Az Európai Bizottság indítványozza: oldják fel azt a korábbi uniós döntést, amely Magyarország vonatkozásában a kohéziós támogatási alapok folyósításának jövő évtől bevezetendő, részleges felfüggesztését helyezte kilátásba - közölte szerdán Brüsszelben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetője a döntést azzal indokolta, hogy Magyarország immár hatékony lépéseket tett a túlzott költségvetési hiány ellen.
Barroso azt követően tartott sajtótájékoztatót, hogy közzétették az uniós tagállamok gazdaságáról készített helyzetértékelést és az egyes országokra szabott ajánlásokat, a biztosok testülete pedig ennek nyomán következtetéseket vont le és döntéseket hozott.
Ilyennek látszik Magyarország Brüsszelből
A Magyarországról szóló dokumentum szerint ebben az évben - miként azt az idei tavaszi előrejelzésben Brüsszel prognosztizálta - a magyar gazdasági teljesítmény 0,3 százalékkal csökken, majd 2013-ban "némileg lendületbe jön", egy százalék körüli szerény növekedést érhet el. A munkanélküliség 2012-ben enyhén csökken 10,6 százalékra, majd a következő esztendőben várhatóan tovább esik. A gazdasági teljesítményről szóló tavaszi előrejelzés azonban - jegyezték meg a mostani értékelés összeállítói - még nem tartalmazta az idei első negyedévi 1,3 százalékos GDP-csökkenést, ami a várnál sokkal erőteljesebb visszaesés.
Ugyancsak a tavaszi előrejelzés elkészülte után váltak ismeretessé az Európai Bizottság számára olyan egyéb információk, amelyek a deficitet befolyásoló különböző magyar intézkedésekről szólnak, és amelyek alapján Brüsszel úgy véli: 2013-ban a magyarok által tervezett 2,2 százalék helyett 2,7 százalékos lehet a GDP-arányos hiány.
Hiányos válaszok
Az uniós tagállami kormányokat képviselő Tanács idén januárban azt állapította meg, hogy Magyarország nem tett hatékony lépéseket a konszolidációs folyamat érdekében. Ennek nyomán - állapította meg az Európai Bizottság - a magyar kormány erőfeszítéseket hozott annak érdekében, hogy biztosítsa a költségvetési célok elérését 2012-ben, valamint a 2013-ban is, amikor kivezetnek a rendszerből lényeges egyszeri bevételeket. A brüsszeli testület szerint a magyar kormány széles körű szerkezetireform-programba vágott bele, ami a munkapiac kulcsfontosságú elemeit is megcélozza, valamint lépéseket tartalmaz az üzleti környezet reformja érdekében. A politikai válaszok azonban - vélekedett a Bizottság - számos területen meglehetősen hiányosak.
A kihívások kapcsán a brüsszeli dokumentum összeállítói megállapították, hogy a 2012-es 2,5 százalékos, illetve a 2013-as - hivatalos magyar tervek szerint továbbra is megfogalmazott - 2,2 százalékos GDP-arányos deficitcél elérését "fenntartható módon kell majd biztosítani". Felhívták a figyelmet arra, hogy a gazdasági stablitásról már elfogadott sarkalatos törvény nem tartalmaz kötelező erejű középtávú költségvetési keretet.
Kihívások a foglalkoztatás és a közigazgatás átláthatósága terén
"Ezen túlmenően a közelmúltbeli adóváltoztatások negatívan hatottak az alacsony keresetűekre, és ennek folytán nem járultak hozzá a foglalkoztatás növeléséhez" - olvasható az Európai Bizottság értékelésében. A közfoglalkoztatást átszervezték, ami összességében szűküléssel járt, és ez ellentétes irányú a 2011-es ajánlásokkal - áll a dokumentumban.
Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény megítélése szerint további kihívást jelent a közigazgatás átláthatósága és színvonala, amely tekintetben Magyarország számos jelzőszám vonatkozásában alacsonyan teljesít. Aggodalomra lát okot az uniós testület az oktatási rendszer méltányosságát és hatékonyságát illetően is, "különösen azokra az újabb törvényi változtatásokra tekintettel, amelyek magukban hordozzák a korai iskolaelhagyók számának növekedése és a magyar oktatási rendszeren belüli szegregáció veszélyét".
Az idei magyar nemzeti reformprogram és konvergenciaprogram brüsszeli értékelés szerint jelentős intézkedéseket tartalmaz, amelyek megvalósítása előmozdíthatja a kulcsfontosságú kihívások megválaszolását, ám olyan lépésekre van szükség, amelyek biztosítják azt, hogy a politika alakítása következetesebben és hatékonyabban támogatja e célokat.
Uniós ajánlások Magyarországnak
Az Európai Bizottság a Magyarország tekintetében megfogalmazott "országspecifikus ajánlások" között első helyen azt emelte ki, hogy erősíteni kell a fiskális erőfeszítéseket a túlzott deficit mérséklése érdekében, ami hozzájárul a közadósság magas szintjének csökkentéséhez is.
Brüsszel szerint Magyarországnak "költségvetés-semleges módon" növelnie kell a munkapiaci szereplők számát, enyhítenie kell az adóreformnak az alacsonykeresetűekre gyakorolt hatását. Magyarországtól azt is elvárja az uniós testület, hogy valósítsa meg az üzleti környezet javítását célzó intézkedéseket annak a szabályozási reformnak és az adminisztratív terheknek a csökkentése révén, amelyeket a nemzeti reformprogram tartalmaz.
