Csábítóbbak vagyunk a német cégeknek

2014. április 16. szerda - 17:09 / piacesprofit.hu
  •    

A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) legfrissebb, főleg külföldi befektetők körében végzett konjunktúrafelmérése szerint az előző évhez képest kedvezőbb a vállalatok véleménye mind a gazdasági helyzet, mind az üzleti környezet alakulásáról.

A külföldi vállalatok szerint sok területen érezhető a javulás – kép: SXC

„Tagvállalataink jelenleg kedvező trendeket látnak a magyar gazdaságban. A kamara tagsága szerint a jövőben ezeket a tendenciákat lenne szükséges stabilizálni és erősíteni. Nemzetközi összehasonlításban a korábban elveszített pozíciókat azonban csak fokozatosan, lépésről lépésre lehet visszaszerezni” – mondta a DUIHK konjunktúrafelmérésének bemutatása alkalmából Dale A. Martin, a kamara elnöke.

Optimistább a konjunktúra megítélése

A gazdasági helyzetet és a megkezdett évre vonatkozó kilátásokat a magyarországi német és más külföldi vállalatok 2014 elején érzékelhetően jobbnak értékelik, mint az előző felmérés alkalmával. Az erre a kérdéskörre adott pozitív és negatív válaszok egyenlege több területen ismét elérte a „válság előtti”, 2007–2008‐as évek meglehetősen kedvező szintjét. Az általános konjunktúra és kiemelten a saját üzletmenet élénkülése idén emelkedő beruházási hajlandóságban és foglalkoztatási tervekben is tükröződik. A válaszadó vállalatok 27 százaléka idén a tavalyinál nagyobb beruházásokat tervez, és csak 22 százalékuk csökkentené a beruházási kiadásokat. Így az egyenleg – két év óta először – ismét pozitív. (A magyar vállalkozások is szolidan optimisták.)

Kismértékű javulás az üzleti környezet értékelésében

Összességében a hazai gazdasági feltételrendszer megítélése is valamelyest javult a befektetők körében, a megelőző felméréshez viszonyítva javult az üzleti környezettel való elégedettség, illetve csökkent az elégedetlenség néhány jellemző tekintetében. Ismét túlnyomóan pozitív minősítést kaptak a munkaerőpiachoz kötődő tényezők, mint például a képzettség és a termelékenység, a munkaköltségek tekintetében átlagon felüli volt a javulás mértéke. A munkaerő‐potenciál változatlanul az ország legfontosabb „vagyona”. Az operatív, működési környezet is megfelel a beruházók elvárásainak.

Kevesebb adót, kevesebb közmunkást!
A választások után az eddigi gazdaságpolitika konszolidációját, a költségvetési fegyelem fenntartását jósolják az elemzők. A vállalkozók és a munkaadók a kkv-k erősítését, beszállítói programok indítását várják a harmadik Orbán-kormánytól.

A gazdaságpolitika egyes fontos kérdéseiben, például a kiszámíthatóság, az adórendszer vagy a közigazgatás területén a vállalatok szintén kisebb mértékű javulást tapasztalnak. Ezzel kapcsolatosan a kamara elnöke azonban megjegyezte, hogy a „jobb” még nem feltétlenül jelenti azt, hogy „jó”, hiszen több olyan terület van, ahol továbbra is hiányosságokat látnak a cégek. Egyes esetekben, mint például a közbeszerzések átláthatósága tekintetében, a kritikus válaszok száma még emelkedett is.

Erős az ország melletti elkötelezettség

A javuló gazdasági feltételeknek, valamint az üzleti környezet alakulásának köszönhetően a német és más külföldi beruházók túlnyomó többsége továbbra is Magyarország mellett teszi le a voksát. Azon befektetők aránya, akik ma ismét Magyarországot választanák beruházási célországnak, 73‐ról 75 százalékra emelkedett.

Nemzetközi összehasonlításban javult az ország helyzete

Regionális összehasonlításban, tehát más közép‐ és kelet‐európai országokhoz viszonyítva Magyarország 2014‐ben több területen is javítani tudott pozícióin. Ez a megállapítás igaz mind a gazdasági fejlődés, mind a beruházási környezet megítélésére vonatkozó összehasonlításra. A magyarországi eredmények a legtöbb esetben a felmérésben részt vevő 16 ország középmezőnyében találhatók, egyes esetekben pedig átlagon felüli a magyar adat. Így pl. a munkajogi szabályozás vagy szakképzés terén jóval a régiós átlagon felül szerepel a magyar elégedettségi mutató, s kedvezőek pl. az infrastruktúrára vagy a K+F feltételekre vonatkozó vélemények is.

Több mint 1400 közép‐ és kelet‐európai vállalatvezető összesített értékelése szerint Magyarország idén egy hellyel előre lépve kilencedikként végzett a 20 lehetséges beruházási célországot tartalmazó rangsorban. 2012‐ben Magyarország még a 13. helyet foglalta el, az első nemzetközi felmérésben, 2006‐ban pedig az ötödiket. A felmérés eredményeiből levezetett DUIHK Befektetői Hangulat Index (BHI) 2014‐ben ismét javult, értéke (egy +100‐tól –100‐ig terjedő skálán) jelentősen, 17 ponttal +12‐es szintre emelkedett, ami a legmagasabb 2011 óta. A DUIHK számításai szerint ezek alapján a 2014‐es évre 2,2 százalékos gazdasági növekedés valószínűsíthető.

Minden pénzt kiszedtünk Brüsszelből
Az előző uniós költségvetési ciklusban az összes Magyarország rendelkezésére álló forrást sikerült lekötni. Összesen mintegy 10 ezer milliárd forint áramlott a magyar gazdaságba. Bár a cégek számára elérhető forrásokat már mind lekötötték, előfordulhat, hogy az elállásokból, illetve a meg nem valósult pályázatokból visszacsorgó forrásokból új kiírások jelennek meg – közölte a Miniszterelnökség. Ugyanakkor ennek esélyét csökkenti, hogy a túlvállalások és a tartaléklisták miatt minden esetlegesen felszabaduló forrás gyors felhasználása már így biztosítva van – akár újabb kiírások hiányában is