szempontjából? 2030-ra a magyar bérek az USA viszonyítási szintjéhez képest 60-65% körüli értéken lehetnek. Ez még mindig elég jelentős különbség lehet a nyugat-európai szintekhez képest, viszont a a feltörekvő piacok – India, Mexikó, Kína – megtarthatják a jelenlegi 20-25%-os bérelőnyüket. „Ez azt jelenti számunkra, hogy költségben nem, csak nagyobb hatékonysággal, nagyobb hozzáadott értékkel lehet versenyezni – például innováció, problémamegoldás, tanulási képességek területén” – mondta dr. Szelecki Zsolt, a PwC közép-kelet-európai HR-tanácsadási vezetője.

A trendek a következő lehetséges változtatásokat jelenthetik az üzleti stratégiában:

  1. A vállalatok átformálják gyártási vagy szolgáltatási tevékenységeiket (amibe néhány amerikai vállalat már belekezdett), vagy átköltöztetik ezeket olcsóbb helyszínekre.
  2. Mivel a ma megfigyelhető nagy költségelőnyök csökkenni fognak, a vállalatok olyan helyszínekre költöznek, amelyek eleinte költségesebbek, de a központhoz közelebb vannak, így nagyobb kontrollt gyakorolhatnak az elosztási lánc szereplő felett, válaszolva ezzel a változó fogyasztói igényekre.
  3. A közepes jövedelmű országok, azaz Törökország, Lengyelország és Kína, offshore lehetőségeket kínálnak az olyan viszonylagosan olcsóbb országok számára, mint Vietnám, India vagy a Fülöp-szigetek.
  4. A jelenlegi „nyugati” offshore-országok (például Indiának Kína) újratervezik tevékenységeiket annak céljából, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat a folyamatosan növekvő helyi lakosságnak értékesíthessék.
Michael Rendell, a PwC cégtársa és a Globális HR szolgáltatások vezetője hozzátette: „A változás folyamatban van, az elkövetkező években pedig még több mozgást várhatunk. Azok a  vállalatok, amelyek már ma elkezdik a felkészülést az említett tendenciákra, jelentős előnyre tehetnek szert, különösképpen az emberierőforrás-költségek tekintetében. A költségek növekedésével a termelő és szolgáltató iparágak transzformációja elkerülhetetlen, aminek nyertesei és vesztesei is lesznek. A kormányzatoknak, szabályozó szervezeteknek és üzleti közösségeknek pedig szintén felkészültnek kell lenniük a változásra.”

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo