Brüsszel szerint kezdjük összeszedni magunkat

2013. november 05. kedd - 15:08 / piacesprofit.hu
  •    

Fellendülést jósol Magyarország számára az Európai Bizottság, ugyanakkor Brüsszel szerint komoly veszélyt jelenthet a magyar költségvetési hiányra a devizahitelesek megmentése és a hús áfájának csökkentése, a foglalkoztatást csak a közmunkaprogram növeli, a vállalati beruházások sem állnak valami fényesen.

Az idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,7, jövőre 1,8, 2015-ben pedig 2,1 százalékos növekedését jósolja Magyarországon az Európai Bizottság, kedden közzétett átfogó őszi gazdasági előrejelzésében. A magyar költségvetési hiány az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény számításai szerint ebben az évben a GDP 2,9, 2014-ben kereken 3, az azt követő esztendőben pedig 2,7 százaléka lesz.(Nem kizárt, hogy a kormány hatalmas öngólt lő a rezsicsökkentéssel.)

Az államadósság szintje minimális mértékben csökken: 2013-ban a GDP 80,7, jövőre 79,9, 2015-ben pedig 79,4 százalékának felel majd meg a brüsszeli előrejelzés szerint. A foglalkoztatottak száma – olvasható a prognózisban – ebben az évben 0,1, 2014-ben 0,8, 2015-ben pedig 0,5 százalékkal bővül, miközben a munkanélküliségi ráta ezekben az években 11, 10,4, illetve 10,1 százalékra várható. Az infláció 2013-ban 2,1, 2014-ben 2,2, 2015-ben pedig 3 százalékos lesz – jósolják Brüsszelben.

A Magyarországról szóló szöveges értékelésben az olvasható, hogy a gazdaságban a 2012-es recesszió után ez év elején megfordult a tendencia, és főként a mezőgazdaságban, de más szektorokban is élénkülés volt tapasztalható. Az Európai Bizottság szerint az enyhe GDP-növekedés trendje tovább folytatódhat.

“A növekedés fő hajtóerejének a hazai kereslet ígérkezik” – állapítja meg az uniós testület, megjegyezve azt is, hogy szintén javulás várható a külső keresletben, illetve az újonnan teremtett gépipari kapacitásokban. A belső helyzetet Brüsszel szerint az fogja jellemezni, hogy – részben a szabályozott árcsökkentéseknek betudhatóan – növekszik az elkölthető jövedelem, és ez pozitívan hat a lakossági fogyasztás növekedésére, bár a munkanélküliség magas szintje és a folytatódó forrásszűke kordában tartja a költekezést.

Így mentik meg a devizahiteleseket
A parlament nagy többséggel, kivételes sürgős eljárásban fogadta el a devizahitelesek segítésére hétfőn beterjesztett indítványt. E szerint a kilakoltatási moratórium április 30-áig hosszabbodik meg. A már működő árfolyamgát pedig – amely egyszerre vonatkozik a lakáscélú és a szabad felhasználású devizahitelekre – azoknak is hozzáférhetővé válik, akik eddig nem léphettek be. Az árfolyamrögzítésnél ma ugyanis több korlát is érvényben van, így például akinek 90 napon túli tartozása van, nem veheti igénybe. Az egyik előterjesztő, Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető hétfőn azt mondta: több mint 150 ezer olyan család van, amelynek három hónapon túli a tartozása, de szeretné fizetni a hitelét, még nem indult ellenük végrehajtási eljárás, így számukra megoldást jelenthet az árfolyamgát kiszélesítése. Szintén eltörölték azt a feltételt, hogy a devizakölcsön folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított összege nem lehet több húszmillió forintnál, illetve hogy a hiteladós nem állhat fizetéskönnyítő program hatálya alatt. A gazdasági bizottság módosító javaslatára változnak az állami készfizető kezesség szabályai is. A jövőben megkötendő gyűjtőszámlahiteleknél az állam kizárólag akkor lép be készfizető kezesként, ha a devizakölcsön összege nem haladja meg a fedezetül szolgáló lakóingatlan értékének 95 százalékát. Az indoklás szerint ezzel azt akarják ösztönözni, hogy a bankok engedjék el a nehéz helyzetbe került devizahitelesek tartozásának egy részét. Így – olvasható a bizottsági javaslat indoklásában – az adósok lehetőséget kapnak arra, hogy újra fizetőképessé váljanak, ami a banknak is érdeke. Azt is rögzítették, hogy az állam készfizető kezessége nem terjed ki a gyűjtőszámla azon részére, amely az eredetileg már késedelmes tartozás banki megelőlegezéséből keletkezett.

Az Európai Bizottság prognózisa szerint Magyarországon – elsősorban az uniós alapok felhasználásának köszönhetően, a kormányzati beruházások erőteljes növekedése révén – várhatóan megáll a beruházások meredek csökkenése. A vállalati beruházások alakulása azonban várhatóan negatív marad, amiben a hitelezés további csökkenése és az ingatlanpiac gyengesége tükröződik. A beruházások az idei stagnálás után jövőre is csak 2 százalékkal nőnek, alapvetően az EU-forrásokból finanszírozott állami fejlesztések hatására.

A munkaerőpiacot illetően a brüsszeli áttekintés megállapítja, hogy a foglalkoztatási adatok javulásának fő forrása továbbra is a közmunkaprogram, és hogy a belföldi vállalkozói szektorban nagyrészt tovább stagnál a foglalkoztatás. Az infláció 2013 harmadik negyedévében a történelmi mélypontnak számító 1,6 százalékra süllyedt – állapítja meg a brüsszeli elemzés. Ez az Európai Bizottság szerint nagyrészt az energia- és más rezsiköltségek több lépcsőben megvalósított szabályozott csökkentéséből fakadt, de az infláció egyébként is csökkent, és az árak emelkedése várhatóan továbbra is mérsékelt marad.

A deficitprognózissal kapcsolatban az elemzés kitér arra, hogy az Európai Bizottság pénzügyi tranzakcióként veszi figyelembe a takarékszövetkezetek esetében tervezett tőkeinjekciót, ami a GDP 0,3 százalékát teszi ki, ám ezt a kategorizálást még meg kell erősítenie az Eurostatnak, az EU központi statisztikai hivatalának.

A 2014-re prognosztizált 3 százalékos költségvetési deficit azért magasabb egy hajszállal az idei 2,9 százaléknál, mert tükrözi a közoktatási szektorban tervezett béremelést, a korábban bevezetett egyszerűsített vállalkozási adók növekvő fiskális következményét, valamint a családi adókedvezmények kiterjesztését. Ezeket az elemeket Brüsszel szerint részben ellensúlyozza – a gazdasági talpra állásból következő kedvező hatások mellett – a bérek nominális befagyasztása a közszféra nagy részében, az útdíjakból befolyó bevétel növekedése, illetve az adóügyi igazgatás javítása.

Az Európai Bizottság megjegyzi: ezt a prognózist jelentős deficitnövelő kockázatok övezik. Az előrejelzés ugyanis nem vesz számításba olyan intézkedéseket, amelyekről még nincs döntés, illetve amelyek nem ismeretesek kellő részletességgel. Ilyen lehetséges intézkedés például – olvasható a brüsszeli dokumentumban – a nyershús áfájának csökkentése, illetve a devizában eladósodott háztartásokat segítő program.

Reálisnak tartják az előrejelzést

Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője reálisnak nevezte a növekedési előrejelzést, kifejtve, hogy a Takarékbank is hasonló – az idénre 0,7, jövőre pedig 1,7 százalékos – bővüléssel számol. Utóbbihoz hozzátette, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja még feljebb is tolhatja a jövő évi növekedést. A szakértő szerint kedvező, hogy 3 százalékos, nem pedig a feletti hiányt vár a bizottság 2014-re. Bár vannak kockázatok a hiány tartásában, ezek kezelhetőek – fűzte hozzá Suppan Gergely.

Kifejtette, hogy bár a frekvenciabevételeket vélhetően felültervezte a kormány, ezek beruházási kiadásokat szolgálnak, vagyis alulteljesülés esetén azokat törölhetik, “ettől nem fog elszállni a költségvetés” – mondta a szakértő. Suppan Gergely szerint a hiány tartása érdekében jövőre “nem kell számottevő kiigazításokra sort keríteni”. Annak kapcsán, hogy a bizottság pénzügyi tranzakcióként veszi figyelembe a takarékszövetkezetek esetében tervezett tőkeinjekciót, a szakértő úgy fogalmazott: ez azt jelenti, hogy ez a tétel vélhetően nem számít majd bele az uniós módszertan szerinti (ESA) hiányba.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint is reális, megfelel a piaci elemzői konszenzusnak mind az inflációra, mind a gazdasági növekedésre, mind a munkaerőpiacra és a külső-belső keresletre vonatkozó bizottsági előrejelzés. A szakértő szerint 2014-ben 3 százalék alatt maradhat a GDP-arányos hiány, azonban a jövőre hivatalba lépő új kormánynak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, hogy a hiány ne menjen 3 százalék fölé a választások után sem. Török Zoltán kifejtette: az államadósság láthatóan 80 százalék köré ragad be, nagy elmozdulás itt nem várható, ugyanakkor a lényeg, hogy az emelkedés megállt, és lassú mérséklődés következik.

Hatalmas veszély leselkedik a magyar gazdaságra
Magyarországon ugyan véget ért idén a recesszió, de a kormány gazdaságpolitikája – elsősorban a devizahitelesek megmentése és a rezsicsökkentés – óriási veszélyeket hordoz magában. Miközben a választási gazdaságpolitika: az erőszakos rezsicsökkentés és a devizahitelek kivezetésének folytatása tovább rontja a magyar gazdaság befektetői megítélését, a nemzetközi likviditásbőség is lanyhulóban van. Mindez együttesen negatív fordulatot okozhat a magyar gazdaság elmúlt egy évben javuló finanszírozási feltételeiben.